Elképesztő! Elájult az utcán és nem segítettek neki, még a mentőt is magának kellett kihívnia!

Döbbenetes történetet osztott meg az egyik fiatal blogger az oldalán, amikor is arról írt, hogy miután elájult az utcán, senki nem ment oda hozzá, hogy segítsen neki. Sőt még a mentőt is saját magának kellett kihívnia.

A Grafoterápia blog írója felháborodottan és csalódottan osztotta meg az átélteket olvasóival. Nem érti az emberek közönyét, hogy miért nem merte senki megközelíteni, mikor összeesett. Előtte pedig, mikor már érezte, hogy rosszul lesz, keresett egy olyan helyet, ahol, ha elvágódik nem sérül meg komolyabban.

Utána már csak arra emlékszik, hogy ül a korlátnak támaszkodva és mindenki őt bámulja, de megszólalni sem tudott, egy hang nem jött ki a torkán.

Senki, de SENKI nem jött oda segíteni. Nem azt vártam volna, hogy egy izmos úriember kapjon az ölébe és szaladjon velem üvöltözve a kórházig, mint a filmekben, de legalább a szándék megcsillantása jól esett volna. Így fogtam magam, elkúsztam a táskámig, amit menet közben elhagytam. Kutatni kezdtem, megvannak-e a cuccaim. Szerencsém volt, mert egyrészt menet közben nem csapott el egy kocsi, és nem is raboltak ki. Megkerestem hát a telefonomat és kihívtam saját magamra a mentőket" - írja a blogjában

Mikor a mentő megérkezett, elöntötte a düh, a keserűség és a csalódottság az emberekben. A mentős srác – aki amúgy jó arc volt – megkérdezte mi a baj. Mondom semmi, csak örülök, hogy itt vannak, mert mindenki bámul, de senki nem jött segíteni. Erre ő: – Ezektől az emberektől ne is várja.



A blogger nem érti, hogy miért nem mozdult meg senki, hogy neki segítsen. Akár egy pohár vízzel, vagy hogy mentőt hívjon neki. Azt gondolták, hogy majd a másik teszi meg helyettük. Normális dolog ez egyáltalán ilyen helyzetben? Ennyire nincs emberség ma Magyarországon az emberekben? Ráadásul legalább 40 ember volt körülötte, és egy sem volt képes segíteni.

A Hír24 által megkérdezett pszichológus, Márki Gabriella véleménye szerint "a legkevesebb segítségre éppen hogy a nyílt utcán számíthatunk, ahol sokan vannak." Pontosabban nem csak azért, hanem mert ahol sok ember van, a felelősség is többfelé oszlik.

Szerinte ha kevés ember lett volna a megállóban, vagy akár csak egy, ő biztosan odament volna. Vagy pedig ilyenkor a félelem is jelentkezhet, a szemtanú azt gondolja, úgyse tud segíteni vagy valamit rosszul csinál majd stb.

Dr. Komáromi Zoltán volt országos háziorvosi szakfelügyelő a következőket mondta a teendőkkel kapcsolatban: „Meg kell próbálni kontaktust kezdeményezni az illetővel, megnézni, van-e pulzusa, légzése, megkérdezni tőle, hogy érzi magát, miben segíthetünk neki. Ezzel párhuzamosan mihamarabb keresni kell valakit, aki hívja a mentőket, hiszen beteget szakszerűen ellátni csak ők tudnak.

„Gomboljuk ki az ingjének felső gombjait, ha van, lazítsuk ki a nyakkendőjét, és ha szükséges, valamint módunkban áll, tegyünk a homlokára vizes borogatást” - tanácsolta az orvos. Emellett hozzátette, hogy az eszméletlen beteg első ellátását, a stabil oldalfekvés kivitelezését az utóbbi években több tízezer gépjárművezetőnek tanították meg a tanfolyamon, ezt a tudást is alkalmazni kellene.



Az elájult lánynak semmilyen segítsége nem volt, ki tudja mi lett volna a történet vége, ha nem tér magához és kaparja össze magát, hogy mentőt hívjon.

A Hír24 tett egy próbát, letesztelte, hogy ha egy riporter úgy tesz mintha elájulna, segítenek-e neki. Bár ketten elsétáltak mellette az ájult riporternek végül akadt segítsége, vízzel itatták, kérdezték hívjanak-e mentőt hozzá, sőt még felállni is segítettek neki. Ezt az alábbi videóban láthatjuk.

Kérdés, hogy akkor a teszt során miért segítettek a városiak, és a történetben leírt lány esetében pedig miért voltak érzéketlenek és hagyták figyelmen kívül, hogy összeesett?



(hír24)