Krónika 1. rész
A szociális ágazatban dolgozók juttatásainak emeléséről, az állami támogatáspolitikáról és az állatvédelemről is beszéltek ellenzéki képviselők kedden az Országgyűlésben napirend előtt.
LMP: mikor és mennyivel emelik a szociális szférában a béreket?
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője arról érdeklődött napirend előtti felszólalásában, mikor és milyen mértékben növeli a szociális ágazatban dolgozók fizetését a kormányzat, miután 2026-ra áttörés jellegű béremelést ígért a szektorban a miniszterelnök.
Annak a véleményének adva hangot, hogy a legutóbbi, 9 százalékos emelés valójában reálbércsökkenést jelent. Emlékeztetett: pártja korábban kilencszer javasolta, hogy az otthonápolási díjat emeljék a minimálbér szintjére.
A gyermekvédelem problémáiról szólva Ungár Péter kiemelte: nagyon alulfizetettek a gyámhivatalok munkatársai, egy-egy emberre sokszor harminc-negyven gyermek jut, akár 3-4 megyében, ami szinte ellehetetlenítő mértékű teher.
Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, 2010 óta a kormány mindazt megtette, "amennyi többletet hozzá lehetett adni a szociális célokhoz".
Hozzátette: a mai baloldal - amellyel a felszólaló pártja politikai közösséget vállalt - kormányon csökkentette a szociális dolgozók bérét, és azt sem támogatták, hogy emeljék a minimálbér szintjére a gyermeküket otthon ápolók juttatását.
Az államtitkár a területre fordított források bővülését sorolva megemlítette, egyetért azzal, hogy ezeket a juttatásokat emelni kell. Kitért a szférában jelenleg is zajló fejlesztésekre, és jelezte, hogy az ellenzék számos esetben nem támogatta a gyermekvédelmet szolgáló szabályok szigorítását.
Hangsúlyozta: a 14 évvel korábbinál sok százzal több a nevelőszülő, akikből azért van több, mert sokszorosára emelték a juttatásukat, miközben az akkori 81 helyett 700 ember ül rács mögött pedofil cselekmények miatt.
A kormányzat támogatáspolitikáját bírálta a Mi Hazánk képviselője
Meddig támogatnak még állami pénzből homoszexuális lobbiszervezetet és szabadkőműves páholyokat? - vetette fel Novák Előd (Mi Hazánk).
Arról beszélt: a "szélsőliberális" Háttér Társaság nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert "az úgynevezett szivárványcsaládokat propagálja", s eközben átveri az állami hatóságokat, hiszen homoszexuális párokat akart örökbefogadáshoz segíteni a hatályos szabályok kijátszásával.
Hogyan kaphat állami támogatást és tarthat érzékenyítő kurzusokat ügyészeknek olyan szervezet, amely tavalyi beszámolójában a Magyarország ellen zajló uniós eljárások hazai képviselőjeként említi magát? - kérdezte.
Hozzátette: miközben a szabadkőművesek a globális világrend kialakulásáért dolgoznak, például a migrációt segítik elő, a Napraforgó Páholy "átláthatatlan, titkos" működésének egyik támogatója a Nemzeti Együttműködési Alap. Szavai szerint mindezek alapján "kirajzolódik hazánkban egy homoszexuális lobbi".
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában sajnálatának adott hangot, hogy a felszólaló advent utolsó hetében ilyen témát hozott fel.
Nem értünk egyet szabadkőműves páholy bármiféle támogatásával - jelentette ki az államtitkár, majd a felszólalásból a konkrétumokat hiányolta, és kifogásolta, hogy a politikus bárkit világnézete vagy szexuális irányultsága miatt támad.
A bűnt elutasítjuk, a bűnt nem tudjuk elfogadni - jelentette ki, hozzátéve, a bűnöst nem gyűlölhetjük, nem támadhatjuk, annak ellenére sem, hogy nem támogatják az LMBTQ-ideológiát, amely nem az egyén szabadságát erősíti, hanem a teremtett világgal szembeni világképet hirdet.
A Fidesz-KDNP-pártszövetség, mint ahogy eddig is, a normalitás talaján marad, és fog is maradni - jelentette ki Soltész Miklós.
Párbeszéd a gyömrői állatkínzásról
Szabó Rebeka (Párbeszéd) arról beszélt, hogy tömeges és éveken át tartó állatkínzásról szóló történet jelent meg a gyömrői állatmenhelyről, amely több önkormányzattal is feladatellátási szerződésben állt. Ez az ügy is világosan mutatja, hogy 14 év kétharmados Fidesz-kormányzással és állatvédelemért kinevezett kormánybiztossal együtt sem működik a magyar állatvédelem intézményrendszere, a jogszabályok betartását senki nem ellenőrzi - értékelt.
Kitért arra, hogy a gyömrői ügyet kirobbantó önkéntes már korábban is jelezte a problémákat, de egy 200 ezer forintos pénzbírságon túl lényegében nem történt semmi. Rámutatott: kiszámítható állami finanszírozásra és folyamatos ellenőrzésre lenne szükség. Meg kellene határozni, hogy egy ebtelep maximum hány önkormányzattal köthet feladatellátásra szerződést, és meg kell oldani azt is, hogy a járási hivatal és a hatósági állatorvos valóban kijárjon az ebtelepekre - mondta Szabó Rebeka.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára jelezte, egyeztetett Óvádi Péter kormánybiztossal. A gyömrői Kutyamentsvár állatmenhely ügyében állatkínzás gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, amit a hatóságok kiemelten kezelnek.
"Aki állatot bántalmaz, annak komoly következményekkel kell számolnia" - hangsúlyozta az államtitkár, jelezve: ezért is szigorították a Btk. vonatkozó passzusait, amelyek értelmében egyes ilyen esetekben akár ötéves börtönbüntetés is kiszabható.
Kitért arra is, hogy az állatvédelem területén eddig soha nem látott eredményeket értek el a szakmai szereplőkkel és a civil szervezetekkel közösen, utóbbiak számára két év alatt több mint 1,2 milliárd forintos támogatást biztosítottak.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy 120 tonna tápot juttattak el több mint 250 szervezetnek. Hangsúlyozta a szemléletformálás fontosságát és a jövő év tervei között említette az ebrendészeti hálózat országos fejlesztését és egy ivartalanítási program meghirdetését.
(Forrás: MTI)
LMP: mikor és mennyivel emelik a szociális szférában a béreket?Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője arról érdeklődött napirend előtti felszólalásában, mikor és milyen mértékben növeli a szociális ágazatban dolgozók fizetését a kormányzat, miután 2026-ra áttörés jellegű béremelést ígért a szektorban a miniszterelnök.
Annak a véleményének adva hangot, hogy a legutóbbi, 9 százalékos emelés valójában reálbércsökkenést jelent. Emlékeztetett: pártja korábban kilencszer javasolta, hogy az otthonápolási díjat emeljék a minimálbér szintjére.
A gyermekvédelem problémáiról szólva Ungár Péter kiemelte: nagyon alulfizetettek a gyámhivatalok munkatársai, egy-egy emberre sokszor harminc-negyven gyermek jut, akár 3-4 megyében, ami szinte ellehetetlenítő mértékű teher.
Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, 2010 óta a kormány mindazt megtette, "amennyi többletet hozzá lehetett adni a szociális célokhoz".
Hozzátette: a mai baloldal - amellyel a felszólaló pártja politikai közösséget vállalt - kormányon csökkentette a szociális dolgozók bérét, és azt sem támogatták, hogy emeljék a minimálbér szintjére a gyermeküket otthon ápolók juttatását.
Az államtitkár a területre fordított források bővülését sorolva megemlítette, egyetért azzal, hogy ezeket a juttatásokat emelni kell.
Hangsúlyozta: a 14 évvel korábbinál sok százzal több a nevelőszülő, akikből azért van több, mert sokszorosára emelték a juttatásukat, miközben az akkori 81 helyett 700 ember ül rács mögött pedofil cselekmények miatt.
A kormányzat támogatáspolitikáját bírálta a Mi Hazánk képviselője
Meddig támogatnak még állami pénzből homoszexuális lobbiszervezetet és szabadkőműves páholyokat? - vetette fel Novák Előd (Mi Hazánk).
Arról beszélt: a "szélsőliberális" Háttér Társaság nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert "az úgynevezett szivárványcsaládokat propagálja", s eközben átveri az állami hatóságokat, hiszen homoszexuális párokat akart örökbefogadáshoz segíteni a hatályos szabályok kijátszásával.
Hogyan kaphat állami támogatást és tarthat érzékenyítő kurzusokat ügyészeknek olyan szervezet, amely tavalyi beszámolójában a Magyarország ellen zajló uniós eljárások hazai képviselőjeként említi magát? - kérdezte.
Hozzátette: miközben a szabadkőművesek a globális világrend kialakulásáért dolgoznak, például a migrációt segítik elő, a Napraforgó Páholy "átláthatatlan, titkos" működésének egyik támogatója a Nemzeti Együttműködési Alap. Szavai szerint mindezek alapján "kirajzolódik hazánkban egy homoszexuális lobbi".
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában sajnálatának adott hangot, hogy a felszólaló advent utolsó hetében ilyen témát hozott fel.
Nem értünk egyet szabadkőműves páholy bármiféle támogatásával - jelentette ki az államtitkár, majd a felszólalásból a konkrétumokat hiányolta, és kifogásolta, hogy a politikus bárkit világnézete vagy szexuális irányultsága miatt támad.
A bűnt elutasítjuk, a bűnt nem tudjuk elfogadni - jelentette ki, hozzátéve, a bűnöst nem gyűlölhetjük, nem támadhatjuk, annak ellenére sem, hogy nem támogatják az LMBTQ-ideológiát, amely nem az egyén szabadságát erősíti, hanem a teremtett világgal szembeni világképet hirdet.
A Fidesz-KDNP-pártszövetség, mint ahogy eddig is, a normalitás talaján marad, és fog is maradni - jelentette ki Soltész Miklós.
Párbeszéd a gyömrői állatkínzásról
Szabó Rebeka (Párbeszéd) arról beszélt, hogy tömeges és éveken át tartó állatkínzásról szóló történet jelent meg a gyömrői állatmenhelyről, amely több önkormányzattal is feladatellátási szerződésben állt. Ez az ügy is világosan mutatja, hogy 14 év kétharmados Fidesz-kormányzással és állatvédelemért kinevezett kormánybiztossal együtt sem működik a magyar állatvédelem intézményrendszere, a jogszabályok betartását senki nem ellenőrzi - értékelt.
Kitért arra, hogy a gyömrői ügyet kirobbantó önkéntes már korábban is jelezte a problémákat, de egy 200 ezer forintos pénzbírságon túl lényegében nem történt semmi. Rámutatott: kiszámítható állami finanszírozásra és folyamatos ellenőrzésre lenne szükség. Meg kellene határozni, hogy egy ebtelep maximum hány önkormányzattal köthet feladatellátásra szerződést, és meg kell oldani azt is, hogy a járási hivatal és a hatósági állatorvos valóban kijárjon az ebtelepekre - mondta Szabó Rebeka.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára jelezte, egyeztetett Óvádi Péter kormánybiztossal. A gyömrői Kutyamentsvár állatmenhely ügyében állatkínzás gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, amit a hatóságok kiemelten kezelnek.
"Aki állatot bántalmaz, annak komoly következményekkel kell számolnia" - hangsúlyozta az államtitkár, jelezve: ezért is szigorították a Btk. vonatkozó passzusait, amelyek értelmében egyes ilyen esetekben akár ötéves börtönbüntetés is kiszabható.
Kitért arra is, hogy az állatvédelem területén eddig soha nem látott eredményeket értek el a szakmai szereplőkkel és a civil szervezetekkel közösen, utóbbiak számára két év alatt több mint 1,2 milliárd forintos támogatást biztosítottak.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy 120 tonna tápot juttattak el több mint 250 szervezetnek. Hangsúlyozta a szemléletformálás fontosságát és a jövő év tervei között említette az ebrendészeti hálózat országos fejlesztését és egy ivartalanítási program meghirdetését.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások