Köznevelési törvény érthetően

2012. szeptember 1-jével lép életbe az új Nemzeti Köznevelési Törvény.  A legtöbb intézkedés azonban késleltetve illetve fokozatosan kerül bevezetésre, ahogy azt egy kronológiai felépítés is megkívánja. Így nem minden intézkedéssel kell számolnunk a tanév kezdetével. De hogy szülőként mire is számíthatunk az elkövetkezendő években, összefoglaltuk:

2013. január 1.

Az önkormányzati köznevelési intézmények állami fennhatóság alá kerülnek, és a települési önkormányzatok szerződéssel üzemeltetik azokat. Az oktatásért felelős miniszter adja majd a megbízást az intézmény vezetőinek. Reméljük, hogy a megfelelő emberek kerülnek majd a megfelelő székekbe.
Életbe lépnek a tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok, mely szerint év-vesztesek a korábbi rendszerekhez hasonlóan, ismét a szeptember 1-je után született gyermekek lesznek. Ennek következménye, hogy nem egy gyermek kerül most olyan helyzetbe, hogy kiscsoportból egyből nagycsoportba kerül, és olyan kortársakkal együtt jár óvodába, akik, ha ez a rendelet már élne, szeptembertől iskolába mehetnének.
A tankötelezettség a korábbi 18. életév helyett a 16. életév betöltéséig tart. A vonatkozó szabályok 2012. szeptember 1-jével lépnek hatályba, azzal a kikötéssel, hogy azok számára csökken a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011/2012 tanévben nyolcadikosok, vagy ennél alacsonyabb évfolyamra járnak.
Szintén ettől a dátumtól kell felmenő rendszerben megszervezni a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés első, ötödik és kilencedik évfolyamán.

2013. szeptember 1.

A legtöbb újdonság a 2013/2014-es tanévvel kerül bevezetésre.
A pedagógusoknak és intézményvezetőknek szóló szabályokra itt nem kívánok kitérni, nyilván megkapják az információikat a megfelelő fórumokon.
Új csoport és osztálylétszámok lépnek életbe, az óvodákban átlag 20 fő, általános iskolák alsó és felső tagozatában egyaránt átlag 23 fő, gimnáziumokban és szakközépiskolákban átlag 28 fő. Mivel a törvény mellékletében minimum és maximum is meg van határozva, nagy változást nem látok a mostani maximumokhoz képest, és hacsak nem következik be drasztikus változás a nevelési terület eszközfinanszírozási oldalán, attól tartok, hogy továbbra is maximum létszámon fogják az intézményeket üzemeltetni. Azaz óvodákban 25 fő, általános iskolákban 27 fő, gimnáziumokban és szakközépiskolákban 34 fő a maximum.
A törvény leszabályozza a tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét is.
Bevezetésre kerül az általános iskolákban az erkölcstan vagy ehelyett választható hittan.
Kistelepüléseken minimum 8 gyermek esetében a szülők kérésére meg kell szervezni az óvodát illetve az alsó tagozatot.
A tankönyvek is ettől az évtől válnak fokozatosan ingyenessé, az elsőtől a nyolcadik évfolyamig.

2014. szeptember 1.

Ettől a dátumtól lép életbe, hogy az a gyermek, a harmadik életévét betöltötte legalább napi 4 órában óvodafoglalkozáson vegyen részt.

2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgák esetében az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése.

Sok egyéb fontos dátum és információ szerepel még a 100§-ból álló 77 oldalas Nemzeti Köznevelési Törvényben. Ezek nagy része a hétköznapi életben átláthatatlan, nyilván a köznevelésben dolgozóknak ad támpontot a közeli és távoli jövőre. Mi, hétköznapi emberek, igyekszünk kiollózni a ránk vonatkozó, minket érintő kérdéseket, és bízunk abban, hogy ezek a törvények és rendelkezések valóban a gyermekeink javát szolgálják majd.

Forrás: http://www.kormany.hu/download/4/c6/70000/nefmi_cxc_tajekoztato_01.pdf