Leállhat a 3-as metró!
Az elmúlt években rengeteg meghibásodás történt a 3-as metróval, ugyanis több mint négyezer vonathiba volt, ebből 36 füstöléssel is járt. A metró állapota nyilvánvalóan kritikus, ezért mostanra reális veszéllyé vált, hogy az emberek biztonságának érdekében bármelyik pillanatban le kell állítani a metró üzemeltetését. Ezzel a hírrel sokkolta a BKV a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hogy ők mielőbb engedélyezzék a szerződéskötést a metró felújítására az oroszokkal.
A BKV drámai hangulatú levélben közölte a tényeket a Közbeszerzési Döntőbizottsággal, miszerint mielőbb szeretné megkötni a szerződést a 3-as metró szerelvényeinek felújítására a pályázat nyertesével, az orosz Metrovagonmassal. A szerződéskötést egy, a tenderből kizárt pályázó miatt függesztették fel, mert az észt Skinest Rail megtámadta az eredményt.
A Közbeszerzési Döntőbizottságot (KDB) meggyőzhette a BKV levele, mert egy napon belül döntött is a szerződés engedélyezéséről. A levél szerint 2011-2014 között mintegy 4048 darab vonathiba történt a 3-as vonalon , melyből 36 esetben füstöléssel járó baleset volt, vagyis konkrét tűzveszély volt a vonalon. Ezek a hibák tették indokolttá a vonalon közlekedő teljes járműpark leállítását, ami az M3 metró vonal lezárását eredményezné. A közlemény szerint egy ilyen nagy volumenű lezárás esetén a metró járművek időszakos pótlására sincs lehetőségük más vasúti járművekkel, ezért sürgős lenne megoldani a kialakult helyzetet.
„Az M3 metróvonal infrastruktúrája és az azon használt gördülőállomány állapota olyannyira kritikus, hogy a jelenlegi műszaki színvonal mellett reális veszéllyé vált, hogy bármelyik pillanatban le kell állítani.”- nyomatékosította levelében a BKV.
Ezek szerint a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos kockázat folyamatosan nő, azt pedig senki sem tudja megbecsülni, hogy ez a kockázat mikor jut arra a szintre, amikor már csak a metró teljes leállítása marad megoldásként. A BKV szerint a mielőbbi szerződéskötés tehát a közérdeket szolgálná, vagyis a közszolgáltatási tevékenység ellátásbiztonságának folyamatos fenntartását. A BKV azt is kiszámolta, hogy a leállított metró pótlása akár havi 23 milliárd forintos összeget is felemésztene. Valószínűleg A KDB is mérlegelte az autóbuszpótlásból adódó többlet menetidő, illetve a 23 milliárd Ft mértékű társadalmi veszteséget amit a leállás okozna, ezért is született ilyen gyorsan döntés az ügyben.
Forrás: Index
A BKV drámai hangulatú levélben közölte a tényeket a Közbeszerzési Döntőbizottsággal, miszerint mielőbb szeretné megkötni a szerződést a 3-as metró szerelvényeinek felújítására a pályázat nyertesével, az orosz Metrovagonmassal. A szerződéskötést egy, a tenderből kizárt pályázó miatt függesztették fel, mert az észt Skinest Rail megtámadta az eredményt.
A Közbeszerzési Döntőbizottságot (KDB) meggyőzhette a BKV levele, mert egy napon belül döntött is a szerződés engedélyezéséről. A levél szerint 2011-2014 között mintegy 4048 darab vonathiba történt a 3-as vonalon , melyből 36 esetben füstöléssel járó baleset volt, vagyis konkrét tűzveszély volt a vonalon. Ezek a hibák tették indokolttá a vonalon közlekedő teljes járműpark leállítását, ami az M3 metró vonal lezárását eredményezné. A közlemény szerint egy ilyen nagy volumenű lezárás esetén a metró járművek időszakos pótlására sincs lehetőségük más vasúti járművekkel, ezért sürgős lenne megoldani a kialakult helyzetet.
„Az M3 metróvonal infrastruktúrája és az azon használt gördülőállomány állapota olyannyira kritikus, hogy a jelenlegi műszaki színvonal mellett reális veszéllyé vált, hogy bármelyik pillanatban le kell állítani.”- nyomatékosította levelében a BKV.
Ezek szerint a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos kockázat folyamatosan nő, azt pedig senki sem tudja megbecsülni, hogy ez a kockázat mikor jut arra a szintre, amikor már csak a metró teljes leállítása marad megoldásként. A BKV szerint a mielőbbi szerződéskötés tehát a közérdeket szolgálná, vagyis a közszolgáltatási tevékenység ellátásbiztonságának folyamatos fenntartását. A BKV azt is kiszámolta, hogy a leállított metró pótlása akár havi 23 milliárd forintos összeget is felemésztene. Valószínűleg A KDB is mérlegelte az autóbuszpótlásból adódó többlet menetidő, illetve a 23 milliárd Ft mértékű társadalmi veszteséget amit a leállás okozna, ezért is született ilyen gyorsan döntés az ügyben.
Forrás: Index
Hozzászólások