Konferencia az esélyegyenlőségről a rendvédelemben
A magyar rendőrség nem kampányolni kíván a kisebbségi származású fiatalok integrációja érdekében, hanem azokat az utakat, lehetőségeket keresi, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a társadalmi feszültségek csökkentéséhez - mondta Halmosi Zsolt vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rendészeti főigazgatója az Egyenlő esélyek a rendvédelemben című csütörtöki budapesti konferencia megnyitóján.
A nemzetközi konferencia középpontjában a kisebbségi származású fiatalok rendőrségi toborzási gyakorlata áll, a tanácskozáson áttekintik a nemzetközi módszereket és az úgynevezett legjobb gyakorlatokat.
Az ORFK, a Magyar Rendvédelmi Kar és az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Egyesület közös szerezésében, a Nyílt Társadalom Intézet támogatásával megrendezett konferencián Halmosi Zsolt emlékeztetett: a rendőrségnél például évtizedek óta pályázatokkal, ösztöndíjakkal is segítik a roma fiatalok rendőrségi állományba kerülését, és - mivel korábban azt tapasztalták, hogy a pályázati információk nehezen jutottak el a roma fiatalokhoz - az eddigieknél több csatornán próbálják népszerűsíteni a rendőrség ösztöndíj- és karrierlehetőségeit.
Felhívta a figyelmet arra, a közvélemény-kutatások alapján a rendőrség társadalmi megítélése az elmúl években javult, egyre többen érzik a rendőrséget magukénak, és fordulnak bizalommal a rendőrök felé.
Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy 2010-2011-ben a cigánysággal, általában a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos politikában szemléletmód-váltást hajtottak végre, és arra törekednek, hogy minél több fórumot teremtsenek, ahol őszintén, a problémákat és nehéz dolgokat sem megkerülve, értelmes párbeszédet lehet folytatni.
Szavai szerint a tolerancia-kampányok, egy-két nap figyelemfelhívó találkozói nem alkalmasak arra, hogy a szürke mindennapokban jelen lévő feszültséget elkezdjék feloldani, mivel ehhez apró munka szükséges, a mindennapokban kell érte tenni.
"Több mint háromezer cigány származású honfitársunk dolgozik a különböző rendvédelmi szerveknél már, szinte észrevétlenül, és ez így van rendben. Szinte észrevétlenül simulnak bele abba a munkába, ami a hétköznapokban folyik, szinte észrevétlenül, de éppen ezért hatékonyan tudják képviselni azokat az értékeket, amelyeket 3,5-4 évvel ezelőtt mi felállítottunk" - fogalmazott.
Boda József vezérőrnagy, az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület tiszteletbeli elnöke kiemelte: a konferencia célja a nemzetközi gyakorlat megismerése, az EBESZ, Norvégia, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Szerbia szakértői osztják meg tapasztalataikat a magyar munkatársakkal arról, országukban mit tesznek a kisebbségi származású fiatalok rendőrségi toborzása, integrációja érdekében.
Tove Skarstein norvég nagykövet arról beszélt, nagyon fontos, hogy csökkenjen a bizalomhiány a rendőrség és a roma közösség között. Szavai szerint a roma közösségnek éreznie kell, a törvények értük is vannak, és egyformán alkalmazzák azokat minden állampolgárra. A rendőrségnek partnernek kell lennie, nem ellenségnek, és meg kell értenie a roma közösség különleges helyzetét és értékeit.
Kiemelte: amikor arról beszélünk, integrálni kell a kisebbségeket, az egyaránt jelenti a férfit és a nőt is, hiszen a nők azok, akik jó kapcsolatot tudnak kialakítani a nőkkel és gyerekekkel, márpedig a romáknál sokszor erre van szükség.
M. André Goodfriend, az Egyesült Államok nagykövetségének ügyvivője arról beszélt: tapasztalatból tudják, a diszkrimináció eltörlése hosszú és nehéz folyamat, de elkötelezettséggel, kitartással van esély a sikerre. A diverzitás megértése, elfogadása egységbe kovácsolja a társadalmat és ez teszi erőssé - hangsúlyozta.
Ben Luckock, brit nagykövetség politikai osztályának vezetője szintén arról beszélt, hogy a diverzitás alapvető fontosságú, hogy erős és sikeres legyen a rendőrség.
Dobson Tibor, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke azt emelte ki, nemcsak arról szól az integráció, hogy felvegyék azokat a kisebbséghez tartozókat, akik a rendvédelmi szervekhez jelentkeznek, de arról is gondoskodni kell, hogy őket a pályán is tartsák.
MTI
A nemzetközi konferencia középpontjában a kisebbségi származású fiatalok rendőrségi toborzási gyakorlata áll, a tanácskozáson áttekintik a nemzetközi módszereket és az úgynevezett legjobb gyakorlatokat.Az ORFK, a Magyar Rendvédelmi Kar és az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Egyesület közös szerezésében, a Nyílt Társadalom Intézet támogatásával megrendezett konferencián Halmosi Zsolt emlékeztetett: a rendőrségnél például évtizedek óta pályázatokkal, ösztöndíjakkal is segítik a roma fiatalok rendőrségi állományba kerülését, és - mivel korábban azt tapasztalták, hogy a pályázati információk nehezen jutottak el a roma fiatalokhoz - az eddigieknél több csatornán próbálják népszerűsíteni a rendőrség ösztöndíj- és karrierlehetőségeit.
Felhívta a figyelmet arra, a közvélemény-kutatások alapján a rendőrség társadalmi megítélése az elmúl években javult, egyre többen érzik a rendőrséget magukénak, és fordulnak bizalommal a rendőrök felé.
Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy 2010-2011-ben a cigánysággal, általában a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos politikában szemléletmód-váltást hajtottak végre, és arra törekednek, hogy minél több fórumot teremtsenek, ahol őszintén, a problémákat és nehéz dolgokat sem megkerülve, értelmes párbeszédet lehet folytatni.
Szavai szerint a tolerancia-kampányok, egy-két nap figyelemfelhívó találkozói nem alkalmasak arra, hogy a szürke mindennapokban jelen lévő feszültséget elkezdjék feloldani, mivel ehhez apró munka szükséges, a mindennapokban kell érte tenni.
"Több mint háromezer cigány származású honfitársunk dolgozik a különböző rendvédelmi szerveknél már, szinte észrevétlenül, és ez így van rendben. Szinte észrevétlenül simulnak bele abba a munkába, ami a hétköznapokban folyik, szinte észrevétlenül, de éppen ezért hatékonyan tudják képviselni azokat az értékeket, amelyeket 3,5-4 évvel ezelőtt mi felállítottunk" - fogalmazott.
Boda József vezérőrnagy, az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület tiszteletbeli elnöke kiemelte: a konferencia célja a nemzetközi gyakorlat megismerése, az EBESZ, Norvégia, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Szerbia szakértői osztják meg tapasztalataikat a magyar munkatársakkal arról, országukban mit tesznek a kisebbségi származású fiatalok rendőrségi toborzása, integrációja érdekében.
Tove Skarstein norvég nagykövet arról beszélt, nagyon fontos, hogy csökkenjen a bizalomhiány a rendőrség és a roma közösség között. Szavai szerint a roma közösségnek éreznie kell, a törvények értük is vannak, és egyformán alkalmazzák azokat minden állampolgárra. A rendőrségnek partnernek kell lennie, nem ellenségnek, és meg kell értenie a roma közösség különleges helyzetét és értékeit.
Kiemelte: amikor arról beszélünk, integrálni kell a kisebbségeket, az egyaránt jelenti a férfit és a nőt is, hiszen a nők azok, akik jó kapcsolatot tudnak kialakítani a nőkkel és gyerekekkel, márpedig a romáknál sokszor erre van szükség.
M. André Goodfriend, az Egyesült Államok nagykövetségének ügyvivője arról beszélt: tapasztalatból tudják, a diszkrimináció eltörlése hosszú és nehéz folyamat, de elkötelezettséggel, kitartással van esély a sikerre. A diverzitás megértése, elfogadása egységbe kovácsolja a társadalmat és ez teszi erőssé - hangsúlyozta.
Ben Luckock, brit nagykövetség politikai osztályának vezetője szintén arról beszélt, hogy a diverzitás alapvető fontosságú, hogy erős és sikeres legyen a rendőrség.
Dobson Tibor, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke azt emelte ki, nemcsak arról szól az integráció, hogy felvegyék azokat a kisebbséghez tartozókat, akik a rendvédelmi szervekhez jelentkeznek, de arról is gondoskodni kell, hogy őket a pályán is tartsák.
MTI
Hozzászólások