Handó Tünde: a bíró nem bírálhatja bírótársa döntését
A Magyar Bírói Egyesület által 2004-ben elfogadott etikai kódex szerint a bíró nem bírálhatja bírótársa döntését - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hétfőn Kecskeméten az MTI-nek.
Handó Tünde hangsúlyozta: az etikai kódex megújítása folyamatban van, az elkészített anyagok a bírók számára már elérhetőek, hamarosan a birosag.hu weboldalon is olvashatóak lesznek. Az új etikai kódex elfogadása az Országos Bírói Tanács feladata.
Az OBH elnökét az MTI arról a döntésről kérdezte, amelyben március 24-én a Gyulai Törvényszék elutasította a Békés Megyei Főügyészségnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatása ügyében benyújtott keresetét.
Az OBH elnöke kijelentette: "egy bíró, mint amilyen én is vagyok, nem fogalmazhat meg véleményt egy konkrét ügyben hozott döntésről". A bírónak az ítélkezésében függetlennek kell lennie, az ítélkezés függetlensége pedig azt jelenti, hogy semmilyen külső behatás, befolyás, fenyegetettség, külső elvárások, szempontok nem befolyásolhatják az ítélkezést.
"A törvény szövege és a bizonyított tényállás az, ami alapján döntést hozhat, és még saját erkölcsi vagy világnézeti véleményét is háttérbe kell szorítania" - mondta.
Handó Tünde fontosnak nevezte azt az alapelvet, amelyhez a bíróságoknak tartaniuk kell magukat: "a bírák az ítélkezés során a törvényeknek megfelelően nyilvánulhatnak meg, a bíró az ítélkezés során sem szavakkal, sem egyéb módon nem nyilváníthat ki elfogultságot vagy előítéletességet egyetlen személy vagy csoport irányában sem, ahogyan az alaptörvény is rendelkezik".
Hozzátette: a bíróságok a jog alkalmazása során a jogszabályok szövegét, elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel egybevetve értékelhetik és értelmezhetik.
Handó Tünde kiemelte: a bírónak fel kell ismernie és meg kell értenie azt, hogy léteznek társadalmi különbségek és eltérések. Ez vonatkozhat az ügyfél gazdasági helyzetére, képzettségére, nemzetiségére, a legkülönfélébb dolgokra, a törvény előtt azonban mindenki egyenlő, a bírónak e szerint kell döntenie - fogalmazott. Komoly dilemmának nevezte a bírósági szervezet egésze számára, hogy vajon egy bíró, illetve bármely bíró az ítélkezési munkájával kapcsolatban felelősségre vonható-e.
Egy törvényszéki bíró felett a fegyelmi jogkört kizárólag a törvényszék elnöke gyakorolhatja, ő az, aki kezdeményezheti ilyen eljárás megindítását - közölte. Emlékeztetett azonban az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére, amelyben "egy vezető intézkedésével szemben rendkívüli erőt tulajdonított a bírói függetlenség alkotmányos alapelvének". Szavai szerint, "azért van a felső bíróság, hogy az ítélet megalapozottságáról, ideértve az indokolásnak a helyességét vagy helytelenségét is, ő mondjon ítéletet". Handó Tünde ezt is a jogállam lényegének nevezte.
A Gyulai Törvényszék március 24-én hozott határozatában elutasította a Békés Megyei Főügyészségnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetét. Az ügyészség azért indítványozta a szervezet feloszlatását, mert a vádhatóság álláspontja szerint Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon korábban szervezett járőrözése során faji alapú megkülönböztetést tett emberek között. Az ügyészség álláspontja szerint a közbiztonság helyreállítása érdekében meghirdetett fokozott járőrszolgálat valójában a bűnözőnek kikiáltott cigány kisebbség megfélemlítését célozta, és sértette a roma kisebbséghez tartozók egyenlő emberi méltósághoz való jogát. Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai 2011 tavaszán több napig járőröztek, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt.
Mucsi Erika tanácsvezető bíró az indoklásban elmondta, a törvényszék arra a következtetésre jutott: nem sikerült bizonyítani, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület akár egyénenként, akár csoportos megnyilvánulásaiban alapszabályba, alaptörvénybe, Magyarország törvényeibe vagy nemzetközi egyezményekbe ütköző tevékenységet fejtett ki.
Az írásba foglalt ítéletben a bíró egyebek mellett kifejtette, hogy "nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (...), az átfedések alapot adnak az anomáliák 'cigánybűnözésként' való megfogalmazására".
Több politikai párt és jogvédő szervezet tiltakozott az ítélet ellen. Kifogásolták egyebek mellett, hogy a bíróság szerintük legitimálja a cigánybűnözés kifejezést az ítélet indoklásában.
Az MSZP roma tagozata közleményben szólította fel a bírói testületet arra, hogy határolódjon el a bírónő szavaitól. Felháborítónak, veszélyesnek és még bírói magánvéleményként is megkérdőjelezhetőnek tartják az ítéletben szereplő megfogalmazásokat, ugyanakkor bíznak abban, hogy meg lehet védeni a magyar állampolgárokat az egyenruhában, menetoszlopban, katonai vezényszóra masírozó, félelmet keltő félkatonai szervezetektől.
A Roma Polgári Tömörülés (RPT) közleményében megdöbbentőnek nevezte, hogy a Magyar Gárda egyik utódszervezetének tartott Szebb Jövőért Egyesületet feloszlatására irányuló perben a bíró "az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és Magyarország Alaptörvényét sárba tipró ítéleti indoklásával nemcsak a cigány kisebbség, hanem minden állampolgár alapvető jogát és becsületét megsértette". Felszólították Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét "távolítsa el (...) a bírói palástra alkalmatlanná és méltatlanná vált jogászt a magyar bírói karból".
Nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indokolásában rasszista megjegyzéseket tesz - közölte a VS.hu megkeresésére a Gyulai Törvényszék szóvivője hétfőn. Bagdi Árpád Gyula jelezte: a törvényszék elnöke a Szegedi Ítélőtábla jogerős határozatát követően dönt az eljáró bíróval szembeni intézkedés kezdeményezéséről.
MTI
Handó Tünde hangsúlyozta: az etikai kódex megújítása folyamatban van, az elkészített anyagok a bírók számára már elérhetőek, hamarosan a birosag.hu weboldalon is olvashatóak lesznek. Az új etikai kódex elfogadása az Országos Bírói Tanács feladata.
Az OBH elnökét az MTI arról a döntésről kérdezte, amelyben március 24-én a Gyulai Törvényszék elutasította a Békés Megyei Főügyészségnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatása ügyében benyújtott keresetét.
Az OBH elnöke kijelentette: "egy bíró, mint amilyen én is vagyok, nem fogalmazhat meg véleményt egy konkrét ügyben hozott döntésről". A bírónak az ítélkezésében függetlennek kell lennie, az ítélkezés függetlensége pedig azt jelenti, hogy semmilyen külső behatás, befolyás, fenyegetettség, külső elvárások, szempontok nem befolyásolhatják az ítélkezést.
"A törvény szövege és a bizonyított tényállás az, ami alapján döntést hozhat, és még saját erkölcsi vagy világnézeti véleményét is háttérbe kell szorítania" - mondta.
Leszögezte: a bírói függetlenség a jogállam alapja.
Handó Tünde fontosnak nevezte azt az alapelvet, amelyhez a bíróságoknak tartaniuk kell magukat: "a bírák az ítélkezés során a törvényeknek megfelelően nyilvánulhatnak meg, a bíró az ítélkezés során sem szavakkal, sem egyéb módon nem nyilváníthat ki elfogultságot vagy előítéletességet egyetlen személy vagy csoport irányában sem, ahogyan az alaptörvény is rendelkezik".
Hozzátette: a bíróságok a jog alkalmazása során a jogszabályok szövegét, elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel egybevetve értékelhetik és értelmezhetik.
Handó Tünde kiemelte: a bírónak fel kell ismernie és meg kell értenie azt, hogy léteznek társadalmi különbségek és eltérések. Ez vonatkozhat az ügyfél gazdasági helyzetére, képzettségére, nemzetiségére, a legkülönfélébb dolgokra, a törvény előtt azonban mindenki egyenlő, a bírónak e szerint kell döntenie - fogalmazott. Komoly dilemmának nevezte a bírósági szervezet egésze számára, hogy vajon egy bíró, illetve bármely bíró az ítélkezési munkájával kapcsolatban felelősségre vonható-e.
Egy törvényszéki bíró felett a fegyelmi jogkört kizárólag a törvényszék elnöke gyakorolhatja, ő az, aki kezdeményezheti ilyen eljárás megindítását - közölte. Emlékeztetett azonban az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére, amelyben "egy vezető intézkedésével szemben rendkívüli erőt tulajdonított a bírói függetlenség alkotmányos alapelvének". Szavai szerint, "azért van a felső bíróság, hogy az ítélet megalapozottságáról, ideértve az indokolásnak a helyességét vagy helytelenségét is, ő mondjon ítéletet". Handó Tünde ezt is a jogállam lényegének nevezte.
A Gyulai Törvényszék március 24-én hozott határozatában elutasította a Békés Megyei Főügyészségnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetét. Az ügyészség azért indítványozta a szervezet feloszlatását, mert a vádhatóság álláspontja szerint Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon korábban szervezett járőrözése során faji alapú megkülönböztetést tett emberek között. Az ügyészség álláspontja szerint a közbiztonság helyreállítása érdekében meghirdetett fokozott járőrszolgálat valójában a bűnözőnek kikiáltott cigány kisebbség megfélemlítését célozta, és sértette a roma kisebbséghez tartozók egyenlő emberi méltósághoz való jogát. Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai 2011 tavaszán több napig járőröztek, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt.
Mucsi Erika tanácsvezető bíró az indoklásban elmondta, a törvényszék arra a következtetésre jutott: nem sikerült bizonyítani, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület akár egyénenként, akár csoportos megnyilvánulásaiban alapszabályba, alaptörvénybe, Magyarország törvényeibe vagy nemzetközi egyezményekbe ütköző tevékenységet fejtett ki.
Az írásba foglalt ítéletben a bíró egyebek mellett kifejtette, hogy "nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (...), az átfedések alapot adnak az anomáliák 'cigánybűnözésként' való megfogalmazására".
Több politikai párt és jogvédő szervezet tiltakozott az ítélet ellen. Kifogásolták egyebek mellett, hogy a bíróság szerintük legitimálja a cigánybűnözés kifejezést az ítélet indoklásában.
Az MSZP roma tagozata közleményben szólította fel a bírói testületet arra, hogy határolódjon el a bírónő szavaitól. Felháborítónak, veszélyesnek és még bírói magánvéleményként is megkérdőjelezhetőnek tartják az ítéletben szereplő megfogalmazásokat, ugyanakkor bíznak abban, hogy meg lehet védeni a magyar állampolgárokat az egyenruhában, menetoszlopban, katonai vezényszóra masírozó, félelmet keltő félkatonai szervezetektől.
A Roma Polgári Tömörülés (RPT) közleményében megdöbbentőnek nevezte, hogy a Magyar Gárda egyik utódszervezetének tartott Szebb Jövőért Egyesületet feloszlatására irányuló perben a bíró "az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és Magyarország Alaptörvényét sárba tipró ítéleti indoklásával nemcsak a cigány kisebbség, hanem minden állampolgár alapvető jogát és becsületét megsértette". Felszólították Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét "távolítsa el (...) a bírói palástra alkalmatlanná és méltatlanná vált jogászt a magyar bírói karból".
Nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indokolásában rasszista megjegyzéseket tesz - közölte a VS.hu megkeresésére a Gyulai Törvényszék szóvivője hétfőn. Bagdi Árpád Gyula jelezte: a törvényszék elnöke a Szegedi Ítélőtábla jogerős határozatát követően dönt az eljáró bíróval szembeni intézkedés kezdeményezéséről.
MTI
Hozzászólások