Kutatás: kevesebbet tudnak a magyarok a kizsákmányolás itthon gyakoribb formáiról

A házi "rabszolgatartásról", a kényszerkoldultatásról, a szexuális kizsákmányolásról, az emberkereskedelem Magyarországon megjelenő formáiról keveset tudnak a magyarok egy kutatás eredményei alapján. Inkább például a gyermek- vagy szervkereskedelemről vannak ismereteik, pedig ezek nem jellemzőek Magyarországon.A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Hungary) az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel végzett kutatása alapján arra pedig végképp nem gondolnak a magyarok, hogy akár bizonyos - távoli földrészeken előállított - termékek megvásárlásával is elősegíthetik a kizsákmányolás fenntartását.
    

A felmérés, amelynek eredményéről az IOM által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben számoltak be, a "Ne hagyd, ne tedd!" kampányhoz kapcsolódik.

Ma Magyarországon minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében. A felmérésben részt vevők leginkább a gyermekekkel kereskedést, a szexuális kizsákmányolást és a szervkereskedelmet azonosítják a fogalommal - holott utóbbi az emberkereskedelem bűncselekményének legkevésbé jellemző formája Magyarországon.


Ennél sokkal gyakoribb a munkacélú kizsákmányolás, amikor az emberkereskedők a megtévesztett áldozatokat munkavégzésre kényszerítik, amelyért nem kapnak rendes fizetést, esetenként korlátozzák szabad mozgásukat, esetleg bántalmazzák is őket. A kutatás rávilágított arra, hogy a megkérdezettek a munkacélú kizsákmányolást nem azonosítják az emberkereskedelemmel, a csicskáztatás fogalmával - amely az úgynevezett házi rabszolgaság - pedig szinte egyáltalán nincsenek tisztában - olvasható a közleményben.
    

A megkérdezettek Magyarországon főként a mezőgazdasághoz, valamint részben az építőiparhoz kapcsolják a munkacélú kizsákmányolást; a felmérésben részt vevők szerint az esetek többségében fizikai munkáról van szó, legyen az állatgondozás, terménybetakarítás vagy építőipari segédmunka, de felmerülhetnek még ház körüli és háztartási munkák is.
    

Idézték a közleményben Janka Csilla Esztert, az IOM emberkereskedelem elleni egységének projektkoordinátorát, aki elmondta, hogy a válaszadók a külföldi munkacélú kizsákmányolással kapcsolatban szintén a mezőgazdaságra és az építőiparra gondolnak először. A megkérdezettek továbbá az idegenforgalmat is említették.
    

A kutatásban részt vevők a munkacélú kizsákmányolással ellentétben a szexuális célú kizsákmányolás, vagyis a prostitúció esetében már jóval könnyebben azonosították a szolgáltatást igénybe vevőket. Janka Csilla Eszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kizsákmányolás elleni harcnak a prevencióval kell kezdődnie, fiatal korban, tudatosítással és neveléssel.


Az IOM Hungary ezért projektpartnereivel közösen interaktív prevenciós foglalkozásokat tart iskolákban, amelyeken bemutatják az emberkereskedelem fajtáit: a szexuális és munkacélú kizsákmányolást, a csicskáztatást, a kényszerkoldultatást, a bűncselekményre kényszerítést, valamint a szervkereskedelmet. Emellett az órákon szóba kerül az is, kihez fordulhatnak a diákok segítségért, ha bajba kerülnek. A gyermekotthonok lakói számára drámapedagógiai foglalkozásokat is tartanak - írták a közleményben.


(Forrás: MTI)