Főpolgármester-helyettes: a városvezetés átalakítaná a pesti alsó rakpartot
Budapest új vezetése az okos város szempontjai is megjelenítő szimbolikus projekt keretében újrastrukturálná a pesti alsó rakpartot, úgy, hogy az egy élhető köztérré váljon - mondta el Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes csütörtökön a Smart City Forum 2019 címmel megrendezett budapesti konferencián.
Kerpel-Fronius Gábor a Napi.hu és a Lounge Communication által szervezett tanácskozáson tartott előadásában közölte: szeretnének "viszonylag nagy lépéseket tenni a pesti alsó rakpart újrastrukturlása érdekében". Ez egy olyan projekt, amelyben megjelennek az okos város fontos összetevői: tehát benne vannak a klímavédelem és az élhetőség szempontjai, továbbá a rakpart átalakítását úgy szeretnék megcsinálni, hogy abban minden lényegi döntésnél kikérik a budapestiek véleményt, így az átláthatóság és a részvételiség szempontjai is nagyon erősen megjelennének.
Globálisan zajlik egy technika forradalom is, és az ebből fakadó technológiai újdonságok, mint például a robotizáció elterjedése, is jelentősen átalakítja az elvárásokat - mondta. Ezekhez az új technológiákhoz új infrastruktúrákra van szükség, amelyek egyrészt maguktól alakulnak ki, másrészt az állami és város vezetések feladata az ezek kiépítésében való részvétel - mondta Kerpel-Fronius Gábor. Szerinte ahhoz, hogy a kihívásoknak megfeleljünk, nem egy konzervatív, hanem egy bátor és innovatív városvezetésre van szükség.
A városvezetés nyitott arra, hogy befogadjon és alkalmazzon minden olyan új technológiát, amely jobbá teheti a budapestiek életét - hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes. Nyomatékosította: ezért partnerségre törekednek minden olyan vállalattal és szervezettel, amely a fővárosiak életét jobbá teheti. Megjegyezte azt is, hogy a város vezetésének az infrastruktúrát kell megteremtenie arra, hogy Budapest innovációs főváros lehessen és az innováció hasznából mindenki részesülhessen.
Kerpel-Fronius Gábor szólt arról is, hogy az okos várost a városvezetés elsősorban nem technológiának, hanem látásmódnak tekinti. A smart city-t válasznak tekintjük a 21. század kihívásaira - mondta. A Smart Budapest környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható város, amely a modern technológia adta lehetőségek felhasználásával és a társadalom szerepvállalásának növelésével élhető várost jelent a városlakók számára. A városi szolgáltatások középpontjában az embernek kell állnia - mondta.
A főpolgármester-helyettes kitért arra is, hogy a korábbi városvezetés hibái mellett az okos város területén nagyon komoly elméleti munkát végeztek a Városházán. A főváros hosszú távú fejlesztési koncepciójára, az okos városra vonatkozó elképzelésekre, valamint az okos város keretstratégiára "kifejezetten" lehet építeni - mondta el.
Kerpel-Fronius Gábor kijelentette: a városvezetés célja egy olyan stratégia kialakítása, amely illeszkedik az országos stratégiába és összehangolt a kerületekkel. "Olyan okos várost szeretnénk építeni, aminek egyúttal szíve is van" - fogalmazott. Korányi G. Tamás, a Napi.hu tiszteletbeli főszerkesztője elmondta, negyedik alkalommal rendezik meg az okos város konferenciát. A világon szinte nincs olyan nagyváros, amelynek ne lenne okos város koncepciója, ugyanakkor az elképzelések teljesen különbözőek lehetnek. Budapestnek 2017 januárja van okos város koncepciója.
(Forrás: MTI)
Kerpel-Fronius Gábor a Napi.hu és a Lounge Communication által szervezett tanácskozáson tartott előadásában közölte: szeretnének "viszonylag nagy lépéseket tenni a pesti alsó rakpart újrastrukturlása érdekében". Ez egy olyan projekt, amelyben megjelennek az okos város fontos összetevői: tehát benne vannak a klímavédelem és az élhetőség szempontjai, továbbá a rakpart átalakítását úgy szeretnék megcsinálni, hogy abban minden lényegi döntésnél kikérik a budapestiek véleményt, így az átláthatóság és a részvételiség szempontjai is nagyon erősen megjelennének.
Budapest "szíve és fő ütőere" a Duna, amitől gyakorlatilag autópályák zárják el a városlakókat. Szeretnénk, hogy ez "egy nagy élhető köztér lenne" - jelentette ki. Megítélése szerint: a szimbolikus projekt egyfajta fokmérője lesz annak, hogy milyen párbeszéd során, milyen várost szeretnének kialakítani a budapestiekkel.
Kerpel-Fronius Gábor előadásában kiemelte: Budapest új vezetésének eltökélt szándéka, hogy partnerségeket keressen és alakítson ki.
"Ez egyrészt fakad a személyes habitusunkból, másrészt a politikai filozófiánkból, az eddigi gyakorlatunkból és a következik a helyzetből is" - mutatott rá. A főpolgármester-helyettes elmondta, a 21. század felerősíti a korábbi problémákat és új kihívások elé állítja a városokat. A városvezetés a legfontosabb problémák közöttinek tekinti az éghajlatváltozást és az ezzel összefüggő természeti katasztrófák növekvő veszélyét. Továbbá - mint mondta - Budapesten lakhatási válság van, amely nemcsak a szegényeknek, hanem a fiataloknak és a fiatal gyerekes családoknak is nagyon komoly kihívást jelent. Problémaként jelölte meg még a lakosság elöregedését. Kihívást jelentenek a Budapest környékén kialakuló alvóvárosok, valamint a belváros "túlturistásodása" - mondta.
Globálisan zajlik egy technika forradalom is, és az ebből fakadó technológiai újdonságok, mint például a robotizáció elterjedése, is jelentősen átalakítja az elvárásokat - mondta. Ezekhez az új technológiákhoz új infrastruktúrákra van szükség, amelyek egyrészt maguktól alakulnak ki, másrészt az állami és város vezetések feladata az ezek kiépítésében való részvétel - mondta Kerpel-Fronius Gábor. Szerinte ahhoz, hogy a kihívásoknak megfeleljünk, nem egy konzervatív, hanem egy bátor és innovatív városvezetésre van szükség.
A városvezetés nyitott arra, hogy befogadjon és alkalmazzon minden olyan új technológiát, amely jobbá teheti a budapestiek életét - hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes. Nyomatékosította: ezért partnerségre törekednek minden olyan vállalattal és szervezettel, amely a fővárosiak életét jobbá teheti. Megjegyezte azt is, hogy a város vezetésének az infrastruktúrát kell megteremtenie arra, hogy Budapest innovációs főváros lehessen és az innováció hasznából mindenki részesülhessen.
Kerpel-Fronius Gábor szólt arról is, hogy az okos várost a városvezetés elsősorban nem technológiának, hanem látásmódnak tekinti. A smart city-t válasznak tekintjük a 21. század kihívásaira - mondta. A Smart Budapest környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható város, amely a modern technológia adta lehetőségek felhasználásával és a társadalom szerepvállalásának növelésével élhető várost jelent a városlakók számára. A városi szolgáltatások középpontjában az embernek kell állnia - mondta.
A főpolgármester-helyettes kitért arra is, hogy a korábbi városvezetés hibái mellett az okos város területén nagyon komoly elméleti munkát végeztek a Városházán. A főváros hosszú távú fejlesztési koncepciójára, az okos városra vonatkozó elképzelésekre, valamint az okos város keretstratégiára "kifejezetten" lehet építeni - mondta el.
Kerpel-Fronius Gábor kijelentette: a városvezetés célja egy olyan stratégia kialakítása, amely illeszkedik az országos stratégiába és összehangolt a kerületekkel. "Olyan okos várost szeretnénk építeni, aminek egyúttal szíve is van" - fogalmazott. Korányi G. Tamás, a Napi.hu tiszteletbeli főszerkesztője elmondta, negyedik alkalommal rendezik meg az okos város konferenciát. A világon szinte nincs olyan nagyváros, amelynek ne lenne okos város koncepciója, ugyanakkor az elképzelések teljesen különbözőek lehetnek. Budapestnek 2017 januárja van okos város koncepciója.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások