Hargitai János: az uniós források legalább hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani (2. rész)
Hargitai János az Uniós Fejlesztések Nyílt Napja országos rendezvénysorozat első vidéki állomásán, az 1,8 milliárdos uniós forrásból felújított, tavaly májusban megnyitott pécsi állatkertben hangsúlyozta: erre azért van szükség, mert 2020 után kezdődő újabb EU-s pénzügyi ciklusban - a korábbi vissza nem térítendő támogatások helyett - visszatérítendő források lesznek majd.A magyar gazdaságot olyan állapotba kell hozni e fejlesztésekkel, hogy az képes legyen az új helyzetben az uniós források fogadására - emelte ki, majd hozzátette: ez nagy filozófiai váltást jelent az előző ciklus - többnyire beruházási célú - fejlesztési politikájához képest. A miniszteri biztos, aki a KDNP országgyűlési képviselője, reagált azon kormányzatot ért bírálatokra, amelyek szerint "uniós forrásokkal fejlesztjük az országot, és mégis állandóan kritizáljuk az EU-t". Hargitai János ezeket "leegyszerűsítő állításoknak" tartotta és leszögezte: az uniós források nem az EU ajándékai, "azokra szerződéses jogunk van", egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország jelentős befizető is. "Mivel Kelet-Európa egy felzárkóztatandó térség, többet kapunk, mint amennyit befizetünk" - jegyezte meg.
A 2007-2014-es fejlesztési ciklusban "néhány kivétel mellett" Magyarország volt az egyetlen ország, amely képes volt az uniós források teljességét lehívni. Ennek okai között említette, hogy a 2010 után a EU-s fejlesztések politikáját a kormány centrumába emelte az Orbán-kabinet. Hargitai János felidézte, minden megyének és megyei jogú városnak vannak saját forrásai a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP). Elmondta: ez Pécs esetében több mint 30 milliárd, Baranya Megyei Önkormányzat tekintetében pedig 38 milliárd forint. Közölte: a magyar gazdaság és költségvetés képes arra, hogy saját forrásokból jelentős - köztük a Modern városok programban meghatározott célok - fejlesztéseit is finanszírozza.
Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), a baranyai megyeszékhely polgármestere a rendezvényen úgy fogalmazott: "ilyen forrásbőség korábban Pécs esetében nagyon régen volt, ha volt egyáltalán". A korábbi uniós ciklusban - folyatta - Pécs 200 milliárd, Baranya még ezen felül 300 milliárd forintot tudott fejlesztésre fordítani.
A beruházások közül a modernizált állatkert mellett kiemelte a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program során megvalósult fejlesztéseket, illetve kiemelkedőnek nevezte, amit az egészségügy ellátás területén teljesített a város. Megújult a Janus Pannonius klinikai tömb, vérellátó központ és onkológiai centrum is épült - sorolta. Páva Zsolt szerint a TOP-programból tervezett 31 milliárd forint értékű pécsi fejlesztések megvalósítása ütemezetten, jól halad, a projektek mintegy felére a város már leszerződött.
Siptár Dávid, a pécsi állatkert igazgatója köszöntőjében azt mondta: intézményük volt az első vidéki állatkert, ahol teljes körű felújítás történt. A tavaly május 20-án átadott európai színvonalú létesítmény eddig több mint 210 ezer látogatót fogadott. Az MTI-nek eljuttatott írásos összegzés szerint idén immár hatodik alkalommal rendezik meg az Uniós Fejlesztések Nyílt Napja elnevezésű programsorozatot, amelynek keretében az EU-s támogatásból megvalósult több tízezer fejlesztés közül a legizgalmasabbak kulisszatitkaiba tekinthetnek be az érdeklődők.
E hónap hétvégéin az állatkertek, vadasparkok és várak várják országszerte a látogatókat: Pécs után Szegeden, Győrben, Veszprémben, Nyíregyházán és Diósgyőrben rendeznek hasonló programokat. A pécsi állatkertben bábeladások, gyermekkoncertek, különleges akadálypálya, arcfestés, valamint a Europe Direct Tájékoztató Központ programjai várják az érdeklődőket.
Az országos rendezvénysorozat részletes programjairól a nyiltnap.szechenyi2020.hu oldalon lehet tájékozódni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások