Krónika 1. rész
A gyermekvédelemről, a népesedéspolitikáról és a banki díjak emeléséről is volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.LMP: idén sem sikerült megoldani a szociális dolgozók bérhelyzetét
Ungár Péter (LMP) azt mondta, év elején úgy tűnt, a legfontosabb ügy a gyermekvédelem lesz, de most már alig van szó erről. Minden rendszer akkor tud működni, ha vannak olyanok, akik működtetik, a szociális szektorban dolgozók, így a gyermekvédelmi dolgozók is nagyon rosszul keresnek - közölte.
Hozzátette: az elmúlt harminc évben nagyon alacsony volt a szektorban a bérszínvonal, de az, hogy ebben érdemben nem történt előrelépés, ennek a kormánynak a felelőssége. Szerinte a béremeléssel lehet egyre több és jobb szolgáltatást elvárni ezektől az intézményektől. Az államtitkár ismerje el - kérte -, hogy idén sem sikerült megoldani a szociális dolgozók bérhelyzetét.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a képviselő úgy beszélt a gyermekvédelemről, hogy a legaktuálisabb gyermekvédelmi kérdésre nem tért ki. Fél évvel ezelőtti ügyeket gyakrabban emlegetnek, mint egy héttel ezelőttieket - jegyezte meg, hozzátéve, sokféle hír röppent fel az elmúlt napokban a gyermekvédelem kapcsán elég ismert szereplőkről, akik a baloldali közéletnek is részesei.
Hangsúlyozta, az elmúlt 10-15 évben sok lépés történt annak érdekében, hogy biztonságosabb legyen a gyermekvédelem intézményrendszere, de az LMP ezeket a törvényeket nem támogatta, sőt a magyar ellenzékkel együtt feljelentette Brüsszelben a kormányt a gyermekvédelmi törvény miatt.
Szólt arról is, hogy 2010-es 325 milliárd forintról mostanra 1463 milliárd forintra emelték a gyermekvédelmi célokra fordítható forrásokat. Akkor átlagosan egy szociális dolgozó bruttó bére 137 ezer forint volt, most 473 ezer forint - részletezte, közölve azt is, hiába volt a sok emelés, továbbiakra van szükség, a kormány ezen dolgozik.Mi Hazánk népesedéspolitikai vitanapot szorgalmaz az Országgyűlésben
Novák Előd (Mi Hazánk) népesedéspolitikai vitanapot szorgalmazott az Országgyűlésben, mivel szerinte soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint tavaly és a tragikus helyzet tovább romlik idén. A miniszterelnök által 2030-ig elérendő célnak jelölt 2,1 termékenységi ráta elérhetetlennek tűnik, hacsak nem lesz változás - rögzítette.
Közölte, az egész északi civilizáció élettere visszaszorulóban van, amelynek elsődleges oka az önzés, a túlzott jólét. Álságos az a kifogás, hogy az anyagi okok miatt nem vállal valaki gyereket. A jobbágyok korában nagyobb anyagi biztonság volt? - kérdezte. Kitért arra, pártja 15 pontos programot dolgozott ki, ebben egyebek között szerepel a családtámogatások inflációkövetővé tétele, továbbá az, hogy, a GDP százalékában fel kell emelni a családtámogatásokat az uniós átlag szintjére.
Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, nem érdemes összekeverni a demográfiai politikát és a családpolitikát. A demográfiai politika a nemzet fennmaradásáról, a családpolitika a családok támogatásáról szól; a kormány minden eszközzel azon van, hogy a gyermekvállalást és -nevelést támogassa - mondta.
Elmondta, a családtámogatási rendszer jellemzője, hogy szinte minden élethelyzetben ad támogatást, több mint 30 intézkedést tett a kormány az elmúlt években ennek érdekében. 2011 óta 178 ezerrel több gyermek született meg, mint a családbarát fordulat nélkül - jelezte. Szólt arról is, hogy jövőre várhatóan a duplájára emelkedik a gyermekek után járó adókedvezményt.
Jobbik: legyen ingyenes a bankolás az átlagbérig
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott: a bankok, amelyek az elmúlt időszakban 1400 milliárdos extraprofitot értek el, "szőnyegbombázásra készülnek magyar lakosság ellen", hiszen a tranzakciós díjat teljes mértékben átháríthatják jövőre az ügyfelekre, de emelik majd a készpénzfelvétel díját és megadóztatják saját számláink közötti átutalást is.
Arra szólította fel a kormányt, hogy 150 ezer forintról emelje 250 ezerre az ingyenes készpénzfelvételi limitet, hosszabbítsa meg a bankszámlákra és a kártyákra vonatkozó árstopot és az biztosítsa az ingyenes bankolás lehetőségét az átlagbérig minden magyar polgárnak. Szerinte ezzel az ügyfelek jelentős megtakarítást érnének el, a bankrendszer profitja pedig még mindig ezer milliárd forint lehetne évente.
Fónagy János a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy reagált: a képviselő látszólag népszerű, de "szakmailag erősen ingoványos talajon álló" felszólalást tett. Hangsúlyozta: a hitelintézetek üzletszerűen nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat, tevékenységüket korrekt piaci környezetben, ellenérték fejében, nyereség elérése érdekében folytatják.
Jelezte: a banki díjak emelésére évente egy alkalommal az inflációnak megfelelően van lehetősége a bankoknak, és 2016-tól minden pénzintézetnek be kellett vezetnie egy alapszintű, havi 1300 forintba kerülő bankszámlacsomagot, amelyben nemcsak a számlavezetési díj, hanem a bankkártya éves díjának egy havi összege is benne van.
Jelezte azt is, hogy a tranzakciós illeték nem a banki működés díjtétele, hanem forgalmi jellegű közteher, amit eddig nem háríthattak át a bankok az ügyfelekre, ez a gát azonban év végével lejár.
Az ügyfeleknek azt javasolta: bátran vállalják számlacsomag-váltást a költségek csökkentése érdekében. Az ingyenes készpénzfelvételi limit emeléséről azt mondta: erről nincs döntés, a javaslatot a gazdasági bizottság fogja tárgyalni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások