Konferencia a Magyar Tudományos Akadémia 150 éves székházáról
Százötven éve adták át a Magyar Tudományos Akadémia székházát, a jubileum alkalmából az MTA Építészeti Tudományos Bizottsága hétfőn konferenciát szervez, amelynek előadói az impozáns épület tervezéséről, építéséről beszélnek, és bemutatják művészeti és műszaki érdekességeit."A Magyar Tudományos Akadémia épülete az első jelentős hazai építészeti vita tárgya volt. Az abszolutizmus korának korlátozott közéleti mozgásterében a magyar kultúra új fellegvára valódi közüggyé vált. Mivel az építkezés fedezetét közadakozásból teremtették meg, az akkori közvélemény joggal érezhette sajátjának a palota sorsát. A vita mindenekelőtt arról zajlott, milyen stílusban épüljön meg" - olvasható az MTA közleményében.
Az Akadémia székházának építéstörténetét Kemény Mária művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének oktatója ismerteti. Az előadó, aki a 19. század építészettörténetével foglalkozik, kutatásai alapján mutatja be az épületet, amelynek minden köve szorosan kötődik Magyarország legjelesebb személyiségeinek életéhez, életművéhez.
Az építés egyik vezetője Ybl Miklós volt, a Díszterem hosszanti terének kazettás tükörboltozatát Schickedanz Albert tervezte, homlokfalain Lotz Károly két hármasképe látható, és a székházban találhatók azok a szobák, amelyeket egykoron Arany János, Bartók Béla és Kodály Zoltán is használt.
Winkler Gábor építész, az MTA doktora, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa előadásában a székház műemléki jelentőségéről és műemléki kezelésének múltjáról beszél. Az Akadémia székháza Budapest első neoreneszánsz épülete volt, a historizmus jegyében valósult meg, amely a mai napig döntően meghatározza a városképet.
Koszorú Lajos építész, a Város-Teampannon Kft. ügyvezetője történeti összefüggéseiben mutatja be az épületet körülvevő terület fejlődését, a városban elfoglalt helyét. Mint a közlemény kiemeli, az építkezés megkezdésekor a Dunához közeli területek még feltöltéses ártérnek számítottak, és csak a 19. század közepén kezdődött meg a rakpartok kiépítése.
A székház átadását követően is az épület előtti téren egy ideig még a "sáros földön hajtottak át a konflisok, sétáltak a pesti polgárok, tolták talicskájukat a piaci árusok." Az eltelt 150 év igazolta az építtetők döntését: az Akadémia és a Lánchíd előtti tér a város szívévé vált. Végig kiépült a Duna-part, az épület kialakította maga körül a hozzá méltó környezetet.
A Mérték Építészeti Stúdió építészei, Márton Eszter, B. Terbe Erzsébet és Reith András, akik már számos jelentős fővárosi középület felújítását tervezték meg, Mi dolgunk a Székházzal? című előadásukban azt taglalják, hogy nem csupán értékmegőrzéssel kell foglalkozni, hanem a jövő kihívásaira is fel kell készülni.
A székház ablakairól beszélnek előadásukban Bakonyi Dániel és Dobszay Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületszerkezettani tanszékének oktatói. A történeti épületek felújítása során ugyanis kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a ház "szemei", az ablakok miként kelnek új életre, hogy a műemléki értékek megőrzésével megfeleljenek a modern kor követelményeinek.
A konferenciáról részletesen az MTA honlapján olvashatnak az érdeklődők.
http://mta.hu/mta_hirei/az-akademia-rejtett-zugai-epiteszet-es-muveszettorteneti-erdekessegek-az-mta-150-eves-szekhazarol-136318/
(Forrás: MTI)
Az Akadémia székházának építéstörténetét Kemény Mária művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének oktatója ismerteti. Az előadó, aki a 19. század építészettörténetével foglalkozik, kutatásai alapján mutatja be az épületet, amelynek minden köve szorosan kötődik Magyarország legjelesebb személyiségeinek életéhez, életművéhez.
Az építés egyik vezetője Ybl Miklós volt, a Díszterem hosszanti terének kazettás tükörboltozatát Schickedanz Albert tervezte, homlokfalain Lotz Károly két hármasképe látható, és a székházban találhatók azok a szobák, amelyeket egykoron Arany János, Bartók Béla és Kodály Zoltán is használt.
Winkler Gábor építész, az MTA doktora, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa előadásában a székház műemléki jelentőségéről és műemléki kezelésének múltjáról beszél. Az Akadémia székháza Budapest első neoreneszánsz épülete volt, a historizmus jegyében valósult meg, amely a mai napig döntően meghatározza a városképet.
Koszorú Lajos építész, a Város-Teampannon Kft. ügyvezetője történeti összefüggéseiben mutatja be az épületet körülvevő terület fejlődését, a városban elfoglalt helyét. Mint a közlemény kiemeli, az építkezés megkezdésekor a Dunához közeli területek még feltöltéses ártérnek számítottak, és csak a 19. század közepén kezdődött meg a rakpartok kiépítése.
A székház átadását követően is az épület előtti téren egy ideig még a "sáros földön hajtottak át a konflisok, sétáltak a pesti polgárok, tolták talicskájukat a piaci árusok." Az eltelt 150 év igazolta az építtetők döntését: az Akadémia és a Lánchíd előtti tér a város szívévé vált. Végig kiépült a Duna-part, az épület kialakította maga körül a hozzá méltó környezetet.
A Mérték Építészeti Stúdió építészei, Márton Eszter, B. Terbe Erzsébet és Reith András, akik már számos jelentős fővárosi középület felújítását tervezték meg, Mi dolgunk a Székházzal? című előadásukban azt taglalják, hogy nem csupán értékmegőrzéssel kell foglalkozni, hanem a jövő kihívásaira is fel kell készülni.
A székház ablakairól beszélnek előadásukban Bakonyi Dániel és Dobszay Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületszerkezettani tanszékének oktatói. A történeti épületek felújítása során ugyanis kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a ház "szemei", az ablakok miként kelnek új életre, hogy a műemléki értékek megőrzésével megfeleljenek a modern kor követelményeinek.
A konferenciáról részletesen az MTA honlapján olvashatnak az érdeklődők.
http://mta.hu/mta_hirei/az-akademia-rejtett-zugai-epiteszet-es-muveszettorteneti-erdekessegek-az-mta-150-eves-szekhazarol-136318/
(Forrás: MTI)
Hozzászólások