Habitat for Humanity: több millió embert érint a lakhatási válság Magyarországon
Több millió embert érint a lakhatási válság ma Magyarországon, tízezrek élnek hajléktalanként vagy a hajléktalanság peremén, százezrek pedig egészségtelen, zsúfolt lakókörülmények között vagy hátrányos helyzetű térségekben - állapította meg a Habitat for Humanity Magyarország a 2014-es évre vonatkozó, lakhatási szegénységről szóló jelentésében.
Átol Dorottya, a civil szervezet szakpolitikai munkatársa csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a szegénységben élők helyzete romlott, a "munkaalapú társadalom kiépülésével" egyre nehezebbé válik a szociális támogatásokhoz való hozzáférés és egyre inkább előtérbe kerül a közmunka.
Közölte, 150-200 ezer ember "zárta ki magát" a szociális ellátások rendszeréből, azért, mert nem tudott valamilyen szigorú feltételnek megfelelni.
A három- vagy többgyermekes családok fele ki van téve a szegénység veszélyének. A 18 év alattiak 22 százaléka szegénységben él - mondta Átol Dorottya.
Kiemelte: nagyon kevés a megfizethető lakhatási lehetőség, vagyis az olcsó bérlakás. Nincs lakáshiány, viszont nagyon rossz a lakásállomány szerkezete. A magyar lakosságnak csak 11 százaléka él bérelt lakásban, ez a arány az Európai Unióban 30 százalék - tette hozzá.
A szervezet szerint a legaggasztóbb az, hogy az önkormányzati lakások száma évről évre csökken: tavaly több mint 1700 lakás került ki az önkormányzati lakásállományból, ezzel szemben mindössze 180 új lakás épült az önkormányzatok számára az egész országban. Ma Magyarországon összesen 126 ezer 500 önkormányzati lakás van, de ebből csak 115 ezer a bérlemény - mondta Átol Dorottya.
Hozzátette: szociális bérlakásból csak 67 ezer van, tehát ezek az országos lakásállománynak mindössze a 1,5 százalékát teszik ki.
Átol Dorottya aggasztónak nevezte továbbá, hogy az önkormányzati lakások nagyon leromlott állapotban vannak, azok több mint 70 százaléka felújítása szorul.
A jelentés szerint a rezsicsökkentés ellenére a háztartások a bevételeiknek még mindig jelentős hányadát, 24 százalékát költötték lakásfenntartásra. A lakosság 11 százaléka nem tudta megfelelően fűteni lakását, és csaknem negyede hitel-, lakbér- vagy közműtartozás miatt volt eladósodva.
Koltai Luca, a Habitat for Humanity Magyarország programvezetője ennek kapcsán arról beszélt, kedvezőtlen kormányzati lépés volt a mintegy félmillió háztartásnak segítséget nyújtó állami lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése. Ez év márciusától az önkormányzatok döntenek arról, hogyan pótolják a kieső támogatásokat.
Szekér András, a szervezet igazgatója elmondta: lakáspolitikai ajánlásaik szerint - a többi között - a szegénységben élők problémáira érzékeny koherens lakáspolitikára van szükség és be kellene vezetni egy megfelelő mértékű segítséget nyújtó, normatív lakhatási támogatást.
Továbbá szükséges normatív módon elérhető adósságkezelési szabályozás, kiterjedt szociális bérlakás-állomány. A hajléktalanság kapcsán lakhatási típusú megoldásokat kellene előtérbe helyezni a szervezet szerint.
MTI
Átol Dorottya, a civil szervezet szakpolitikai munkatársa csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a szegénységben élők helyzete romlott, a "munkaalapú társadalom kiépülésével" egyre nehezebbé válik a szociális támogatásokhoz való hozzáférés és egyre inkább előtérbe kerül a közmunka.
Közölte, 150-200 ezer ember "zárta ki magát" a szociális ellátások rendszeréből, azért, mert nem tudott valamilyen szigorú feltételnek megfelelni.
A három- vagy többgyermekes családok fele ki van téve a szegénység veszélyének. A 18 év alattiak 22 százaléka szegénységben él - mondta Átol Dorottya.
Kiemelte: nagyon kevés a megfizethető lakhatási lehetőség, vagyis az olcsó bérlakás. Nincs lakáshiány, viszont nagyon rossz a lakásállomány szerkezete. A magyar lakosságnak csak 11 százaléka él bérelt lakásban, ez a arány az Európai Unióban 30 százalék - tette hozzá.
A szervezet szerint a legaggasztóbb az, hogy az önkormányzati lakások száma évről évre csökken: tavaly több mint 1700 lakás került ki az önkormányzati lakásállományból, ezzel szemben mindössze 180 új lakás épült az önkormányzatok számára az egész országban. Ma Magyarországon összesen 126 ezer 500 önkormányzati lakás van, de ebből csak 115 ezer a bérlemény - mondta Átol Dorottya.
Hozzátette: szociális bérlakásból csak 67 ezer van, tehát ezek az országos lakásállománynak mindössze a 1,5 százalékát teszik ki.
Átol Dorottya aggasztónak nevezte továbbá, hogy az önkormányzati lakások nagyon leromlott állapotban vannak, azok több mint 70 százaléka felújítása szorul.
A jelentés szerint a rezsicsökkentés ellenére a háztartások a bevételeiknek még mindig jelentős hányadát, 24 százalékát költötték lakásfenntartásra. A lakosság 11 százaléka nem tudta megfelelően fűteni lakását, és csaknem negyede hitel-, lakbér- vagy közműtartozás miatt volt eladósodva.
Koltai Luca, a Habitat for Humanity Magyarország programvezetője ennek kapcsán arról beszélt, kedvezőtlen kormányzati lépés volt a mintegy félmillió háztartásnak segítséget nyújtó állami lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése. Ez év márciusától az önkormányzatok döntenek arról, hogyan pótolják a kieső támogatásokat.
Szekér András, a szervezet igazgatója elmondta: lakáspolitikai ajánlásaik szerint - a többi között - a szegénységben élők problémáira érzékeny koherens lakáspolitikára van szükség és be kellene vezetni egy megfelelő mértékű segítséget nyújtó, normatív lakhatási támogatást.
Továbbá szükséges normatív módon elérhető adósságkezelési szabályozás, kiterjedt szociális bérlakás-állomány. A hajléktalanság kapcsán lakhatási típusú megoldásokat kellene előtérbe helyezni a szervezet szerint.
MTI
Hozzászólások