Kósa: 1956-ban megvalósult a nemzeti egység
"A magyar emberek összefogtak, és nem a lakosság lázadt fel, hanem a magyar nép, a magyar nemzet", a nemzet rázta le magáról a rabigát és szállt szembe az idegen hatalommal és kiszolgálóival - hangoztatta Kósa Lajos. Hozzátette: voltak, akik Moszkvába futottak, hogy visszahívják a Vörös Hadsereget, így "a magyar baloldal - 1919 és 1948 után - a 20. században harmadszor rontott rá a nemzetére", ezzel "a magyar baloldal és vezető ereje diszkreditálta és lejáratta magát".
Kósa Lajos szerint ma is vannak az '56-os hagyományoknak folytatói mindkét oldalon: vannak, akik a nemzet szabadságáért küzdenek, hogy Magyarország önálló, szabad, szuverén állam legyen, és olyanok is, akik külső érdekeket szolgálnak. "Márpedig nekünk saját magunkat kell megvédeni" - jelentette ki Kósa Lajos, emlékeztetve arra, hogy amikor más hatalmaknak engedték át a védelmet, "mindig szolgaság jött utána".
A fideszes politikus azt mondta, ma éppúgy a nemzeti önrendelkezésért, a szabadságért küzdünk, mint 1956-ban, "a nemzetnek újra össze kell fognia". "Az '56-os hősök a tankokkal néztek szembe, mi most holmi "európai parlamenti jelentésekkel" - jelentette ki Kósa Lajos, megjegyezve: "ebben aztán végképp állni kell a sarat".
Közölte: ha fontos nekünk '56 üzenete, ha fontos számunkra az Európai Unió, "azt nem tudjuk másként elképzelni, mint hogy abban a magyar szabadság is érvényesül". Az pedig nem "birodalmi feltételrendszerben", hanem kizárólag nemzeti keretek között érvényesül - mondta. Kósa Lajos végezetül leszögezte: senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy "meg fogjuk védeni a magyar szabadságot, a nemzeti önrendelkezést". Erre kötelez '56 hagyománya és saját nemzeti érdekünk - tette hozzá.
Az Egyetem téri '56-os emlékmű megkoszorúzása után Debrecen közgyűlése ünnepi ülést tartott a Kölcsey központban, ahol Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester átadta az önkormányzat Csokonai-, Hatvani-, Hajós Alfréd-, valamint Boncz László-díjait.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások