Elkerülhető-e a boncolás?

Abban az esetben, ha meghal egy szerettünk a boncolás gondolata gyakran fájdalommal tölt el minket. Sok kérdés merül fel ilyenkor, mi fog történni a testtel, nem kerülhető –e el vagy egyáltalán miért van szükség a műveletre. Nézzük, milyen fontos célt szolgál és mikor hagyható el.

Létezik kórboncolás, amely a betegségben elhunyt halálokának pontos feltárását szolgálja és törvényszéki boncolás, amit a rendkívüli halált halt személy esetében alkalmaznak, ilyen például a balesetben, gyilkosságban, orvosi műhibában és az öngyilkosságban elhunytaknál fordul elő.

A műveletet nem csak a törvényszéki szabályzás teszi szükségessé, hanem fontos célja, hogy a nem pontosan tisztázott betegségekre is fény derüljön. Feltárja a népesség megbetegedésének okait, és segítségével ellenőrizhető a betegség során alkalmazott diagnosztikai, illetve gyógyítási eljárások hatékonysága. Elősegíti az orvostudomány és a gyógyszerészet fejlettségét. Továbbá segíthet egy- egy betegség öröklött mivoltát és családi halmozódását is felismerni. Ma Magyarországon a érvényben lévő jogszabályok szerint minden kórházban elhunyt személyt boncolás alá kell vetni.

A folyamat során egy műtéthez hasonlóan felnyitják a testüreget, majd a kiveszik a belső szerveket, amelyeket megvizsgálnak a testen kívül. Abban az estben, ha egy-egy szerven szabad szemmel látható elváltozást találnak vagy más ismert betegségből kifolyólag a vizsgálat fontossá válik, akkor további elemzések céljából szövettanmintát vesznek. Végül visszahelyezésre kerülnek és a nyitott testüreget összevarrják. Amennyiben egy szerven kiterjedtebb vizsgálatokat szükségesek végrehajtani és az indokolt, nem teszik vissza azt. Fontos tudni, hogy mindezek alatt a test intakt marad, olyan testrészek, mint például a kéz vagy az arc rendszerint sértetlenek maradnak.

Az elhunyt személyt függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül vesztette életét  kórbonctani vizsgálatnak alá kell vetni a következő esetekben. Amennyiben a halál oka klinikailag nem volt megállapítható. Ha az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van. Továbbá, ha perinatális, tehát születéssel kapcsolatos halálról van szó vagy foglalkozási eredetű elhalálozásnál. Mindenképpen boncolás következik be, ha szervátültetés donora, illetve recipiense volt.

A folyamattól az alábbiakban lehet eltekinteni. Abban az esetben, ha az elhalálozás természetes eredetű, vagy ha annak oka egyértelműen megállapítható. Természetesen akkor is nélkülözhető, ha a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható. A fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, intézményen kívül a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem  rendelik el, ha egyáltalán nincs rá ok. Kórboncolástól abban az esetben lehet még eltekinteni, ha az elhalálozott személy még életében vagy hozzátartozója a halált kövezően írásban kérte a művelet mellőzését.