Handó Tünde: a bíróknak sohasem a közvéleményt kell kiszolgálni
Handó Tünde kiemelte: a jogállam lényege, hogy a bíró befolyásolástól mentesen tudjon ítélkezni.
Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a befolyásolás ma már nem abban nyilvánul meg, hogy egy bírósági vezető vagy politikai döntéshozó befolyásolja a döntést, hanem abban, hogy a sajtó miképpen teszi ezt - fogalmazott.
Hozzátette: fontos az is, hogy a bírák kellően bátrak legyenek ahhoz, hogy életfogytig tartó szabadságvesztésekről, szabadságelvonásokról, százmilliós követelésekről merjenek döntést hozni. A jogállam természetéhez hozzátartozik, hogy előfordulhatnak hibás döntések, ezért vannak a fellebbviteli fórumok - mondta.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint a Veszprémi Törvényszék kiemelkedően jó mutatókkal rendelkezik a megalapozott döntéseket illetően. Veszprém megye bíróságain egyel 81-re emelkedett a ténylegesen betöltött bírói létszám, elsősorban nem peres ügyszakokban - szabálysértési, végrehajtási, cégbírósági ügyek - csökkent az ügyérkezés, ugyanakkor peres ügyszakokban jelentősen nőtt az ügyek száma - tájékoztatott a Veszprémi Törvényszék elnöke.
Némethné Szent-Gály Edit szerint a növekedés elsősorban a járásbíróságok polgári ügyeit, a közigazgatási ügyszakot valamint a törvényszék civilisztikai ügyszakát érintette. Utóbbi két területen több mint harmadával nőtt az ügyérkezés az előző évhez képest. A törvényszéki elnök hangsúlyozta: év végén 6130 folyamatban maradt ügyük volt, ami 11117 üggyel kevesebb az előző évinél, és idén is több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett.
A helyi bíróságok polgári és büntető ügyszakaiban, a közigazgatási munkaügyi bíróság közigazgatási ügyszakában, a törvényszéki első fokú eljárásokban illetve büntető másodfokon országos átlag feletti a befejezések száma - tette hozzá. Csökkentek a két éven túli peres ügyek is, 2016 végére 122 ilyen volt a törvényszéken. Civilisztikai ügyszakban a helyi bíróságokon a határozatok 92 százaléka első fokon jogerőre emelkedett, a törvényszék elsőfokú polgári és büntetőügyei közül a Győri Ítélőtábla csak egy-egy ítéletet helyezett hatályon kívül.
A törvényszék elsőfokú civilisztikai ügyszakában az ügydöntő határozatok 92,9, míg a gazdasági perek 80,3 százaléka emelkedett jogerőre elsőfokon - sorolta. Némethné Szent-Gály Edit elmondta, az OBH Fenntartható Fejlődés országos programjában törvényszékük az egyéni fejlődési mutatók tekintetében az első helyen végzett.
Több mint 86 millió forintból a Jablonszky-pályázatok segítségével végeztek fejlesztéseket a törvényszéken valamint a pápai és veszprémi járásbíróságokon, a Degré Alajos Bírósági Történelem és Hagyományápolás pályázat segítségével pedig a Veszprémi Törvényszék 1872-1945 közti történetét dolgozták fel. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke szerint a Veszprémi Ítélőtábla megalapozottan és jól dolgozik, és együttműködéseiknek köszönhetően egyre szorosabb a kapcsolat az ítélőtábla és a törvényszék között.
Simon Levente, az Országos Bírói Tanács soros elnöke a sajtótájékoztatón a bírói álláshelyek elbírálásával kapcsolatos ajánlások közül kiemelte, hogy a latin nyelvvizsga is pontot érhet, nem csak az élő nyelvekből szerzett, és a belföldön idegen nyelven tartott konferenciákon való érdemi tevékenység is ugyanúgy minősül, mintha külföldi konferenciákon történne.
MTI
Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a befolyásolás ma már nem abban nyilvánul meg, hogy egy bírósági vezető vagy politikai döntéshozó befolyásolja a döntést, hanem abban, hogy a sajtó miképpen teszi ezt - fogalmazott.
Hozzátette: fontos az is, hogy a bírák kellően bátrak legyenek ahhoz, hogy életfogytig tartó szabadságvesztésekről, szabadságelvonásokról, százmilliós követelésekről merjenek döntést hozni. A jogállam természetéhez hozzátartozik, hogy előfordulhatnak hibás döntések, ezért vannak a fellebbviteli fórumok - mondta.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint a Veszprémi Törvényszék kiemelkedően jó mutatókkal rendelkezik a megalapozott döntéseket illetően. Veszprém megye bíróságain egyel 81-re emelkedett a ténylegesen betöltött bírói létszám, elsősorban nem peres ügyszakokban - szabálysértési, végrehajtási, cégbírósági ügyek - csökkent az ügyérkezés, ugyanakkor peres ügyszakokban jelentősen nőtt az ügyek száma - tájékoztatott a Veszprémi Törvényszék elnöke.
Némethné Szent-Gály Edit szerint a növekedés elsősorban a járásbíróságok polgári ügyeit, a közigazgatási ügyszakot valamint a törvényszék civilisztikai ügyszakát érintette. Utóbbi két területen több mint harmadával nőtt az ügyérkezés az előző évhez képest. A törvényszéki elnök hangsúlyozta: év végén 6130 folyamatban maradt ügyük volt, ami 11117 üggyel kevesebb az előző évinél, és idén is több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett.
A helyi bíróságok polgári és büntető ügyszakaiban, a közigazgatási munkaügyi bíróság közigazgatási ügyszakában, a törvényszéki első fokú eljárásokban illetve büntető másodfokon országos átlag feletti a befejezések száma - tette hozzá. Csökkentek a két éven túli peres ügyek is, 2016 végére 122 ilyen volt a törvényszéken. Civilisztikai ügyszakban a helyi bíróságokon a határozatok 92 százaléka első fokon jogerőre emelkedett, a törvényszék elsőfokú polgári és büntetőügyei közül a Győri Ítélőtábla csak egy-egy ítéletet helyezett hatályon kívül.
A törvényszék elsőfokú civilisztikai ügyszakában az ügydöntő határozatok 92,9, míg a gazdasági perek 80,3 százaléka emelkedett jogerőre elsőfokon - sorolta. Némethné Szent-Gály Edit elmondta, az OBH Fenntartható Fejlődés országos programjában törvényszékük az egyéni fejlődési mutatók tekintetében az első helyen végzett.
Több mint 86 millió forintból a Jablonszky-pályázatok segítségével végeztek fejlesztéseket a törvényszéken valamint a pápai és veszprémi járásbíróságokon, a Degré Alajos Bírósági Történelem és Hagyományápolás pályázat segítségével pedig a Veszprémi Törvényszék 1872-1945 közti történetét dolgozták fel. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke szerint a Veszprémi Ítélőtábla megalapozottan és jól dolgozik, és együttműködéseiknek köszönhetően egyre szorosabb a kapcsolat az ítélőtábla és a törvényszék között.
Simon Levente, az Országos Bírói Tanács soros elnöke a sajtótájékoztatón a bírói álláshelyek elbírálásával kapcsolatos ajánlások közül kiemelte, hogy a latin nyelvvizsga is pontot érhet, nem csak az élő nyelvekből szerzett, és a belföldön idegen nyelven tartott konferenciákon való érdemi tevékenység is ugyanúgy minősül, mintha külföldi konferenciákon történne.
MTI
Hozzászólások