Két tragikus buszbaleset tört össze szíveket
Körülbelül egy hónapja az M3-as autópályán, Mezőkövesd és Mezőkeresztes között a Grand Tours debreceni utazási iroda autóbusza a bécsi vásárról tartott hazafelé 81 utasával, amikor balesetet szenvedett és felborult. Az utasok közül hárman a helyszínen az életüket vesztették, majd a kórházban további két ember halt meg.
A diákok és a velük tartó felnőttek csupán kirándulni szerettek volna, senki sem gondolta, hogy katasztrófába torkollik az útjuk. Az áldozatok között volt egy tizenéves kisfiú, akinek édesanyja is súlyos sérüléseket szenvedett, de az ő életet megtudták menteni. A fiú édesapja érthető módon a mai napig nem tért napirendre, a következőt posztolta a közösségi oldalán:
,,Több,mint egy hónapja azt a kérdést rakom fel magamnak,MIÉRT?MIÉRT PONT Ő?
Tegnaptól azt a kérdést rakom fel:MIÉRT? MIÉRT PONT ŐK???
Kérlek Istenem, adj erőt a szülőknek, hozzátartozóknak, hogy túléljék ezt az épp ésszel fel nem fogható, szörnyű tragédiát...Kérlek...Isten
Pár napja pedig Franciaországban járt a Szinyei Merse Pál Gimnázium egy csoportja busszal, amely betonoszlopnak csapódott majd kigyulladt. A baleset következtében 16 ember vesztette életét.
A hírek szerint a testnevelő tanár és felesége is próbálta kimenteni az utasokat az égő buszból, ám a sors csúnya fintora, hogy a saját gyermekeik nem élték túl az esetet.Nincs annál rosszabb, ha a szülőknek a saját gyermekét kell eltemetnie. Az elhunytak hozzátartozóinak bizony rengeteg erőre lesz szüksége.
Hogyan zajlik le gyász feldolgozása?
A gyász egy összetett és súlyos folyamat, a gyászolót nem csak lelkileg, de fizikailag is elgyengíti. A szomorú hír megérkezése sokkot okoz az érintetteknek, általában ezt egy elutasító magatartás követ. Ilyenkor nem akarják elhinni a történteket, gyakran még úgy viselkednek, mintha meg sem történt volna a tragédia, tagadva ezzel annak tényét. Néhány óráig vagy napig fennállhat az állapot, ami egyébként arra is alkalmas, hogy tompítsa a hirtelen sokkot.
Miután elmúlt a ,, bénulás" ideiglenesen képesek kordában tartani az érzéseiket, fegyelmezetten intézik a szükséges teendőket. Ekkor rendszerint a hozzátartozók egymást támogatják, ám a temetés után minden lecsendesül. Ezt követően törnek felszínre az érzelmek. A harag, düh, szomorúság, bűntudat kínzó fájdalmat okoznak. Feltörnek az emlékek, értetlenül állnak a világ előtt ,, miért pont ő? ", gyakran saját magukat hibáztatják a történtekért, keresgélnek a múltban mit kellett volna máshogy tenniük. Konfliktushelyzetek is könnyen kialakulnak, a gyászoló sokszor okolja ilyenkor az egészségügyi intézményt, baleset okozóját, keresi a felelősöket és támadó magatartást intéz feléjük. Az érintettek viselkedése teljesen megváltozhat. Nem okoz nekik örömet hosszú ideig semmi, elvesztik az érdeklődésüket, valamint nem találják helyüket a világba.
A gyász utolsó szakában lassan elkezdik elfogadni a visszafordíthatatlant, illetve újra nyitnak a külvilág felé. Ehhez viszont időre és sok türelemre van szükségük.
Jellemzően és általánosítva így zajlik le a veszteség feldolgozása, viszont nem szabad elfelejteni, hogy minden ember más, ezáltal másképpen is reagálhatnak.
Segítségül szolgálhat, ha beszélhetnek az elvesztett személyről, emlékeket idézhetnek fel közösen a rokonokkal, barátokkal.
Hozzászólások