Krónika 2. rész

A jövő évi költségvetésről, az otthongondozási díjról és az ukrajnai háborúról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben. MSZP: gazdaságpolitikai "kínlódás", amit a kormány tes 

Vajda Zoltán (MSZP) szerint amit a kormány tesz, nem más, mint gazdaságpolitikai "kínlódás". Évek óta egy fontosabb költségvetési számot sem sikerült eltalálniuk, sem a GDP alakulását, sem a költségvetési hiányt, sem az államadóság mértékét - sorolta. Hozzátette: sokat hallják, - most éppen Nagy Márton "gazdaság-visszafejlesztési minisztertől" -, hogy jövőre minden jobb lesz. De mindig csak jövőre lesz jobb - jegyezte meg.

Kitért arra, hogy minden magyarnak napi ezer forintot kell fizetnie az államadósság után, idén már a GDP 4,8 százalékát kell erre a célra fordítani. Az egészségügyre nem költenek annyit, mint a kamatokra - tette szóvá az ellenzéki politikus. Megjegyezte: a béke költségvetésében lényegesen többet különítettek el honvédelmi célokra, mint idei büdzsében.

Vajda Zoltán szerint a leendő jegybankelnök alatt sem fog megváltozni a monetáris politika, azaz, hogy szándékosan gyengítik a magyarok pénzét. Ezen egyetlen módon lehet változtatni, ha Magyarország is csatlakozik az euroövezethez - vélte.

Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára azt javasolta a képviselőnek, hogy a szerdai vita kezdetéig nézegesse a költségvetést.

Nem a lényeget olvasta, amit mondott, nem is része a költségvetésnek - jegyezte meg.

Rámutatott: a kamatkiadások a 2025-ös költségvetésben egy százalékkal csökkennek a GDP-hez képest.

A költségvetési hiányt a GDP 3,7 százalékában határozták meg és azt prognosztizálják, hogy az államadósság jövőre is csökken.

Jelezte, szerepelnek a jövő évi költségvetésben az új gazdaságpolitikai akcióterv konkrét elemei is.
 

DK: a magyar állam megsérti a fogyatékos emberek jogait 

Barkóczi Balázs (DK) elmondta, az Orbán-kormány több mint tízezer családot taszít a társadalom peremére. Azokat a családokat, akik súlyosan fogyatékos gyermekeket nevelnek, illetve azokat a halmozottan fogyatékos személyeket, akiknek nincsen lakhatási alternatívájuk arra az esetre, ha a családban maradási lehetőségük megszűnik.

Ha a szülők nem tudják ellátni a gyermekekkel kapcsolatos feladatokat, a folyamatos ápolásra szoruló felnőtt gyermekekre leginkább olyan vidéki, jellemzően határ menti tömegintézmények várnak, ahol gyakran elhanyagolják őket - jelezte.

Hiába mondta ki a bíróság, hogy az állam megsértette a súlyosan, halmozottan fogyatékos felnőtt emberek és az őket gondozó szülők jogait azzal, hogy nem tart fenn megfelelő ellátást a számukra, az állam elérte, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie - nehezményezte.

Hozzátette, a minisztérium arról tájékoztatta ezeket a szülőket, hogy talán 2036-tól készülnek el az általuk vágyott lakóotthonok. Mindezek súlyosan sértik a fogyatékos emberek alapvető jogait és szembe megy Magyarország emberi jogi kötelezettségvállalásaival is - közölte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában felidézte, hogy az MSZP-kormány szociális államtitkára egykor azt tanácsolta: akiknek ápolásra van szükségük, gondoskodjanak róluk a szomszédok. Ekkor 37 050 forint volt az otthongondozási díj, ma 229 750 forint. Erre akkor 15 milliárd, ma 101 milliárd forintot fordít a magyar állam - jegyezte meg.

Emlékeztetett arra is, hogy minderről 2018 decemberében döntött az Országgyűlés, de az ellenzéki képviselők a szavazáson még csak nem is vettek részt.
 

KDNP: legyen végre béke! 

Simicskó István (KDNP) elmondta, hiába hozott létre az emberiség a második világháború után komoly nemzetközi szervezeteket, mégsem sikerült megakadályozni az újabb háborúk kitörését - emlékeztetett, az orosz-ukrán háborúra utalva hozzátéve: "most is sikerült két testvérnépet összeugrasztani".

Hozzátette azonban, a 2025-ös szentév mellett reményt hoz az amerikai elnökválasztás eredménye is.

Hangsúlyozta: az értelmetlen, önsorsrontó szankciók, amelyeket Brüsszel hozott a háború kitörése után, inflációhoz, gazdasági nehézségekhez vezettek, miközben az elmúlt három évben szinte semmit nem tettek a béke érdekében. Arra kérte ezért a magyar kormányt, hogy továbbra is aktívan járjon közbe a béke érdekében.

Soltész Miklós államtitkár válaszában idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a háború kitörése után azt mondta: "stratégiai nyugalomra van szükségünk", ami azt jelentette, hogy fegyvert nem adunk, de minden más segítséget igen. Erre az akkori ukrán nagykövet azt válaszolta: "stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz" - idézte fel.

Magyarország ennek ellenére közel 100 milliárd forintos humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, ahonnan eddig 1 millió 437 ezer menekültet fogadott. Szállást, ételt, ruházatot, orvosi ellátást, munkahelyet és oktatást, ingyenes utaztatást adtunk, a legnagyobb segítséget pedig Ukrajna az energetikai területen kapta Magyarországtól - sorolta.

Visszautasította az ukrán fél Magyarországot sértegető politikáját és a kisebbségi nyelvek használatának korlátozását, valamint azt is, hogy a magyarországi ellenzék háborúpárti, fegyvert, akár katonákat akar küldeni a háborúba.

(Forrás: MTI)