Évente megemlékeznek a Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezetei a délvidéki vérengzés áldozatairól
A Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezetei minden év február 15-én megemlékeznek az újvidéki vérengzés szerb és zsidó, valamint a délvidéki "hideg napok" magyar áldozatairól - erről fogadott el közös nyilatkozatot a Fidelitas és csaknem egy tucat határon túli ifjúsági szervezet.
Böröcz László, a Fidelitas ügyvezető alelnöke, budapesti szervezete nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője vasárnap Budapesten, a Margitszigeten tartott megemlékezésükön azt mondta: a XX. században az emberi önzés és a fanatizmus miatt rengeteg tragédia történt. Ilyen volt a negyvenes évekbeli délvidéki vérengzés is, amikor több ezer magyar és szerb polgári lakost irtottak ki etnikai alapon.
Szegedinszki Krisztián, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ifjúsági fórumának képviselője a nyilatkozatot ismertetve kifejtette: Délvidék, más néven a Vajdaság az elmúlt évszázad során a régió "éléskamrája", az egyik legfejlettebb soknemzetiségű gazdasági térsége volt, ahol békében éltek együtt magyarok, szerbek, horvátok, svábok, szlovákok, románok, ruszinok és bunyevácok. A XX. század során azonban a "totalitárius, gyilkos ideológiák és az idegen nagyhatalmak sikeresen egymás ellen uszították a délvidék nemzetiségeit".
1945. február 15-én kezdődött meg az egyik magyar falu, Mozsor kitelepítése, lakosságának gyűjtőtáborba hurcolása, több mint félszáz helybeli azonnali kivégzése. Ehhez kötődően a jövőben minden évben megemlékezéseket tartanak, melyet egy közös nyilatkozatban rögzítettek a Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezeteinek vezetői.
Szegedinszki Krisztián azt mondta: céljuk a szerb, zsidó és magyar áldozatok emlékének megőrzése, az őket megillető tisztelet kinyilvánítása, de mindemellett más áldozatok emlékét is tiszteletben tartják. Továbbá elismerik a második világháború során a magyar hadsereg és közigazgatás által okozott sérelmeket is - tette hozzá.
Mint kiemelte: bíznak abban, hogy "ez a nyilatkozat is a két ország, Magyarország és Szerbia közötti megbékéléshez, a múltban esett sérelmeink orvoslásához, és ezáltal a közös ügyeink rendezéséhez vezet".
A nemzetpolitikai munkacsoport által szervezett megemlékezés végén a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokat tömörítő ifjúsági szervezetek képviselői az Olt, a Vág, a Csallóközi Duna, a Zentai Tisza, a Kőrös és a Tiszakeresztúri Tiszából hozott vizet közösen öntötték a Dunába. Hente Lilla, a Fidelitas alelnöke hangsúlyozta, ezzel azt jelképezik: "ahogy a folyó elszalad, mi is túllépünk a sérelmeken, de mindig emlékezni fogunk, soha nem feledjük el a halottaink emlékét és ezeket a borzalmas eseményeket".
A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944-45-ben tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították.
MTI
Böröcz László, a Fidelitas ügyvezető alelnöke, budapesti szervezete nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője vasárnap Budapesten, a Margitszigeten tartott megemlékezésükön azt mondta: a XX. században az emberi önzés és a fanatizmus miatt rengeteg tragédia történt. Ilyen volt a negyvenes évekbeli délvidéki vérengzés is, amikor több ezer magyar és szerb polgári lakost irtottak ki etnikai alapon.Szegedinszki Krisztián, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ifjúsági fórumának képviselője a nyilatkozatot ismertetve kifejtette: Délvidék, más néven a Vajdaság az elmúlt évszázad során a régió "éléskamrája", az egyik legfejlettebb soknemzetiségű gazdasági térsége volt, ahol békében éltek együtt magyarok, szerbek, horvátok, svábok, szlovákok, románok, ruszinok és bunyevácok. A XX. század során azonban a "totalitárius, gyilkos ideológiák és az idegen nagyhatalmak sikeresen egymás ellen uszították a délvidék nemzetiségeit".
1945. február 15-én kezdődött meg az egyik magyar falu, Mozsor kitelepítése, lakosságának gyűjtőtáborba hurcolása, több mint félszáz helybeli azonnali kivégzése. Ehhez kötődően a jövőben minden évben megemlékezéseket tartanak, melyet egy közös nyilatkozatban rögzítettek a Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezeteinek vezetői.
Szegedinszki Krisztián azt mondta: céljuk a szerb, zsidó és magyar áldozatok emlékének megőrzése, az őket megillető tisztelet kinyilvánítása, de mindemellett más áldozatok emlékét is tiszteletben tartják. Továbbá elismerik a második világháború során a magyar hadsereg és közigazgatás által okozott sérelmeket is - tette hozzá.
Mint kiemelte: bíznak abban, hogy "ez a nyilatkozat is a két ország, Magyarország és Szerbia közötti megbékéléshez, a múltban esett sérelmeink orvoslásához, és ezáltal a közös ügyeink rendezéséhez vezet".
A nemzetpolitikai munkacsoport által szervezett megemlékezés végén a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokat tömörítő ifjúsági szervezetek képviselői az Olt, a Vág, a Csallóközi Duna, a Zentai Tisza, a Kőrös és a Tiszakeresztúri Tiszából hozott vizet közösen öntötték a Dunába. Hente Lilla, a Fidelitas alelnöke hangsúlyozta, ezzel azt jelképezik: "ahogy a folyó elszalad, mi is túllépünk a sérelmeken, de mindig emlékezni fogunk, soha nem feledjük el a halottaink emlékét és ezeket a borzalmas eseményeket".
A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944-45-ben tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították.
MTI
Hozzászólások