Közterületek át- és elnevezései
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felülvizsgálta korábbi állásfoglalását és bővítette listáját a közterületek lehetséges elnevezéseiről.
Korábban egy 2011-es törvényre hivatkozva kellett a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerekhez kapcsolódó utcaneveket és egyéb közterületek neveit megváltoztatni.
A tudományos testület szerint "nem javasolt", "használható" és "használható, de aggályos" kategóriába sorolták a lehetséges elnevezéseket.
Köznevek és személynevek egyaránt szerepelnek az indoklással kiegészített listán. Nem javasolt az úttörő, a kisdobos, a felszabadulás, de továbbra is használható a fejlődés, a béke, a köztársaság vagy a május 1. elnevezés utcák, terek esetében.
Nem javasolt viszont Gorkij íróról (Éjjeli menedékhely, Az anya) vagy az 1930-ban öngyilkosságba menekülő költőről, Majakovszkijról közterületet elnevezni. Maradhat viszont Puskin.
Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnöke sem ajánlott, bár nem bizonyítható hogy részt vett volna önkényuralmi rendszer megalapozásában, de személyisége vitatott.
Marx ugyan 1883-ban meghalt, és a törvény XX. századi önkényuralmi rendszerekről beszél, de a filozófus az aggályos kategóriába került kései követői, idézői miatt. Olaszországban, Németországban több közterület viseli nevét.
Maradhat Szabó Ervin könyvtáros, Makarenko pedagógus, s némi vita után Frankel Leó az első szociáldemokrata párt alapítója (1880), pedig van olyan magyar város, ahol száműzték nevét az átnevezési hullám során. A listán József Attila a használható csoportban olvasható, de elgondolkodtató, hogy vajon miért vált kétségessé nevének használhatósága.
Több személy elfogadásáról vita folyt, s nemcsak az MTA illetékesei között. Erre jó példa az 1944-ben kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endre személyisége. Őz ő neve a használható nevek csoportjába került.
Egyetlen nemzetközi szinten is ismert, sőt elismert filozófusunk, Lukács György neve sem javasolt az MTA szerint.
Egy-egy ember szakmai munkásságának megítélése eltérhet a politikai megítélésétől. Az utóbbiban ritkán lehet egyetértés.
Ha valamely településnek, önkormányzatnak kételyei támadnának, hogy mennyire felel meg az elnevezés, akkor fordulhatnak a Magyar Tudományos Akadémiához állásfoglalásért a jövőben is.
Az elnevezések, vagy az átnevezések mögött húzódhat egy megfelelni akarás. Tükröt tart az ott élőkről, illetve döntéshozóikról, mit vagy kit tartanak annyira fontosnak, hogy közterületet nevezzenek el vagy át róla. A nevek mindig megosztóak. Erről tanúskodnak az el- és átnevezésekről szóló cikkeket követő megjegyzések, hozzászólások.
www.mult-kor.hu, www.mta.hu, www.hvg.hu
Korábban egy 2011-es törvényre hivatkozva kellett a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerekhez kapcsolódó utcaneveket és egyéb közterületek neveit megváltoztatni.A tudományos testület szerint "nem javasolt", "használható" és "használható, de aggályos" kategóriába sorolták a lehetséges elnevezéseket.
Köznevek és személynevek egyaránt szerepelnek az indoklással kiegészített listán.
Nem javasolt viszont Gorkij íróról (Éjjeli menedékhely, Az anya) vagy az 1930-ban öngyilkosságba menekülő költőről, Majakovszkijról közterületet elnevezni. Maradhat viszont Puskin.
Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnöke sem ajánlott, bár nem bizonyítható hogy részt vett volna önkényuralmi rendszer megalapozásában, de személyisége vitatott.
Marx ugyan 1883-ban meghalt, és a törvény XX. századi önkényuralmi rendszerekről beszél, de a filozófus az aggályos kategóriába került kései követői, idézői miatt. Olaszországban, Németországban több közterület viseli nevét.
Maradhat Szabó Ervin könyvtáros, Makarenko pedagógus, s némi vita után Frankel Leó az első szociáldemokrata párt alapítója (1880), pedig van olyan magyar város, ahol száműzték nevét az átnevezési hullám során. A listán József Attila a használható csoportban olvasható, de elgondolkodtató, hogy vajon miért vált kétségessé nevének használhatósága.
Több személy elfogadásáról vita folyt, s nemcsak az MTA illetékesei között. Erre jó példa az 1944-ben kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endre személyisége. Őz ő neve a használható nevek csoportjába került.
Egyetlen nemzetközi szinten is ismert, sőt elismert filozófusunk, Lukács György neve sem javasolt az MTA szerint.
Egy-egy ember szakmai munkásságának megítélése eltérhet a politikai megítélésétől. Az utóbbiban ritkán lehet egyetértés.
Ha valamely településnek, önkormányzatnak kételyei támadnának, hogy mennyire felel meg az elnevezés, akkor fordulhatnak a Magyar Tudományos Akadémiához állásfoglalásért a jövőben is.
Az elnevezések, vagy az átnevezések mögött húzódhat egy megfelelni akarás. Tükröt tart az ott élőkről, illetve döntéshozóikról, mit vagy kit tartanak annyira fontosnak, hogy közterületet nevezzenek el vagy át róla. A nevek mindig megosztóak. Erről tanúskodnak az el- és átnevezésekről szóló cikkeket követő megjegyzések, hozzászólások.
www.mult-kor.hu, www.mta.hu, www.hvg.hu
Hozzászólások