Kitelepített őrségiekre emlékeztek a Vas megyei Szalafőn
Az Őrségből kitelepítettekre emlékeztek pénteken a Vas megyei Szalafőn, az internáltak emlékhelyénél Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet.
Az emlékhely átadásánál felidézte, hogy 1950. június 23-án egyetlen éjszaka az ország nyugati és déli határsávjából 2500 családot, hozzávetőleg 8000 embert hurcoltak el, telepítettek ki a Hortobágyon lévő szigorúan őrzött munkatáborba, ahol bírósági eljárás nélkül tartották fogva és dolgoztatták őket.
Szavai szerint a deportálásoknál sok esetben csak az anyagi haszonszerzés motiválta a hatalom akkori birtokosait, akik osztoztak a kitelepítettek vagyonán, sokan közülük még 1990-ben azokban a lakásokban laktak, és azokat a bútorokat használták, amelyeket a kitelepítettektől koboztak el.
Az Országgyűlés alelnöke beszédében úgy fogalmazott: az úgynevezett szocialista demokrácia valamennyi "vadhajtása" és visszaélése tapasztalható volt ezekben az emberi jogokat súlyosan sértő döntésekben.
Szavai szerint általában nem is a szocialista bíróság, hanem a pártállam valamelyik szerve vagy maga az állampárt döntött a deportálásról, amely teljes vagyonelkobzást jelentett, sokszor az egész családot érintette.
A kitelepítetteknek a munkatáborokból való szabadulásuk után is hosszú évtizedekig megbélyegzetten, méltatlanul mellőzötten, anyagi és erkölcsi hátrányokat elszenvedve kellett élniük.
Emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány járadékkal egészítette ki a volt foglyok nyugellátását, amely évről- évre az infláció mértékével emelkedhetett, majd a szocialista-szabad demokrata kormányzat arra hivatkozva, hogy az nem nyugdíj, beszüntette a járandóság inflációkövető emelését.
A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány visszaállította a kiegészítő járandóság emelésének korábbi rendszerét, és kárpótolta a volt internáltakat a szocialista kormányok alatt megvont emelések miatt - mondta.
Róka Zsuzsanna, az Őrségi Kitelepítéseket Kutató Egyesület elnöke az MTI-nek a megemlékezés helyszínén elmondta: az kényszermunkatáborok feloszlatásának 60. évfordulójára emlékeztek a rendezvénnyel.
A szalafőivel együtt már hét emlékhely örökíti meg az Őrségben az egykori kitelepítettek emlékét - mondta.
A megemlékezést követően a község kultúrházában könyvbemutatót tartottak, amelyen Bíró Friderika és a napokban elhunyt Für Lajos Búcsú a parasztságtól című könyvét ajánlották az olvasóközönség figyelmébe. A könyvbemutatón Bíró Friderika is részt vett.
MTI
Az emlékhely átadásánál felidézte, hogy 1950. június 23-án egyetlen éjszaka az ország nyugati és déli határsávjából 2500 családot, hozzávetőleg 8000 embert hurcoltak el, telepítettek ki a Hortobágyon lévő szigorúan őrzött munkatáborba, ahol bírósági eljárás nélkül tartották fogva és dolgoztatták őket.Szavai szerint a deportálásoknál sok esetben csak az anyagi haszonszerzés motiválta a hatalom akkori birtokosait, akik osztoztak a kitelepítettek vagyonán, sokan közülük még 1990-ben azokban a lakásokban laktak, és azokat a bútorokat használták, amelyeket a kitelepítettektől koboztak el.
Az Országgyűlés alelnöke beszédében úgy fogalmazott: az úgynevezett szocialista demokrácia valamennyi "vadhajtása" és visszaélése tapasztalható volt ezekben az emberi jogokat súlyosan sértő döntésekben.
Szavai szerint általában nem is a szocialista bíróság, hanem a pártállam valamelyik szerve vagy maga az állampárt döntött a deportálásról, amely teljes vagyonelkobzást jelentett, sokszor az egész családot érintette.
A kitelepítetteknek a munkatáborokból való szabadulásuk után is hosszú évtizedekig megbélyegzetten, méltatlanul mellőzötten, anyagi és erkölcsi hátrányokat elszenvedve kellett élniük.
Emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány járadékkal egészítette ki a volt foglyok nyugellátását, amely évről- évre az infláció mértékével emelkedhetett, majd a szocialista-szabad demokrata kormányzat arra hivatkozva, hogy az nem nyugdíj, beszüntette a járandóság inflációkövető emelését.
A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány visszaállította a kiegészítő járandóság emelésének korábbi rendszerét, és kárpótolta a volt internáltakat a szocialista kormányok alatt megvont emelések miatt - mondta.
Róka Zsuzsanna, az Őrségi Kitelepítéseket Kutató Egyesület elnöke az MTI-nek a megemlékezés helyszínén elmondta: az kényszermunkatáborok feloszlatásának 60. évfordulójára emlékeztek a rendezvénnyel.
A szalafőivel együtt már hét emlékhely örökíti meg az Őrségben az egykori kitelepítettek emlékét - mondta.
A megemlékezést követően a község kultúrházában könyvbemutatót tartottak, amelyen Bíró Friderika és a napokban elhunyt Für Lajos Búcsú a parasztságtól című könyvét ajánlották az olvasóközönség figyelmébe. A könyvbemutatón Bíró Friderika is részt vett.
MTI
Hozzászólások