Gímszarvasbika vadászat Zalában - 12 kilogramm feletti trófeasúlyok
Zala megyében 493 gímszarvasbikát mutattak be hatósági trófeabírálaton a szarvasbőgés idején - tájékoztatta a megyei kormányhivatal osztályvezetője hétfőn az MTI-t.
Lázár Attila elmondta: hat példány trófeasúlya haladta meg a 12 kilogrammot. A legnagyobb, 13,29 kilogramm trófeasúlyú gímszarvasbikát a Zalagrár Mezőgazdasági Termelő Kft. vadászterületén, Pókaszepetk környékén lőtték ki. A 12 kilogramm trófeasúlyt meghaladó kilövések fele azonban szakszerűtlen volt, mert 12 éves kor alatti, nem golyóérett példányok kerültek puskavégre.
A vadászati felügyelő aggasztónak nevezte, hogy az elejtett bikák átlagéletkora - így az átlagsúlya is - évről évre csökken. A gímszarvasbikák 12-13 éves korukra 14-15 kilogrammos trófeát is növeszthetnek, de ezek a példányok hiányoznak a zalai erdőkből.
Az elmúlt év azonos időszakában 552 trófeabírálatra került sor, a 12 kilogramm trófeasúlyt meghaladó négy példány közül két gímszarvasbika életkora mindössze 8-10 év volt.
Lázár Attila szerint a nem érett, "kulminált" példányok kilövését szankciókkal, hatósági eszközökkel lehet csak megakadályozni. A vadgazdálkodók célja hogy a jó képességű bikák elérhessék az idősebb kort, ez egyben az egészséges állomány kialakulásának egyik feltétele - hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy a szakszerűtlen elejtések, a fiatal példányok kilövése jelentős bevételkieséssel jár. Az ősz eleji vadászatok meghatározzák a gazdasági évet, a vadászterületek éves bevételének jelentős része ugyanis a gímszarvasbika-vadászat eredményétől függ. A társaságok az elmúlt évet 126 millió forint nyereséggel zárták Zala megyében. Az 52 vadászterület vadgazdálkodási jelentése alapján a tavalyi árbevétel meghaladta az 1,67 milliárd forintot, ebből 716 millió forint a bérkilövések bevételéből származott.
A zalai erdőkben legnagyobb számban osztrák, német és olasz nimródok vettek részt a vadászatokon. Március óta összesen 1732 állami vadászati engedélyt adtak ki külföldi bérvadászoknak, amelyből 597-et szeptemberben váltottak ki. Tavaly a kiadott vadászati engedélyek száma meghaladta az 1900-at, amelyből 667 darabot a gímszarvasbika-vadászat idején váltottak ki.
A vadászati felügyelő emlékeztetett arra, hogy a belföldi vadászok száma viszont ha kisebb ütemben is, de fokozatosan növekszik. Az idei szezonban 2468-an váltottak állami vadászjegyet Zalában, míg 4-5 évvel ezelőtt a kiadott vadászjegyek száma 2400 körül alakult.
Lázár Attila beszélt arról is, hogy idén a bőgési szezon 7-10 nappal később kezdődött el, mint a korábbi években. Az időjárás változása, valamint a vadkárok megelőzésére szolgáló tömeges kerítés-építés valószínűleg megváltoztatta az állomány mozgását, így nehezebben tudtak eljutni a korábbi bőgőhelyekre.
A jövő januárig tartó vadászati évben összesen 1426 gímszarvasbika elejtésére van lehetőség. Októberben a tarvadakat lőhetik ki, novemberben pedig elkezdődik a nagyvadászatok (társas-, terelő- és a vaddisznóvadászatok) időszaka.
MTI
Lázár Attila elmondta: hat példány trófeasúlya haladta meg a 12 kilogrammot. A legnagyobb, 13,29 kilogramm trófeasúlyú gímszarvasbikát a Zalagrár Mezőgazdasági Termelő Kft. vadászterületén, Pókaszepetk környékén lőtték ki. A 12 kilogramm trófeasúlyt meghaladó kilövések fele azonban szakszerűtlen volt, mert 12 éves kor alatti, nem golyóérett példányok kerültek puskavégre.
A vadászati felügyelő aggasztónak nevezte, hogy az elejtett bikák átlagéletkora - így az átlagsúlya is - évről évre csökken. A gímszarvasbikák 12-13 éves korukra 14-15 kilogrammos trófeát is növeszthetnek, de ezek a példányok hiányoznak a zalai erdőkből.
Az elmúlt év azonos időszakában 552 trófeabírálatra került sor, a 12 kilogramm trófeasúlyt meghaladó négy példány közül két gímszarvasbika életkora mindössze 8-10 év volt.
Lázár Attila szerint a nem érett, "kulminált" példányok kilövését szankciókkal, hatósági eszközökkel lehet csak megakadályozni. A vadgazdálkodók célja hogy a jó képességű bikák elérhessék az idősebb kort, ez egyben az egészséges állomány kialakulásának egyik feltétele - hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy a szakszerűtlen elejtések, a fiatal példányok kilövése jelentős bevételkieséssel jár. Az ősz eleji vadászatok meghatározzák a gazdasági évet, a vadászterületek éves bevételének jelentős része ugyanis a gímszarvasbika-vadászat eredményétől függ. A társaságok az elmúlt évet 126 millió forint nyereséggel zárták Zala megyében. Az 52 vadászterület vadgazdálkodási jelentése alapján a tavalyi árbevétel meghaladta az 1,67 milliárd forintot, ebből 716 millió forint a bérkilövések bevételéből származott.
A zalai erdőkben legnagyobb számban osztrák, német és olasz nimródok vettek részt a vadászatokon. Március óta összesen 1732 állami vadászati engedélyt adtak ki külföldi bérvadászoknak, amelyből 597-et szeptemberben váltottak ki. Tavaly a kiadott vadászati engedélyek száma meghaladta az 1900-at, amelyből 667 darabot a gímszarvasbika-vadászat idején váltottak ki.
A vadászati felügyelő emlékeztetett arra, hogy a belföldi vadászok száma viszont ha kisebb ütemben is, de fokozatosan növekszik. Az idei szezonban 2468-an váltottak állami vadászjegyet Zalában, míg 4-5 évvel ezelőtt a kiadott vadászjegyek száma 2400 körül alakult.
Lázár Attila beszélt arról is, hogy idén a bőgési szezon 7-10 nappal később kezdődött el, mint a korábbi években. Az időjárás változása, valamint a vadkárok megelőzésére szolgáló tömeges kerítés-építés valószínűleg megváltoztatta az állomány mozgását, így nehezebben tudtak eljutni a korábbi bőgőhelyekre.
A jövő januárig tartó vadászati évben összesen 1426 gímszarvasbika elejtésére van lehetőség. Októberben a tarvadakat lőhetik ki, novemberben pedig elkezdődik a nagyvadászatok (társas-, terelő- és a vaddisznóvadászatok) időszaka.
MTI
Hozzászólások