Konferencia az 1956 és 1968 közötti közép-európai emigráció művészeti vonatkozásairól
Az 1956 és 1968 közötti közép-európai emigráció művészeti vonatkozásait vizsgálja az a nemzetközi konferencia, amelyet szeptember 5-én rendez Budapesten a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMK).
A konferencia célja, hogy az 1956 és 1968 közötti időszak emigráns művészetének művészetelméleti kérdéseit szakmai szempontból körüljárja - mondta el Kocsis Miklós, az MMA MMK igazgatója a rendezvényről tartott hétfői sajtótájékoztatón, Budapesten.
Falusi Márton költő, az intézet munkatársa kiemelte, hogy a műhelytalálkozóra meghívott lengyel, cseh, szlovák és magyar előadók az adott időszak eseményeinek művészeti vonatkozásai mellett azt is megvizsgálják, hogy mely konkrét témák mentén indulhat el egy hosszútávú együttműködés az országok szakértői között.
Windhager Ákos irodalomtörténész elmondta, hogy az adott időszak poznani, budapesti és prágai megmozdulásai új kulturális önazonosságot képeztek, amelyek egyik központi eleme az emigráns és az otthoni művészek viszonya volt.
Ezért a programon szó lesz arról, hogy miként jelenítette meg az emigráns életet a "visegrádi alkotók" emigrációbeli, illetve otthoni kultúrája, valamint hogy ezek az alkotók milyen műhelyeket tartottak fenn.
Mindezek mellett a kutatók azt is körüljárják majd, hogy a visegrádi országok kulturális emlékezetét hogyan fűzik össze a múltreprezentáció művészi eszközei.
A Visegrad Fund támogatásával létrejövő találkozón a pozsonyi Bratislava International School of Liberal Arts (BISLA) Liberal Arts College, az olmützi Listy és a lublini Akcent folyóirat kollégái tartanak majd előadásokat, a program végén pedig levetítik Szalai Györgyi és Dárday István Az emigráns című filmjét.
MTI
A konferencia célja, hogy az 1956 és 1968 közötti időszak emigráns művészetének művészetelméleti kérdéseit szakmai szempontból körüljárja - mondta el Kocsis Miklós, az MMA MMK igazgatója a rendezvényről tartott hétfői sajtótájékoztatón, Budapesten.
Falusi Márton költő, az intézet munkatársa kiemelte, hogy a műhelytalálkozóra meghívott lengyel, cseh, szlovák és magyar előadók az adott időszak eseményeinek művészeti vonatkozásai mellett azt is megvizsgálják, hogy mely konkrét témák mentén indulhat el egy hosszútávú együttműködés az országok szakértői között.
Windhager Ákos irodalomtörténész elmondta, hogy az adott időszak poznani, budapesti és prágai megmozdulásai új kulturális önazonosságot képeztek, amelyek egyik központi eleme az emigráns és az otthoni művészek viszonya volt.
Ezért a programon szó lesz arról, hogy miként jelenítette meg az emigráns életet a "visegrádi alkotók" emigrációbeli, illetve otthoni kultúrája, valamint hogy ezek az alkotók milyen műhelyeket tartottak fenn.
Mindezek mellett a kutatók azt is körüljárják majd, hogy a visegrádi országok kulturális emlékezetét hogyan fűzik össze a múltreprezentáció művészi eszközei.
A Visegrad Fund támogatásával létrejövő találkozón a pozsonyi Bratislava International School of Liberal Arts (BISLA) Liberal Arts College, az olmützi Listy és a lublini Akcent folyóirat kollégái tartanak majd előadásokat, a program végén pedig levetítik Szalai Györgyi és Dárday István Az emigráns című filmjét.
MTI
Hozzászólások