Külföldi sajtó Magyarországról - The New York Times, Globus
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times-blogján kedden megjelent vendégpublikációjában Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora azt írta, hogy "az elmúlt öt évben a Fidesz annyi törvénybe építette bele a kétharmados szupertöbbség követelményét, hogy Magyarország mindennapi kormányzása csaknem lehetetlen kétharmad nélkül".
Scheppele emlékeztetett arra, hogy az EU 1999-ben szankciókat vezetett be Ausztria ellen, amiért az osztrák kormány nyílt koalícióra lépett a szélsőjobbal, azt állította, hogy Magyarországon a kétharmados parlamenti kormánytöbbség elvesztése után "lehetséges" egy ilyen "titkos koalíció", amely a sarkalatos törvények módosítása esetén támogató szavazatok helyett képviselők távolmaradásával biztosíthatja a megkívánt relatív többséget.
A szerző szerint nem az együttműködést tagadó Jobbik lehet a kétharmados többséghez hiányzó voksok egyetlen forrása, hanem minden olyan képviselő is, aki "kész az egyéni hasznát a párthűség elé helyezni", vagy akit "sikerrel zsaroltak meg".
Mint írja, "ha a Fidesz igazán okos lenne", akkor úgy "leplezhetné el" az ilyen "opportunista együttműködést", hogy függetlenségének demonstrálása érdekében ugyanazon a napon "eszközölne ki stratégiai távolmaradást a jobb- és a baloldaltól egyaránt". Scheppele úgy vélekedett, "annak kikövetkeztetéséhez, mi is történik a magyar politikában, mostantól gondos figyelmet kell fordítani a hiányzó személyekre".
http://krugman.blogs.nytimes.com/2015/03/17/hungary-without-two-thirds/?module=BlogPost-Title&version=Blog%20Main&contentCollection=Opinion&action=Click&pgtype=Blogs®ion=Body&_r=0
A magyar miniszterelnök oroszországi politikájáról közölt cikket szerdán a legolvasottabb horvát politikai hetilap, a Globus.
Az "Orbán flörtje addig tart az oroszokkal, amíg Frau Merkel azt nem mondja, +Elég+" című cikk szerint az Európai Uniónak nincs olyan erős eszköze ("botja") Magyarországgal, mint Görögországgal szemben: Magyarország gazdaság 3,6 százalékkal növekedett, részben annak köszönhetően, hogy dacolt Brüsszellel.
A szerző szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagyon veszélyes játszmát folytat, amelyben újra akarja definiálni saját vagy bármely más ország helyzetét az Európai Unióval szemben. Sem az uniós intézmények, sem a tagországok nem szeretik bírálni más tagországok belső döntéseit, "ezért hagyják, hogy Orbán Viktort azt csináljon, amit akar" .
Magyarország uniós fellépésében más taktikát választott, mint a görögök. A lap kifejtette: a görög vezetőkhöz hasonlóan Orbán Viktort is provokatívan és botrányosan lép fel, de a magyarok a nyilvánosság számára láthatatlanul mindig ott vannak Brüsszelben, állandó kapcsolatban vannak az Európai Bizottsággal, és nagyon ügyelnek arra, hogy megmagyarázzák: nem sértik az európai szabályokat.
A magyar miniszterelnök szeret "enfant terrible" (fenegyerek) lenni - írta a cikk szerzője, hozzátéve: egyik nap fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, másnap pedig arról beszél, hogy Ukrajnának joga van az "önrendelkezéshez".
"Erővel tágítja magának a teret az unióban a politikai manőverekhez, és eddig sikerrel is járt” – teszi hozzá. Ennek a "kalandnak" akkor lesz vége, ha Angela Merkel(német kancellá) úgy dönt, és akkor újra tudni lehet, hol van "egy periferiális ország önállóságának határa" – írta a lap.
MTI
Scheppele emlékeztetett arra, hogy az EU 1999-ben szankciókat vezetett be Ausztria ellen, amiért az osztrák kormány nyílt koalícióra lépett a szélsőjobbal, azt állította, hogy Magyarországon a kétharmados parlamenti kormánytöbbség elvesztése után "lehetséges" egy ilyen "titkos koalíció", amely a sarkalatos törvények módosítása esetén támogató szavazatok helyett képviselők távolmaradásával biztosíthatja a megkívánt relatív többséget.A szerző szerint nem az együttműködést tagadó Jobbik lehet a kétharmados többséghez hiányzó voksok egyetlen forrása, hanem minden olyan képviselő is, aki "kész az egyéni hasznát a párthűség elé helyezni", vagy akit "sikerrel zsaroltak meg".
Mint írja, "ha a Fidesz igazán okos lenne", akkor úgy "leplezhetné el" az ilyen "opportunista együttműködést", hogy függetlenségének demonstrálása érdekében ugyanazon a napon "eszközölne ki stratégiai távolmaradást a jobb- és a baloldaltól egyaránt". Scheppele úgy vélekedett, "annak kikövetkeztetéséhez, mi is történik a magyar politikában, mostantól gondos figyelmet kell fordítani a hiányzó személyekre".
http://krugman.blogs.nytimes.com/2015/03/17/hungary-without-two-thirds/?module=BlogPost-Title&version=Blog%20Main&contentCollection=Opinion&action=Click&pgtype=Blogs®ion=Body&_r=0
A magyar miniszterelnök oroszországi politikájáról közölt cikket szerdán a legolvasottabb horvát politikai hetilap, a Globus.
Az "Orbán flörtje addig tart az oroszokkal, amíg Frau Merkel azt nem mondja, +Elég+" című cikk szerint az Európai Uniónak nincs olyan erős eszköze ("botja") Magyarországgal, mint Görögországgal szemben: Magyarország gazdaság 3,6 százalékkal növekedett, részben annak köszönhetően, hogy dacolt Brüsszellel.
A szerző szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagyon veszélyes játszmát folytat, amelyben újra akarja definiálni saját vagy bármely más ország helyzetét az Európai Unióval szemben. Sem az uniós intézmények, sem a tagországok nem szeretik bírálni más tagországok belső döntéseit, "ezért hagyják, hogy Orbán Viktort azt csináljon, amit akar" .
Magyarország uniós fellépésében más taktikát választott, mint a görögök. A lap kifejtette: a görög vezetőkhöz hasonlóan Orbán Viktort is provokatívan és botrányosan lép fel, de a magyarok a nyilvánosság számára láthatatlanul mindig ott vannak Brüsszelben, állandó kapcsolatban vannak az Európai Bizottsággal, és nagyon ügyelnek arra, hogy megmagyarázzák: nem sértik az európai szabályokat.
A magyar miniszterelnök szeret "enfant terrible" (fenegyerek) lenni - írta a cikk szerzője, hozzátéve: egyik nap fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, másnap pedig arról beszél, hogy Ukrajnának joga van az "önrendelkezéshez".
"Erővel tágítja magának a teret az unióban a politikai manőverekhez, és eddig sikerrel is járt” – teszi hozzá. Ennek a "kalandnak" akkor lesz vége, ha Angela Merkel(német kancellá) úgy dönt, és akkor újra tudni lehet, hol van "egy periferiális ország önállóságának határa" – írta a lap.
MTI
Hozzászólások