Hivatalos személy elleni erőszak miatt vádat emelt az ügyészség Fekete-Győr András ellen
Keresztes Imre azt írta: vádirati tényállások szerint a 2018 decemberi Kossuth téri tömegdemonstrációkon részt vevő vádlottak a Parlament épületének védelmét ellátó rendőrsorfalba különböző tárgyakat - köztük üveget és pirotechnikai eszközt - dobtak, illetve tüntetőtársaikat és a rendőröket lökdösték azért, hogy a sorfalat áttörjék.
A vádlottak erőszakos magatartásukkal jogszerű eljárásukban akadályozták a rendőröket, akik a létesítménybiztosítási feladataikat emiatt csak megnehezítve tudták ellátni - közölte a főügyész. Hozzátette: az elkövetők részben egymástól külön, egyes esetekben pedig közösen cselekedve, csoportosan követték el a cselekményeiket.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségéről szóló törvényre tekintettel az ügyészség a vádiratok többségében azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakkal szemben tárgyalás nélkül, büntetővégzéssel hozzon döntést, és próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabjon ki rájuk. Egy vádlottra azonban végrehajtandó szabadságvesztést kértek, őt korábban csoportosan elkövetett garázdaság miatt már korábban próbára bocsátotta a bíróság. Esetében az ügyészség nem látott lehetőséget egyszerűsített eljárásra, így azt kérte a vádhatóság, hogy az ő ügyében a bíróság az általános szabályok szerint járjon el.
Keresztes Imre emlékeztetett: a nyomozó ügyészség hasonló ügyekben eddig kilenc ember ellen emelt vádat, amelyekben a bíróság - hat esetben pedig már jogerős - ítéletet is hozott. A bíróság öt esetben 1 év vagy az alatti felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat, míg egy vádlottat 1 év 8 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt.
Az ügyészség 2019. április 3-án jelentette be, hogy gyanúsítottként hallgatták ki Fekete-Győr Andrást, a Momentum Mozgalom elnökét hivatalos személy elleni erőszak miatt. Akkor azt írták: a gyanúsított 2018. december 13-án este a Parlament főlépcsőjénél az épület védelmére felsorakozott rendőrök felé célzottan egy meggyújtott füstképző eszközt hajított, és a kibocsátott füst a sorfalban lévő rendőrök látását és légzését akadályozva megnehezítette a létesítménybiztosítási rendőri intézkedést. Fekete-Győr András akkor panasszal élt a gyanúsítás ellen és nem tett vallomást.
Az ügyészség ugyancsak 2019 áprilisában Szarvas Koppány Bendegúzt is hivatalos személy elleni erőszak miatt hallgatta ki, aki ugyancsak panasszal élt a gyanúsítás ellen és szintén nem tett vallomást. Őt akkor az ügyészség közlése szerint azzal gyanúsították meg, hogy 2018. december 12-én és 13-án az Országgyűlés épülete előtti tüntetéseken a rendezvény biztosítását, illetve a Parlament épületének védelmét ellátó rendőrsorfal tagjai felé célzottan eldobott egy nem azonosítható tárgyat, több meggyújtott füstképző eszközt, továbbá egy kapszaicinoid hatóanyagú könnygázszóró palackkal a rendőrsorfal tagjai irányába fújt.
Az ügyészség szerint a rendőrök felé dobott egy szikrázó tárgyat is, amellyel eltalált egy rendőrt. Az ügyészség korábbi közleményeiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalos személy elleni erőszak bűntettének alapesete egy évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások