Elhunyt Katona Tamás
81 éves korában, hosszú betegség után elhunyt a történész, politikus.
A történelem szeretetét a szülői házból hozta. Különösen az 1848-49-es eseményekkel foglalkozó kötetek ragadták meg fantáziáját már egészen kicsi korában.
Az egyetemen magyar nyelv és irodalom - könyvtár - arab szakot hallgatott. Bevallása szerint azért nem a történelem szakot választotta, mert abban a korban, amikor ő volt egyetemista, a történelem szakot túlságosan áthatotta az aktuális politika és annak elvárásai.
Első, 1848-49-cal foglalkozó könyvének témája az aradi vértanúk voltak. A központban a források által és ezek közzététele, lehetőség az akkor – 1979-ben – kötelező történelemszemlélet újraértelmezésére. Naplók, levelek, jegyzetek váltak így mindenki számára elérhetővé, s változtatták a történelem lapjairól ismert neveket igazi emberekké. Akkoriban a téma nem állt a hivatalos érdeklődés homlokterében. Az 1849-es tavaszi hadjárat ismert volt az érdeklődők számára, azonban a nyári hadjárat - amelyről részletesen írt - kevésbé. A kötet népszerűségét jelzi, hogy az olvasók hamar elkapkodták a könyvesboltok polcairól.
A szakma állásfoglalása és az olvasók igénye között nehéz volt a kiadóknak megtalálni az egyensúlyt. Így nem véletlen, hogy a Görgei emlékirat megjelenésére is várni kellett a nyolcvanas évek végéig. Korábban Görgeit árulónak nevezték az iskolákban és a hivatalos történelemírásban elsősorban Kossuth Lajossal kialakult ellentéte miatt. Katona Tamás eredeti levelekkel bizonyította be, hogy ezúttal Kossuth tévedett, Görgey nem követett el hűtlenséget a kormányával szemben, és hadvezéri döntései is helyesnek bizonyultak.
Katona Tamás nemcsak publikációiban adta közre kutatásainak eredményeit, hanem tanította is azokat. Az ELTE legendássá vált Eötvös kollégiumában tartott nagysikerű előadásokat, majd a szegedi egyetemen tanított. Tanítványai közül többen szintén a korszak kutatóivá váltak. Ismeretterjesztő TV-műsor sorozatban pedig a történelemről mesélt.
Az 1989-90-es rendszerváltás után politikusként ismerhette meg a történelem iránt nem érdeklődő közvélemény is. 1990 és 1998 között volt országgyűlési képviselő. 1994-től pedig Budapest I. kerületének polgármesterei teendői látta el. Ebben a minőségében avathatta fel Görgei Artúr visszaállított szobrát. 2000 és 2002 között pedig Magyarország varsói nagykövetségén dolgozott.
Miután búcsút intett a politikának, fordítással, előadások tartásával foglalkozott.
www.mult-kor.hu
A történelem szeretetét a szülői házból hozta. Különösen az 1848-49-es eseményekkel foglalkozó kötetek ragadták meg fantáziáját már egészen kicsi korában.
Az egyetemen magyar nyelv és irodalom - könyvtár - arab szakot hallgatott. Bevallása szerint azért nem a történelem szakot választotta, mert abban a korban, amikor ő volt egyetemista, a történelem szakot túlságosan áthatotta az aktuális politika és annak elvárásai.
Első, 1848-49-cal foglalkozó könyvének témája az aradi vértanúk voltak. A központban a források által és ezek közzététele, lehetőség az akkor – 1979-ben – kötelező történelemszemlélet újraértelmezésére. Naplók, levelek, jegyzetek váltak így mindenki számára elérhetővé, s változtatták a történelem lapjairól ismert neveket igazi emberekké. Akkoriban a téma nem állt a hivatalos érdeklődés homlokterében. Az 1849-es tavaszi hadjárat ismert volt az érdeklődők számára, azonban a nyári hadjárat - amelyről részletesen írt - kevésbé. A kötet népszerűségét jelzi, hogy az olvasók hamar elkapkodták a könyvesboltok polcairól.
A szakma állásfoglalása és az olvasók igénye között nehéz volt a kiadóknak megtalálni az egyensúlyt. Így nem véletlen, hogy a Görgei emlékirat megjelenésére is várni kellett a nyolcvanas évek végéig. Korábban Görgeit árulónak nevezték az iskolákban és a hivatalos történelemírásban elsősorban Kossuth Lajossal kialakult ellentéte miatt. Katona Tamás eredeti levelekkel bizonyította be, hogy ezúttal Kossuth tévedett, Görgey nem követett el hűtlenséget a kormányával szemben, és hadvezéri döntései is helyesnek bizonyultak.
Katona Tamás nemcsak publikációiban adta közre kutatásainak eredményeit, hanem tanította is azokat. Az ELTE legendássá vált Eötvös kollégiumában tartott nagysikerű előadásokat, majd a szegedi egyetemen tanított. Tanítványai közül többen szintén a korszak kutatóivá váltak. Ismeretterjesztő TV-műsor sorozatban pedig a történelemről mesélt.
Az 1989-90-es rendszerváltás után politikusként ismerhette meg a történelem iránt nem érdeklődő közvélemény is. 1990 és 1998 között volt országgyűlési képviselő. 1994-től pedig Budapest I. kerületének polgármesterei teendői látta el. Ebben a minőségében avathatta fel Görgei Artúr visszaállított szobrát. 2000 és 2002 között pedig Magyarország varsói nagykövetségén dolgozott.
Miután búcsút intett a politikának, fordítással, előadások tartásával foglalkozott.
www.mult-kor.hu
Hozzászólások