Hősök napja - Katonai tiszteletadás Budapesten, a hősök temetője emlékparkjában
Katonai tiszteletadás mellett tartottak koszorúzást Budapesten, az Új Köztemetőben, a hősök temetőjének emlékparkjában a magyar hősök emlékünnepén, vasárnap.
Töll László, a Honvédelmi Minisztérium kegyeleti főosztályának vezetője beszédében azt mondta: nagyon fontos a hősök tiszteletének, sőt kultuszának visszaállítása Magyarországon, mert "ezeknek a férfiaknak a tettei mutatnak utat számunkra ebben az értékrend nélküli, felfordult világban".
A szónok - aki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnak is tagja - kiemelte: a magyar hadtörténelem régebbi, mint maga az államiság, tele van mámorító győzelmekkel, keserű bukásokkal és elkeseredett talpraállásokkal. Az egész történelmünk háború, ezt „vérrel és vassal írták” – fogalmazott.
Az ezredes szerint azok számára is fontos, hogy megemlékezzenek az egykori magyar hős katonákról, akik ma élnek Magyarországon és építik a nemzetet. A katona életét ugyanis egyebek mellett az olyan eszmék határozzák meg, mint például a bátorság, a becsület, a hűség, a bajtársiasság és a hit abban, hogy jó ügyért cselekszik. Ezek az eszmék a nemzetépítés eszközei és összetartó erői is – fogalmazott.
A rákoskeresztúri temetőben, a hősök emlékkövénél koszorút helyezett el - mások mellett - Boross Péter, volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, továbbá a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest helyőrség dandárjának, a Magyar Olimpiai Akadémiának, az 1945 és 1956 közötti politikai elítéltek közösségének, valamint a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének képviselői is.
A hősök napi megemlékezések Budapesten tíz órától a Hősök terén folytatódtak Vargha Tamás parlamenti államtitkár ünnepi beszédével. A honvédelmi tárca államtitkára délután Pákozdon is részt vesz a hősök napi megemlékezésen és a Don-kanyar Emlékműnél koszorút helyez el. Hende Csaba honvédelmi miniszter Szombathelyen mond ünnepi beszédet a koszorúzással egybekötött városi megemlékezésen. Emellett az ország több más pontján is tartanak megemlékezést a hősök emlékünnepén.
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.
Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény pedig ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját. Ugyanebben az évben alakította ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a rákoskeresztúri Új Köztemetőben, a hősök temetőjének emlékparkját, ahol azóta minden évben megemlékeznek a magyar hős katonákról.
MTI
Töll László, a Honvédelmi Minisztérium kegyeleti főosztályának vezetője beszédében azt mondta: nagyon fontos a hősök tiszteletének, sőt kultuszának visszaállítása Magyarországon, mert "ezeknek a férfiaknak a tettei mutatnak utat számunkra ebben az értékrend nélküli, felfordult világban".A szónok - aki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnak is tagja - kiemelte: a magyar hadtörténelem régebbi, mint maga az államiság, tele van mámorító győzelmekkel, keserű bukásokkal és elkeseredett talpraállásokkal. Az egész történelmünk háború, ezt „vérrel és vassal írták” – fogalmazott.
Az ezredes szerint azok számára is fontos, hogy megemlékezzenek az egykori magyar hős katonákról, akik ma élnek Magyarországon és építik a nemzetet. A katona életét ugyanis egyebek mellett az olyan eszmék határozzák meg, mint például a bátorság, a becsület, a hűség, a bajtársiasság és a hit abban, hogy jó ügyért cselekszik. Ezek az eszmék a nemzetépítés eszközei és összetartó erői is – fogalmazott.
A rákoskeresztúri temetőben, a hősök emlékkövénél koszorút helyezett el - mások mellett - Boross Péter, volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, továbbá a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest helyőrség dandárjának, a Magyar Olimpiai Akadémiának, az 1945 és 1956 közötti politikai elítéltek közösségének, valamint a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének képviselői is.
A hősök napi megemlékezések Budapesten tíz órától a Hősök terén folytatódtak Vargha Tamás parlamenti államtitkár ünnepi beszédével. A honvédelmi tárca államtitkára délután Pákozdon is részt vesz a hősök napi megemlékezésen és a Don-kanyar Emlékműnél koszorút helyez el. Hende Csaba honvédelmi miniszter Szombathelyen mond ünnepi beszédet a koszorúzással egybekötött városi megemlékezésen. Emellett az ország több más pontján is tartanak megemlékezést a hősök emlékünnepén.
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.
Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény pedig ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját. Ugyanebben az évben alakította ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a rákoskeresztúri Új Köztemetőben, a hősök temetőjének emlékparkját, ahol azóta minden évben megemlékeznek a magyar hős katonákról.
MTI
Hozzászólások