ET: továbbra is túlzsúfoltság jellemzi a magyar börtönöket
Az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága (CPT) kedden közzétett jelentése szerint továbbra is túlzsúfoltság jellemzi a magyar büntetés-végrehajtási intézeteket, a legtöbb fogvatartott nem, vagy csak korlátozottan fér hozzá a munkához, az oktatáshoz vagy más, zárkán kívüli tevékenységhez.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács illetékes bizottsága a 2023 májusában tett magyarországi látogatásán alapuló jelentésében megállapította, hogy a fogdák tárgyi feltételei megfelelőek a rövid, legfeljebb 72 órás rendőri őrizetre, az előzetes letartóztatásba helyezettek hosszabb, legfeljebb 60 napig tartható fogva tartására a körülmények továbbra is alkalmatlanok.
Közölték: a börtönszemélyzet által elkövetett rossz fizikai bánásmód, beleértve a fejre és testre mért ütéseket és gumibotozásokat a tiszalöki büntetés-végrehajtási intézetben „különösen problémásnak” tűnik. Az állítólagos bántalmazások legtöbbje az őrizetbe vett személy kéz- és bokabilincselése közben történt, a térfigyelő kamerákkal nem lefedett területeken, nevezetesen a börtön raktárában, az orvosi szobákban, a közös zuhanyzókban, vagy a zárkákban.
A szakértők látogatásának eredményei nemcsak azt sugallják, hogy a börtönszemélyzet nem mindig avatkozott be azonnal a rabok közötti erőszakos összetűzések eseti során, hanem hiteles állítások hangzottak el arról, hogy a személyzet megengedte, vagy kifejezett utasítást adott bizonyos foglyok cellatársaik általi bántalmazására - írták.
A jelentéstevők által megkérdezettek többsége nem panaszkodott a rendőrök bánásmódjára, ennek ellenére számos hiteles forrás a fogvatartottak ellen elkövetett fizikai bántalmazásról számolt be. Többen „túlzottan szoros megbilincselés” miatt, illetve a női fogvatartottak a férfi rendőrtisztek általi szexuális zaklatás eseteiről panaszkodtak. Mások a letartóztatottakkal szembeni rasszista jellegű verbális visszaélésekről, illetve transzneműekre vonatkozó megalázó megjegyzésekről számoltak be.
Az Európa Tanács illetékes szakértői két pszichiátriai intézményt is felkerestek. Ezzel kapcsolatban közölték: a kistarcsai Flór Ferenc Kórház és a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház pszichiátriai osztályán a delegációhoz nem érkezett jelzés a betegekkel szembeni testi bántalmazásra vonatkozóan. A tárgyi feltételek mindkét intézményben megfelelőek - írták.
Közölték ugyanakkor, hogy a helyiségek általában „személytelenek és kellemetlenek”, „hiányoztak a színek és a díszítések”. A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház betegszobáit említve megjegyezték: a legfeljebb kilencágyas szobák „veszélyeztetik a beteg magánéletét”, és akadályozzák a terápiás és gondoskodó környezet kialakítását.
Elfogadhatatlannak nevezték, hogy mindkét intézményben a zárt osztályokon elhelyezett betegek „gyakorlatilag nem juthattak ki a szabad levegőre”. Egyebek mellett megállapították azt is, hogy az ápolószemélyzet száma mindkét intézményben alacsony, ami – véleményük szerint - negatívan befolyásolja az intézmény működésének több területét is.
A jelentéstevők végezetül közölték: a látogatás alkalmat adott arra is, hogy a magyar hatóságokkal a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket is megvitassák.
Sajnálatos, hogy még mindig nincs olyan jogi eljárás Magyarországon, amely hatékony védelmet nyújtana a külföldi állampolgárok nem hivatalos, erőszakos kitoloncolása és visszaküldése ellen, beleértve a rutinszerű és sorozatos visszaküldés eseteit is – tette hozzá a 2023 tavaszán tett látogatás tapasztalataira építő jelentésében az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága.
(Forrás: MTI)
A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács illetékes bizottsága a 2023 májusában tett magyarországi látogatásán alapuló jelentésében megállapította, hogy a fogdák tárgyi feltételei megfelelőek a rövid, legfeljebb 72 órás rendőri őrizetre, az előzetes letartóztatásba helyezettek hosszabb, legfeljebb 60 napig tartható fogva tartására a körülmények továbbra is alkalmatlanok.Közölték: a börtönszemélyzet által elkövetett rossz fizikai bánásmód, beleértve a fejre és testre mért ütéseket és gumibotozásokat a tiszalöki büntetés-végrehajtási intézetben „különösen problémásnak” tűnik. Az állítólagos bántalmazások legtöbbje az őrizetbe vett személy kéz- és bokabilincselése közben történt, a térfigyelő kamerákkal nem lefedett területeken, nevezetesen a börtön raktárában, az orvosi szobákban, a közös zuhanyzókban, vagy a zárkákban.
A szakértők látogatásának eredményei nemcsak azt sugallják, hogy a börtönszemélyzet nem mindig avatkozott be azonnal a rabok közötti erőszakos összetűzések eseti során, hanem hiteles állítások hangzottak el arról, hogy a személyzet megengedte, vagy kifejezett utasítást adott bizonyos foglyok cellatársaik általi bántalmazására - írták.
A jelentéstevők által megkérdezettek többsége nem panaszkodott a rendőrök bánásmódjára, ennek ellenére számos hiteles forrás a fogvatartottak ellen elkövetett fizikai bántalmazásról számolt be. Többen „túlzottan szoros megbilincselés” miatt, illetve a női fogvatartottak a férfi rendőrtisztek általi szexuális zaklatás eseteiről panaszkodtak. Mások a letartóztatottakkal szembeni rasszista jellegű verbális visszaélésekről, illetve transzneműekre vonatkozó megalázó megjegyzésekről számoltak be.
Az Európa Tanács illetékes szakértői két pszichiátriai intézményt is felkerestek. Ezzel kapcsolatban közölték: a kistarcsai Flór Ferenc Kórház és a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház pszichiátriai osztályán a delegációhoz nem érkezett jelzés a betegekkel szembeni testi bántalmazásra vonatkozóan. A tárgyi feltételek mindkét intézményben megfelelőek - írták.
Közölték ugyanakkor, hogy a helyiségek általában „személytelenek és kellemetlenek”, „hiányoztak a színek és a díszítések”. A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház betegszobáit említve megjegyezték: a legfeljebb kilencágyas szobák „veszélyeztetik a beteg magánéletét”, és akadályozzák a terápiás és gondoskodó környezet kialakítását.
Elfogadhatatlannak nevezték, hogy mindkét intézményben a zárt osztályokon elhelyezett betegek „gyakorlatilag nem juthattak ki a szabad levegőre”. Egyebek mellett megállapították azt is, hogy az ápolószemélyzet száma mindkét intézményben alacsony, ami – véleményük szerint - negatívan befolyásolja az intézmény működésének több területét is.
A jelentéstevők végezetül közölték: a látogatás alkalmat adott arra is, hogy a magyar hatóságokkal a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket is megvitassák.
Sajnálatos, hogy még mindig nincs olyan jogi eljárás Magyarországon, amely hatékony védelmet nyújtana a külföldi állampolgárok nem hivatalos, erőszakos kitoloncolása és visszaküldése ellen, beleértve a rutinszerű és sorozatos visszaküldés eseteit is – tette hozzá a 2023 tavaszán tett látogatás tapasztalataira építő jelentésében az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások