Kövér László Przemyslben felavatta a magyar huszár szobrát
A magyar huszár és a lengyel ulánus Przemyslben felavatott szobra a magyar-lengyel sorsközösségtudatnak, fegyverbarátságnak, szolidaritásnak kíván emléket állítani - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton, a délkelet-lengyelországi Przemyslben elhangzott beszédében, ahol Marek Kuchcinskivel, a lengyel szejm (alsóház) elnökével közösen felavatták a két szobrot.
A magyar házelnök hangsúlyozta, hogy Przemysl, az ottani páncélerőd, ahol az első világháborúban, 1914 szeptembere és 1915 márciusa között több mint százezer, többségében magyar katona harcolt a várost bekerítő orosz túlerővel szemben, a magyaroknak a haza védelmében hősies elszántsággal folytatott küzdelmének egyik történelmi jelképe. Áldozatukra emlékeztet a budapesti Margit híd budai hídfőjénél álló oroszlános emlékmű.
Elmondta, hogy a magyarok Lengyelország tragikus sorsát, hármas felosztását mély tanulságként élték át, érezték, tudták, hogy a lengyel államiság felszámolása után Magyarország felosztása is megtörténhet.
Az első világháború idején a magyaroknak nagy szerepük volt abban, hogy 1915-től a "lengyel ügy" az európai diplomácia egyik központi témájává vált - idézte fel. Az orosz hadsereg Galíciából történt kiszorítása után a magyar parlament követelte I. Ferenc József uralkodótól, tegyen meg mindent a független Lengyelország visszaállításáért.
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének győzelme előfeltétele volt a független Lengyelországért folyó harc sikerének. Nem véletlen, hogy Józef Pilsudskinak - a független Lengyelország későbbi megalapítójának - légiói 1914 őszétől az osztrák-magyar hadsereg oldalán küzdöttek - folytatta.
A lengyelek a szabadságuk visszaszerzéséért harcoló bajtársaiknak tekintették a magyarokat, és ez a magyar huszárnak még több erőt adott, hogy halált megvető bátorsággal harcoljon. A magyarok közvetlenül is harcoltak a lengyel szabadságért, jelentős volt azoknak a száma, akik Pilsudski légióihoz csatlakoztak - emlékeztetett a házelnök.
Az első világháború Magyarország számára katasztrófával, a történelmi ország feldarabolásával, minden harmadik magyar idegen állam fennhatósága alá kerülésével végződött. A magyarok számára csak egy jó hír volt 1918-ban: a független Lengyelország újjászületése - mondta.
Hogy ennek mekkora jelentőséget tulajdonítottak a magyarok, az is jelzi, hogy 1920-ban a "lefegyverzett, megalázott és kifosztott Magyarország minden segítséget igyekezett megadni, hogy Lengyelország meg tudja védeni frissen elnyert szabadságát".
"A magyar huszár és a lengyel ulánus szobra a magyar-lengyel sorsközösségtudatnak, fegyverbarátságnak, szolidaritásnak kíván emléket állítani" - emelte ki. A művészek a przemysli katonaélet hétköznapjai közepette ábrázolják őket - mondta el Kövér László, emlékeztetve a magyar huszárok kiemelkedő szerepére Európában és a tengerentúlon.
A huszárok a magyar lélek és jellem hű kifejezői a katonai kultúra területén - hangsúlyozta. Lengyelországban Báthory István lengyel király szervezett huszárcsapatot, az első francia huszárezredet Rákóczi Ferenc fejedelem tábornokának a fia, Bercsényi László alapította. A porosz huszárság túlnyomó része is eleinte magyarokból állt, és az Olaszországot egyesítő Garibaldi seregében is két magyar huszárezred harcolt.
Jelképes, hogy az Egyesült Államok könnyűlovasságának megalapítója egy magyar huszárezredes, Kováts Mihály és egy lengyel gróf, Kazimierz Pulaski voltak, az amerikai hadtörténet ma is őrzi nevüket - emlékeztetett Kövér László. Nem véletlen, hogy a magyar és a lengyel nyelvben a huszár, vitéz és kard (lengyelül: huzar, witez, kord) szavak hasonlóak.
"De nemcsak szavaink, hanem történelmi tapasztalataink, értékrendünk, életfelfogásunk, lelki alkatunk, jellemünk is nagyon közel állnak egymáshoz" - fejezte be avató beszédét Kövér László, aki arra kérte Przemysl városát, fogadja a Magyarország által neki adományozott huszárszobrot olyan szeretettel, amilyennel azt a magyarok adják neki.
(Forrás: MTI)
A magyar házelnök hangsúlyozta, hogy Przemysl, az ottani páncélerőd, ahol az első világháborúban, 1914 szeptembere és 1915 márciusa között több mint százezer, többségében magyar katona harcolt a várost bekerítő orosz túlerővel szemben, a magyaroknak a haza védelmében hősies elszántsággal folytatott küzdelmének egyik történelmi jelképe. Áldozatukra emlékeztet a budapesti Margit híd budai hídfőjénél álló oroszlános emlékmű.Elmondta, hogy a magyarok Lengyelország tragikus sorsát, hármas felosztását mély tanulságként élték át, érezték, tudták, hogy a lengyel államiság felszámolása után Magyarország felosztása is megtörténhet.
Ezért a magyarok Lengyelország felosztásának 123 éve alatt mindvégig következetesen követelték a lengyel függetlenség visszaállítását, sőt a lengyel felkelésekben fegyveresen is részt vettek - emlékeztetett.
Az első világháború idején a magyaroknak nagy szerepük volt abban, hogy 1915-től a "lengyel ügy" az európai diplomácia egyik központi témájává vált - idézte fel. Az orosz hadsereg Galíciából történt kiszorítása után a magyar parlament követelte I. Ferenc József uralkodótól, tegyen meg mindent a független Lengyelország visszaállításáért.
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének győzelme előfeltétele volt a független Lengyelországért folyó harc sikerének. Nem véletlen, hogy Józef Pilsudskinak - a független Lengyelország későbbi megalapítójának - légiói 1914 őszétől az osztrák-magyar hadsereg oldalán küzdöttek - folytatta.
A lengyelek a szabadságuk visszaszerzéséért harcoló bajtársaiknak tekintették a magyarokat, és ez a magyar huszárnak még több erőt adott, hogy halált megvető bátorsággal harcoljon. A magyarok közvetlenül is harcoltak a lengyel szabadságért, jelentős volt azoknak a száma, akik Pilsudski légióihoz csatlakoztak - emlékeztetett a házelnök.
Az első világháború Magyarország számára katasztrófával, a történelmi ország feldarabolásával, minden harmadik magyar idegen állam fennhatósága alá kerülésével végződött. A magyarok számára csak egy jó hír volt 1918-ban: a független Lengyelország újjászületése - mondta.
Hogy ennek mekkora jelentőséget tulajdonítottak a magyarok, az is jelzi, hogy 1920-ban a "lefegyverzett, megalázott és kifosztott Magyarország minden segítséget igyekezett megadni, hogy Lengyelország meg tudja védeni frissen elnyert szabadságát".
"A magyar huszár és a lengyel ulánus szobra a magyar-lengyel sorsközösségtudatnak, fegyverbarátságnak, szolidaritásnak kíván emléket állítani" - emelte ki. A művészek a przemysli katonaélet hétköznapjai közepette ábrázolják őket - mondta el Kövér László, emlékeztetve a magyar huszárok kiemelkedő szerepére Európában és a tengerentúlon.
A huszárok a magyar lélek és jellem hű kifejezői a katonai kultúra területén - hangsúlyozta. Lengyelországban Báthory István lengyel király szervezett huszárcsapatot, az első francia huszárezredet Rákóczi Ferenc fejedelem tábornokának a fia, Bercsényi László alapította. A porosz huszárság túlnyomó része is eleinte magyarokból állt, és az Olaszországot egyesítő Garibaldi seregében is két magyar huszárezred harcolt.
Jelképes, hogy az Egyesült Államok könnyűlovasságának megalapítója egy magyar huszárezredes, Kováts Mihály és egy lengyel gróf, Kazimierz Pulaski voltak, az amerikai hadtörténet ma is őrzi nevüket - emlékeztetett Kövér László. Nem véletlen, hogy a magyar és a lengyel nyelvben a huszár, vitéz és kard (lengyelül: huzar, witez, kord) szavak hasonlóak.
"De nemcsak szavaink, hanem történelmi tapasztalataink, értékrendünk, életfelfogásunk, lelki alkatunk, jellemünk is nagyon közel állnak egymáshoz" - fejezte be avató beszédét Kövér László, aki arra kérte Przemysl városát, fogadja a Magyarország által neki adományozott huszárszobrot olyan szeretettel, amilyennel azt a magyarok adják neki.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások