Magyar karitatív szervezetek minél több területen kívánnak segítséget nyújtani rászorulóknak
Közölte, egészségügyi programot indítanak Libanonban és Szíriában. A szíriai Aleppóban civil és egyházi szerveződéssel szeretnének egy meglévő, de elhagyott kórházban egészségügyi szolgáltatást biztosítani. Ennek érdekében összefogást kérnek a magyarországi szervezetektől és egyházaktól - mondta.
Közölte azt is, hogy új feladatként egészségügyi prevenciós programokat szeretnének indítani: először a tranzitzónákban kívánnak szűrővizsgálatokat végezni. Győri-Dani Lajos szólt arról is, hogy a menekültek között nagyon sok az egyedülálló fiatal férfi, de ők igyekeznek is kivonni magukat a segítségnyújtás lehetőségéből.
Mészáros Attila, az Evangélikus Diakónia munkatársa a menekültek magyarországi elhelyezéséről szólva arról beszélt, hogy szerinte a helyi befogadó közösség szerepe elengedhetetlen a sikeres integráció elérésben. "Amíg nincs fogadókészség, nincs befogadó attitűd a többségi társadalom részéről, addig a bevándorlók beilleszkedése gyakorlatilag lehetetlen" - fogalmazott.
Szél Alice, a Magyar Vöröskereszt nemzetközi kapcsolatokért és menekültügyért felelős munkatársa elmondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) támogatásával folytatják a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal intézményiben megkezdett segítségnyújtásokat: a humanitárius asszisztenciájuk kiterjed a pszichoszociális ellátásra, a közösségi egészségügyi programokra, valamint szabadidős és nyelvi foglalkozásokra is.
Tervezik egy - a be- és elfogadást - segítendő kávézó létrehozását, ahova a többségi társadalom tagjai és a menekültek is "egyenlőként" térhessenek be - közölte. Jáky László, a Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia civil befogadó közösségének képviseletében arról beszélt, hogy "van potenciál" a magyar közösségekben abban, hogy hosszú távú támogatást tudjanak nyújtani a menekült státuszt megkapó embereknek, ugyanakkor a közösségeknek szükségük van szakmai támogatásra.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal képviseletében Miklós Katalin kiemelte, hogy az állam a tranzitzónákban "maximálisan biztosítja az ellátási és elhelyezési körülményeket". Közölte, igyekeznek a karitatív szervezetekkel az együttműködést szorosabbra fűzni, hogy az állami feladatokon túl a "kiegészítő segítségnyújtást" illetően minél szélesebb körben tudják biztosítani például a gyermekfoglalkozásokat, valamint a tolmácsokat a tranzitzónákban és a befogadó intézményekben.
Gál Dávid, a Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi igazgatója elmondta, hogy idén a Baptista Integrációs Központban folytatódik a befogadott menekültek integrációja, és a tranzitzónákban az Emmi segítségével a döntésre várók ott tartózkodását szeretnék megkönnyíteni. Ezek mellett Irakban orvosi segítséget nyújtanak majd a rászorulóknak, valamint remények szerint lesznek olyan baptista pedagógusok, akik részt vesznek majd az iraki oktatási rendszer újraszervezésében.
Szőke Péter, a Saint'Egidio Közösség elnöke azt hangsúlyozta: hivatásuk szerint szeretnének a menekültek barátai lenni. A menekültek és a bevándorlók nagy része lehetetlen helyzetekből, háborús helyzetekből menekül, következésképpen egy prófécia, a béke próféciájának hordozója - fogalmazott.
Sajgó Szabolcs, a Jezsuita Menekültszolgálat egyik országos programvezetője elmondta, hogy a libanoni mellett idén hozzákezdhetnek az oktatási segítségnyújtásnak egy káld katolikus egyházmegyében lévő iskolának.
Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese elmondta, tovább szeretnék folytatni a fóti integrációs foglalkozásokat, a lakhatási programot, az iskolai beilleszkedés segítését, valamint a megélhetési nehézségek kezelését. Szeretnék erősíteni a közel-keleti jelenlétüket, Libanonban és Szíriában. A tranzitzónákban folytatják a pszichoszociális és szociális segítségnyújtást - közölte.
A kerekasztal-beszélgetést - mint elhangozott - a menekültek június 20-i világnapja alkalmából tartották.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások