Krónika 1. rész

A gyermekvédelemről, a népesedéspolitikáról és a banki díjak emeléséről is volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.LMP: idén sem sikerült megoldani a szociális dolgozók bérhelyzetét

Ungár Péter (LMP) azt mondta, év elején úgy tűnt, a legfontosabb ügy a gyermekvédelem lesz, de most már alig van szó erről. Minden rendszer akkor tud működni, ha vannak olyanok, akik működtetik, a szociális szektorban dolgozók, így a gyermekvédelmi dolgozók is nagyon rosszul keresnek - közölte.

Hozzátette: az elmúlt harminc évben nagyon alacsony volt a szektorban a bérszínvonal, de az, hogy ebben érdemben nem történt előrelépés, ennek a kormánynak a felelőssége. Szerinte a béremeléssel lehet egyre több és jobb szolgáltatást elvárni ezektől az intézményektől. Az államtitkár ismerje el - kérte -, hogy idén sem sikerült megoldani a szociális dolgozók bérhelyzetét.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a képviselő úgy beszélt a gyermekvédelemről, hogy a legaktuálisabb gyermekvédelmi kérdésre nem tért ki. Fél évvel ezelőtti ügyeket gyakrabban emlegetnek, mint egy héttel ezelőttieket - jegyezte meg, hozzátéve, sokféle hír röppent fel az elmúlt napokban a gyermekvédelem kapcsán elég ismert szereplőkről, akik a baloldali közéletnek is részesei.

Hangsúlyozta, az elmúlt 10-15 évben sok lépés történt annak érdekében, hogy biztonságosabb legyen a gyermekvédelem intézményrendszere, de az LMP ezeket a törvényeket nem támogatta, sőt a magyar ellenzékkel együtt feljelentette Brüsszelben a kormányt a gyermekvédelmi törvény miatt. Szólt arról is, hogy 2010-es 325 milliárd forintról mostanra 1463 milliárd forintra emelték a gyermekvédelmi célokra fordítható forrásokat. Akkor átlagosan egy szociális dolgozó bruttó bére 137 ezer forint volt, most 473 ezer forint - részletezte, közölve azt is, hiába volt a sok emelés, továbbiakra van szükség, a kormány ezen dolgozik.

Mi Hazánk népesedéspolitikai vitanapot szorgalmaz az Országgyűlésben

Novák Előd (Mi Hazánk) népesedéspolitikai vitanapot szorgalmazott az Országgyűlésben, mivel szerinte soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint tavaly és a tragikus helyzet tovább romlik idén. A miniszterelnök által 2030-ig elérendő célnak jelölt 2,1 termékenységi ráta elérhetetlennek tűnik, hacsak nem lesz változás - rögzítette.

Közölte, az egész északi civilizáció élettere visszaszorulóban van, amelynek elsődleges oka az önzés, a túlzott jólét. Álságos az a kifogás, hogy az anyagi okok miatt nem vállal valaki gyereket. A jobbágyok korában nagyobb anyagi biztonság volt? - kérdezte. Kitért arra, pártja 15 pontos programot dolgozott ki, ebben egyebek között szerepel a családtámogatások inflációkövetővé tétele, továbbá az, hogy, a GDP százalékában fel kell emelni a családtámogatásokat az uniós átlag szintjére.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, nem érdemes összekeverni a demográfiai politikát és a családpolitikát. A demográfiai politika a nemzet fennmaradásáról, a családpolitika a családok támogatásáról szól; a kormány minden eszközzel azon van, hogy a gyermekvállalást és -nevelést támogassa - mondta.

Elmondta, a családtámogatási rendszer jellemzője, hogy szinte minden élethelyzetben ad támogatást, több mint 30 intézkedést tett a kormány az elmúlt években ennek érdekében. 2011 óta 178 ezerrel több gyermek született meg, mint a családbarát fordulat nélkül - jelezte. Szólt arról is, hogy jövőre várhatóan a duplájára emelkedik a gyermekek után járó adókedvezményt.

Jobbik: legyen ingyenes a bankolás az átlagbérig

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott: a bankok, amelyek az elmúlt időszakban 1400 milliárdos extraprofitot értek el, "szőnyegbombázásra készülnek magyar lakosság ellen", hiszen a tranzakciós díjat teljes mértékben átháríthatják jövőre az ügyfelekre, de emelik majd a készpénzfelvétel díját és megadóztatják saját számláink közötti átutalást is.

Arra szólította fel a kormányt, hogy 150 ezer forintról emelje 250 ezerre az ingyenes készpénzfelvételi limitet, hosszabbítsa meg a bankszámlákra és a kártyákra vonatkozó árstopot és az biztosítsa az ingyenes bankolás lehetőségét az átlagbérig minden magyar polgárnak. Szerinte ezzel az ügyfelek jelentős megtakarítást érnének el, a bankrendszer profitja pedig még mindig ezer milliárd forint lehetne évente.

Fónagy János a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy reagált: a képviselő látszólag népszerű, de "szakmailag erősen ingoványos talajon álló" felszólalást tett. Hangsúlyozta: a hitelintézetek üzletszerűen nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat, tevékenységüket korrekt piaci környezetben, ellenérték fejében, nyereség elérése érdekében folytatják.

Jelezte: a banki díjak emelésére évente egy alkalommal az inflációnak megfelelően van lehetősége a bankoknak, és 2016-tól minden pénzintézetnek be kellett vezetnie egy alapszintű, havi 1300 forintba kerülő bankszámlacsomagot, amelyben nemcsak a számlavezetési díj, hanem a bankkártya éves díjának egy havi összege is benne van.

Jelezte azt is, hogy a tranzakciós illeték nem a banki működés díjtétele, hanem forgalmi jellegű közteher, amit eddig nem háríthattak át a bankok az ügyfelekre, ez a gát azonban év végével lejár.

Az ügyfeleknek azt javasolta: bátran vállalják számlacsomag-váltást a költségek csökkentése érdekében. Az ingyenes készpénzfelvételi limit emeléséről azt mondta: erről nincs döntés, a javaslatot a gazdasági bizottság fogja tárgyalni.

(Forrás: MTI)