GfK: a magyarok az európai átlag 40 százalékából gazdálkodnak
Magyarországon az egy főre jutó éves nemzeti vásárlóerő 5009 euró, ami 38,9 százaléka az európai átlagnak - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet hétfőn bemutatott, 2013. évi vásárlóerő-tanulmányából.
Magyarország ezzel a tavalyihoz hasonlóan, az idén is a 31. helyen áll Európa 42 országának rangsorában.
Montenegrót (4541 euró) és Romániát (3491 euró) megelőzi Magyarország, ám Horvátország 5208 eurós egy főre jutó vásárlóerővel Magyarország elé került a sorban, a lista 23. helyén álló Szlovákia 7473 eurós vásárlóerejének pedig csupán a kétharmadát érte el.
Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak.
A GfK adatai szerint az Európa 42 országában élő 670 millió ember összesen 8,6 ezer milliárd euró fölött rendelkezik, egy európai lakos egy évben átlagosan 12 890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él. A felméréséből az is kiderül, hogy Európa tíz legmódosabb országára jut a teljes európai vásárlóerő mintegy fele.
A leggazdagabb Liechtenstein lakosainak átlagosan elkölthető jövedelme 58 844 euró, az európai átlag négy és félszerese, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő 1284 euró, ami az európai átlag egytizedét sem éri el.
Magyarországon a megyék és a főváros rangsorában Budapest áll az első helyen 6520 eurós vásárlóerővel, ami 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos, nagyjából 7500 eurós szinttől.
A 2013. január 1-jével kialakított járási rendszert figyelembe véve a GfK az idén először járási szinten is vizsgálta a hazai vásárlóerőt. Az első helyen álló Budakeszi járásban a vásárlóerő az országos átlag 127 százaléka. Budapesttel együtt vizsgálva azonban 12 fővárosi kerület megelőzi a Budakeszi járást. Három budai kerületben, az I., a II. és XII.-ben az országos átlag több mint 160 százaléka az egy főre jutó vásárlóerő.
Az ország öt legszegényebb járásából négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van (Kemecsei, Csengeri, Fehérgyarmati és Baktalórántháza járás), egy pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Cigándi járás). Az itt élők elkölthető jövedelme az országos átlagnak mindössze 62-66 százalékát teszi ki.
A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, beleértve bármilyen állami juttatást. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.
MTI
Magyarország ezzel a tavalyihoz hasonlóan, az idén is a 31. helyen áll Európa 42 országának rangsorában.Montenegrót (4541 euró) és Romániát (3491 euró) megelőzi Magyarország, ám Horvátország 5208 eurós egy főre jutó vásárlóerővel Magyarország elé került a sorban, a lista 23. helyén álló Szlovákia 7473 eurós vásárlóerejének pedig csupán a kétharmadát érte el.
Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak.
A GfK adatai szerint az Európa 42 országában élő 670 millió ember összesen 8,6 ezer milliárd euró fölött rendelkezik, egy európai lakos egy évben átlagosan 12 890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él. A felméréséből az is kiderül, hogy Európa tíz legmódosabb országára jut a teljes európai vásárlóerő mintegy fele.
A leggazdagabb Liechtenstein lakosainak átlagosan elkölthető jövedelme 58 844 euró, az európai átlag négy és félszerese, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő 1284 euró, ami az európai átlag egytizedét sem éri el.
Magyarországon a megyék és a főváros rangsorában Budapest áll az első helyen 6520 eurós vásárlóerővel, ami 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos, nagyjából 7500 eurós szinttől.
A 2013. január 1-jével kialakított járási rendszert figyelembe véve a GfK az idén először járási szinten is vizsgálta a hazai vásárlóerőt. Az első helyen álló Budakeszi járásban a vásárlóerő az országos átlag 127 százaléka. Budapesttel együtt vizsgálva azonban 12 fővárosi kerület megelőzi a Budakeszi járást. Három budai kerületben, az I., a II. és XII.-ben az országos átlag több mint 160 százaléka az egy főre jutó vásárlóerő.
Az ország öt legszegényebb járásából négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van (Kemecsei, Csengeri, Fehérgyarmati és Baktalórántháza járás), egy pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Cigándi járás). Az itt élők elkölthető jövedelme az országos átlagnak mindössze 62-66 százalékát teszi ki.
A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, beleértve bármilyen állami juttatást. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.
MTI
Hozzászólások