Juhász Imre: az alkotmánybíráskodás nem elszigetelt tevékenység
Az alkotmánybíráskodás nem elszigetelt tevékenység, az Alkotmánybíróság nem elefántcsonttorony - hangsúlyozta Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság alapításának 35. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián csütörtökön a Parlamentben.
Az alkotmánybíróságok működésének korszakai - kihívások és válaszok című konferencián Juhász Imre kiemelte: az Alkotmánybíróság az alkotmány értelmezése és az érintett törvények és egyéb jogszabályok alkotmányos kontrollja mellett nem vonhatja ki magát a társadalmi folyamatok vizsgálatából sem.
Az úgynevezett alkotmányos párbeszéd során figyelemmel van az úgynevezett nemzetközi bírói fórumok és a társalkotmánybíróságok ítélkezési gyakorlatára is
- mondta, hozzátéve: mindez összetett feladat, mert mégis az adott állam alkotmányos identitását kell elsősorban szem előtt tartania. Az alkotmányos identitás, mely talán az egyik legtermészetesebb dolog egy állam életében, számtalan kihívással küzd - mutatott rá.
A közelmúlt embert próbáló eseményei, a COVID-járvány vagy a világgazdasági recesszió is azt mutatják, hogy a hagyományos értelemben vett államoknak kell, hogy legyenek eszközei, cselekvési szabadsága a lakosság és a nemzetgazdaság megvédése terén - hangsúlyozta.
Az elnök kiemelte: ehhez végső felhatalmazást és mentsvárat az alkotmányos identitás ad, így ennek védelme az Alkotmánybíróságra is nagy terhet és felelősséget ró. Magyarországon az alaptörvény legfőbb őrének, az Alkotmánybíróságnak elsőrendű feladata volt és maradt a védelmi funkció - mondta.
Gianni Buquicchio, az Európa Tanács Velencei Bizottságának emeritus elnöke, különleges képviselője kiemelte a két testület nagy múltra visszatekintő és mély együttműködését, amely közvetlenül a magyar alkotmánybíróság létrehozását követően vette kezdetét.
Felidézte: 1990 novemberében Magyarország csatlakozott a bizottsághoz, ami új dimenziókat adott az együttműködésnek, akárcsak az Európa Tanácsba való két évvel későbbi belépés; azóta a bizottság 24 állásfoglalást fogadott el Magyarországgal kapcsolatosan, nemegyszer érzékeny, például nemzeti kisebbséget, a nemzeti szuverenitás védelmét vagy az alkotmányozást érintő kérdésekben.
Gianni Buquicchio hangsúlyozta: kiváló volt az együttműködés akkor is, ha a felek nem mindenben értettek egyet, a tárgyalások során pedig a magyar delegáltak rendre alkotmánybírák vagy a testület elnökei voltak.
Az emeritus elnök az alkotmánybíróságok sarkalatos szerepét hangsúlyozta az alkotmányos rendszerek, a jog uralmának fenntartásában.
(Forrás: MTI)
Az alkotmánybíróságok működésének korszakai - kihívások és válaszok című konferencián Juhász Imre kiemelte: az Alkotmánybíróság az alkotmány értelmezése és az érintett törvények és egyéb jogszabályok alkotmányos kontrollja mellett nem vonhatja ki magát a társadalmi folyamatok vizsgálatából sem.Az úgynevezett alkotmányos párbeszéd során figyelemmel van az úgynevezett nemzetközi bírói fórumok és a társalkotmánybíróságok ítélkezési gyakorlatára is
- mondta, hozzátéve: mindez összetett feladat, mert mégis az adott állam alkotmányos identitását kell elsősorban szem előtt tartania. Az alkotmányos identitás, mely talán az egyik legtermészetesebb dolog egy állam életében, számtalan kihívással küzd - mutatott rá.
A közelmúlt embert próbáló eseményei, a COVID-járvány vagy a világgazdasági recesszió is azt mutatják, hogy a hagyományos értelemben vett államoknak kell, hogy legyenek eszközei, cselekvési szabadsága a lakosság és a nemzetgazdaság megvédése terén - hangsúlyozta.
Az elnök kiemelte: ehhez végső felhatalmazást és mentsvárat az alkotmányos identitás ad, így ennek védelme az Alkotmánybíróságra is nagy terhet és felelősséget ró. Magyarországon az alaptörvény legfőbb őrének, az Alkotmánybíróságnak elsőrendű feladata volt és maradt a védelmi funkció - mondta.
Gianni Buquicchio, az Európa Tanács Velencei Bizottságának emeritus elnöke, különleges képviselője kiemelte a két testület nagy múltra visszatekintő és mély együttműködését, amely közvetlenül a magyar alkotmánybíróság létrehozását követően vette kezdetét.
Felidézte: 1990 novemberében Magyarország csatlakozott a bizottsághoz, ami új dimenziókat adott az együttműködésnek, akárcsak az Európa Tanácsba való két évvel későbbi belépés; azóta a bizottság 24 állásfoglalást fogadott el Magyarországgal kapcsolatosan, nemegyszer érzékeny, például nemzeti kisebbséget, a nemzeti szuverenitás védelmét vagy az alkotmányozást érintő kérdésekben.
Gianni Buquicchio hangsúlyozta: kiváló volt az együttműködés akkor is, ha a felek nem mindenben értettek egyet, a tárgyalások során pedig a magyar delegáltak rendre alkotmánybírák vagy a testület elnökei voltak.
Az emeritus elnök az alkotmánybíróságok sarkalatos szerepét hangsúlyozta az alkotmányos rendszerek, a jog uralmának fenntartásában.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások