Informatikai fejlesztések a NAV-nál az ellenőrzés és végrehajtás hatékonyságának növelésére
A költségvetés adóbevételeit csökkentő, illetve arra különösen nagy kockázatot jelentő módszerek, gazdasági folyamatok feltárását és visszaszorítását, valamint a hátralékok hatékonyabb kezelését és behajtását segítő, továbbá az ügyfelekkel való kapcsolattartást korszerűsítő informatikai fejlesztéseket valósított meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - mondták el a hivatal szakemberei kedden egy sajtóbeszélgetésen.
Az Elektronikus Közigazgatási Operatív Programon (EKOP) belüli három kiemelt projekt megvalósítása 9 milliárd forintba került és teljes mértékben uniós forrásból valósult meg. Sinkáné Csendes Ágnes, a NAV adószakmai főigazgatója elmondta: az ellenőrzés akkor hatékony, ha minél több és jobb minőségű adat áll rendelkezésre.
Az ellenőrzésben szemléletváltásra is szükség volt, a régmúlt ellenőrzése helyett a közelmúlt folyamataira koncentrálnak, mert könnyebb a bizonyítás és a megtérülés is valószínűbb. Fontos az is, hogy az adóhivatal ne zaklassa a jogkövető adózókat, az adócsalókat ugyanakkor minél előbb kiemelje, ezért a kiválasztás szerepe felértékelődött.
A korszerű informatikai háttér mindenekelőtt abban segíti a NAV munkáját, hogy az adóbevételeket kockáztató módszereket és az adóelkerülésre specializálódó gazdálkodói kart kiszűrje. A fejlesztés kulcsa az adatok összekapcsolása és gyors elemzése.
Az így nyerhető következtetésekkel ki lehet emelni azokat az adóalanyokat, akiknél ellenőrzéssel azonnal meg kell szakítani a káros folyamatokat. Az eddiginél nagyobb pontossággal valószínűsíthetőek és kiszűrhetőek a csalárd célzattal létrejött számlázási láncolatok, és a kapcsolati kockázatok elemzésével behatárolható az áfa kiutalása előtt ellenőrizendők köre.
Az adószakmai főigazgató elmondta: mintegy 1,8 millió működő adóalany van, ebből 719 ezer társas vállalkozás, miközben a NAV-nál 4900-an dolgoznak az ellenőrzés területén, közülük 2957 a revizor. A NAV 2014-ben 225 ezer ellenőrzést végzett és 582 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg. Az egy adóellenőrzésre jutó adókülönbözet tavaly 17,9 millió forint volt.
A módszerekről elmondta: a NAV adatbázisába betöltött áfaadatokat, tételes áfanyilatkozatokat partnerenként összesítik, amiből kiderül, hogy a vizsgált adózó milyen parnerekkel áll kapcsolatban, mekkora a forgalma, a másik fél ezeket az adatokat jelentette-e. A revizorok ezen adatok segítségével számlázási láncolatokat tudnak feltárni.
A kockázatkezelésben nagy szerepe van a 2012 januárjában bevezetett adóregisztrációs rendszernek is, alkalmazása óta mintegy 200 ezren nem kaptak adószámot vagy törölték azt. Akik az adószámot megkapták, azok sem ülhetnek a babérokon - derült ki -, ugyanis újabb kockázatelemzés következik.
Tavaly 66 ezer adózót vontak kockázatelemzés alá, 15 ezer kérdőívet küldtek ki, amelyet 5 ezren nem küldtek vissza, közülük végül 3500-nak törölték az adószámát. Fokozott adóhatósági felügyeletet 2600 adózónál rendeltek el a tevékenységi kör kockázatai, finanszírozási forrás vagy munkavállalók hiánya miatt.
Sinkáné Csendes Ágnes kiemelte továbbá a NAV becslési adatbázis rendszerét, amely a jövedelmi típusú adókkal foglalkozik és a társasági adóalanyok, egyéni vállalkozók vizsgálatakor nyújt segítséget a revizoroknak. Az adatbázis segítségével adózói csoportokat lehet képezni és paramétereiket össze lehet hasonlítani a hasonló településeken működő vállalkozók által bevallott adatokkal.
A korszerűsítés a végrehajtást is támogatja, az új rendszer ugyanis egy részletes és aktuális térképet ad az adózókról, a változásokról, egyúttal kockázati szintenként kategorizálja a gazdálkodókat. A működő adózók hátraléka tavaly 567 milliárd forint volt, 4,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A végrehajtás területén 1500-an dolgoznak az adóhivatalnál, akiknek nem csak az adóhátralékot kell behajtaniuk: tavaly 1,2 millió - az egy évvel korábbinál 11 százalékkal több - végrehajtás indult a társszervek kérésére, 140 jogcímen szedtek be hátralékot. A hátralék prognózis rendszer segítségével, ami új projekt, megismerhetők az adózó fizetési, bevallási szokásai, hogy várható-e a tartozás önkéntes megfizetése, továbbá, hogy melyek vele szemben a legalkalmasabb eszközök.
Lakos Lambert István, a NAV Informatikai Intézet főigazgatója elmondta, az adóhivatal digitális adatbázisának zömét a benyújtott bevallások szolgáltatják, de kapnak adatokat a társszervektől, az uniós társhatóságoktól, továbbá bekerülnek az online pénztárgépektől érkező és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) adatai is. A NAV munkatársai az adatokat önállóan is fel tudják használni elemzésre (adatbányászat), de célzott - például a végrehajtás számára releváns - adatokat is tudnak szolgáltatni.
Sinkáné Csendes Ágnes szerint a létrejött informatikai rendszer az adózók kéréseinek, bejelentéseinek kezelését is gyorsítja. A komplex minősítési rendszernek köszönhetően jelentősen rövidülhet például a fizetési kedvezmények elbírálásának átfutási ideje.
A gazdasági társaságok, költségvetési szervezetek és később a társadalmi szervezetek a NAV nyilvántartása alapján automatikus jogosultsággal rendelkeznek az elektronikus ügyintézéshez, törvényes képviselőik a www.magyarorszag.hu oldalon meghatalmazást adhatnak más természetes személynek az adóügyek elektronikus intézésére.
(Forrás: MTI)
Az Elektronikus Közigazgatási Operatív Programon (EKOP) belüli három kiemelt projekt megvalósítása 9 milliárd forintba került és teljes mértékben uniós forrásból valósult meg. Sinkáné Csendes Ágnes, a NAV adószakmai főigazgatója elmondta: az ellenőrzés akkor hatékony, ha minél több és jobb minőségű adat áll rendelkezésre.Az ellenőrzésben szemléletváltásra is szükség volt, a régmúlt ellenőrzése helyett a közelmúlt folyamataira koncentrálnak, mert könnyebb a bizonyítás és a megtérülés is valószínűbb. Fontos az is, hogy az adóhivatal ne zaklassa a jogkövető adózókat, az adócsalókat ugyanakkor minél előbb kiemelje, ezért a kiválasztás szerepe felértékelődött.
A korszerű informatikai háttér mindenekelőtt abban segíti a NAV munkáját, hogy az adóbevételeket kockáztató módszereket és az adóelkerülésre specializálódó gazdálkodói kart kiszűrje.
Az így nyerhető következtetésekkel ki lehet emelni azokat az adóalanyokat, akiknél ellenőrzéssel azonnal meg kell szakítani a káros folyamatokat. Az eddiginél nagyobb pontossággal valószínűsíthetőek és kiszűrhetőek a csalárd célzattal létrejött számlázási láncolatok, és a kapcsolati kockázatok elemzésével behatárolható az áfa kiutalása előtt ellenőrizendők köre.
Az adószakmai főigazgató elmondta: mintegy 1,8 millió működő adóalany van, ebből 719 ezer társas vállalkozás, miközben a NAV-nál 4900-an dolgoznak az ellenőrzés területén, közülük 2957 a revizor. A NAV 2014-ben 225 ezer ellenőrzést végzett és 582 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg. Az egy adóellenőrzésre jutó adókülönbözet tavaly 17,9 millió forint volt.
A módszerekről elmondta: a NAV adatbázisába betöltött áfaadatokat, tételes áfanyilatkozatokat partnerenként összesítik, amiből kiderül, hogy a vizsgált adózó milyen parnerekkel áll kapcsolatban, mekkora a forgalma, a másik fél ezeket az adatokat jelentette-e. A revizorok ezen adatok segítségével számlázási láncolatokat tudnak feltárni.
A kockázatkezelésben nagy szerepe van a 2012 januárjában bevezetett adóregisztrációs rendszernek is, alkalmazása óta mintegy 200 ezren nem kaptak adószámot vagy törölték azt. Akik az adószámot megkapták, azok sem ülhetnek a babérokon - derült ki -, ugyanis újabb kockázatelemzés következik.
Tavaly 66 ezer adózót vontak kockázatelemzés alá, 15 ezer kérdőívet küldtek ki, amelyet 5 ezren nem küldtek vissza, közülük végül 3500-nak törölték az adószámát. Fokozott adóhatósági felügyeletet 2600 adózónál rendeltek el a tevékenységi kör kockázatai, finanszírozási forrás vagy munkavállalók hiánya miatt.
Sinkáné Csendes Ágnes kiemelte továbbá a NAV becslési adatbázis rendszerét, amely a jövedelmi típusú adókkal foglalkozik és a társasági adóalanyok, egyéni vállalkozók vizsgálatakor nyújt segítséget a revizoroknak. Az adatbázis segítségével adózói csoportokat lehet képezni és paramétereiket össze lehet hasonlítani a hasonló településeken működő vállalkozók által bevallott adatokkal.
A korszerűsítés a végrehajtást is támogatja, az új rendszer ugyanis egy részletes és aktuális térképet ad az adózókról, a változásokról, egyúttal kockázati szintenként kategorizálja a gazdálkodókat. A működő adózók hátraléka tavaly 567 milliárd forint volt, 4,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A végrehajtás területén 1500-an dolgoznak az adóhivatalnál, akiknek nem csak az adóhátralékot kell behajtaniuk: tavaly 1,2 millió - az egy évvel korábbinál 11 százalékkal több - végrehajtás indult a társszervek kérésére, 140 jogcímen szedtek be hátralékot. A hátralék prognózis rendszer segítségével, ami új projekt, megismerhetők az adózó fizetési, bevallási szokásai, hogy várható-e a tartozás önkéntes megfizetése, továbbá, hogy melyek vele szemben a legalkalmasabb eszközök.
Lakos Lambert István, a NAV Informatikai Intézet főigazgatója elmondta, az adóhivatal digitális adatbázisának zömét a benyújtott bevallások szolgáltatják, de kapnak adatokat a társszervektől, az uniós társhatóságoktól, továbbá bekerülnek az online pénztárgépektől érkező és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) adatai is. A NAV munkatársai az adatokat önállóan is fel tudják használni elemzésre (adatbányászat), de célzott - például a végrehajtás számára releváns - adatokat is tudnak szolgáltatni.
Sinkáné Csendes Ágnes szerint a létrejött informatikai rendszer az adózók kéréseinek, bejelentéseinek kezelését is gyorsítja. A komplex minősítési rendszernek köszönhetően jelentősen rövidülhet például a fizetési kedvezmények elbírálásának átfutási ideje.
A gazdasági társaságok, költségvetési szervezetek és később a társadalmi szervezetek a NAV nyilvántartása alapján automatikus jogosultsággal rendelkeznek az elektronikus ügyintézéshez, törvényes képviselőik a www.magyarorszag.hu oldalon meghatalmazást adhatnak más természetes személynek az adóügyek elektronikus intézésére.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások