Magyarország Barátai - Trócsányi: az alkotmány memoár és projekt
Az alkotmány memoár és projekt egyszerre, megmondja kik voltunk, kik vagyunk és kik akarunk lenni - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Magyarország Barátai Alapítvány második világtalálkozóján Budapesten szombaton.
Az alaptörvény nemzetközi összehasonlítása című előadásában a miniszter rámutatott: a történelem széttépte Magyarországot, ezért kiemelkedően fontos érték az összetartozás. Az alaptörvény meghatározza a nemzet fogalmát, kimondja, hogy az állam felelősséget visel az idegenbe szakadt nemzetrészekért és megadja az állampolgárságot, választójogot.
Mindez a világban nagy vitákat váltott ki, ami az értékekről szól és talán Európa rossz lelkiismeretének is a következménye - fejtette ki Trócsányi László, korábbi alkotmánybíró, illetve brüsszeli és párizsi nagykövet. Míg az 1949-es magyar alkotmány megtagadta a történelmi értékeket, köztük az alkotmányos örökséget, az 1989-es régi és új elit közti alkuban született alkotmány pedig csupán intézményeket, alapjogokat szabályozott, de értéksemleges maradt, addig a 2011-ben elfogadott alaptörvény értékeket rögzít, anélkül, hogy diszkriminatív lenne - mondta a szakember.
Ez az alkotmány a társadalmi kohézió alapvető értékei közé sorolja a család hagyományos intézményét és a közösségi értékeket. Ezért kapcsolja a tulajdonhoz a társadalmi felelősséget és a közjó szolgálatát - fűzte hozzá a miniszter.
A jövőért érzett felelősség jegyében került be az alkotmányba a természeti örökség védelme és megőrzése az utánunk következő nemzedékek számára, illetve az eladósodást megakadályozó közpénzügyi szabályok - mutatott rá Trócsányi László.
A Milyen legyen Magyarország? című kerekasztal beszélgetésen Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet azt emelte ki: a világban identitásválság van, ezért kiemelkedően fontos az emberek és országok szilárd identitásának kiépítése, melyhez elsősorban tudatos nevelésre, oktatásra van szükség.
Bogyay Katalin szerint nem akkor lehet sikeres az ország, ha hasonlítani akar másokra, hanem akkor ha valami különlegeset, eredetit tud felmutatni világszínvonalon. Magyarország ENSZ nagykövete elmondta: a világszervezet "recseg-ropog, de 70 éve nem találtak ki jobbat", ő pedig mediátor szerepben dolgozik azért, hogy markáns képet adjon a magyarok értékeiről és kapcsolatokat teremtsen.
Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója Németh László gondolatait idézve úgy vélekedett: Magyarországnak annyi helye lesz Európában, amennyit a minőséggel ki tud szorítani magának. A minőség forradalmára van szükség és a különféle kisebb-nagyobb rendszereknek is ehhez a követelményhez kell igazodniuk.
Baán László Bogyay Katalinhoz hasonlóan a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, az ország akkor talál szövetségeseket, ha el tudja magyarázni partnereinek, hogy nekik miért előnyös a magyarokkal való együttműködés, ehhez pedig ismerni, érteni kell mások gondolkodását.
A miniszteri biztos a Liget Projekt négy pilléreként a tradíciót, a zöld terület növelését, a megtérülést és a minőséget emelte ki és megjegyezte: fontos a vita, de közben jussunk előre. A Magyarország Barátai Alapítvány 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy értékközpontúan és pártatlanul informáljon a magyarok eredményeiről, világszerte figyelemmel kísérje a magyarok sikeres társadalmi, kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét, erősítse az ország és a diaszpóra közti kapcsolatokat.
Az idén megrendezett második világtalálkozó első napján, pénteken Áder János köztársasági elnök fogadta a Sándor-palotában a rendezvény résztvevőit. A második napon, szombaton a Vigadó épületében előadást tart Orbán Viktor miniszterelnök.
(Forrás: MTI)
Az alaptörvény nemzetközi összehasonlítása című előadásában a miniszter rámutatott: a történelem széttépte Magyarországot, ezért kiemelkedően fontos érték az összetartozás. Az alaptörvény meghatározza a nemzet fogalmát, kimondja, hogy az állam felelősséget visel az idegenbe szakadt nemzetrészekért és megadja az állampolgárságot, választójogot.Mindez a világban nagy vitákat váltott ki, ami az értékekről szól és talán Európa rossz lelkiismeretének is a következménye - fejtette ki Trócsányi László, korábbi alkotmánybíró, illetve brüsszeli és párizsi nagykövet. Míg az 1949-es magyar alkotmány megtagadta a történelmi értékeket, köztük az alkotmányos örökséget, az 1989-es régi és új elit közti alkuban született alkotmány pedig csupán intézményeket, alapjogokat szabályozott, de értéksemleges maradt, addig a 2011-ben elfogadott alaptörvény értékeket rögzít, anélkül, hogy diszkriminatív lenne - mondta a szakember.
Ez az alkotmány a társadalmi kohézió alapvető értékei közé sorolja a család hagyományos intézményét és a közösségi értékeket. Ezért kapcsolja a tulajdonhoz a társadalmi felelősséget és a közjó szolgálatát - fűzte hozzá a miniszter.
A jövőért érzett felelősség jegyében került be az alkotmányba a természeti örökség védelme és megőrzése az utánunk következő nemzedékek számára, illetve az eladósodást megakadályozó közpénzügyi szabályok - mutatott rá Trócsányi László.
A Milyen legyen Magyarország? című kerekasztal beszélgetésen Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet azt emelte ki: a világban identitásválság van, ezért kiemelkedően fontos az emberek és országok szilárd identitásának kiépítése, melyhez elsősorban tudatos nevelésre, oktatásra van szükség.
Bogyay Katalin szerint nem akkor lehet sikeres az ország, ha hasonlítani akar másokra, hanem akkor ha valami különlegeset, eredetit tud felmutatni világszínvonalon. Magyarország ENSZ nagykövete elmondta: a világszervezet "recseg-ropog, de 70 éve nem találtak ki jobbat", ő pedig mediátor szerepben dolgozik azért, hogy markáns képet adjon a magyarok értékeiről és kapcsolatokat teremtsen.
Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója Németh László gondolatait idézve úgy vélekedett: Magyarországnak annyi helye lesz Európában, amennyit a minőséggel ki tud szorítani magának. A minőség forradalmára van szükség és a különféle kisebb-nagyobb rendszereknek is ehhez a követelményhez kell igazodniuk.
Baán László Bogyay Katalinhoz hasonlóan a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, az ország akkor talál szövetségeseket, ha el tudja magyarázni partnereinek, hogy nekik miért előnyös a magyarokkal való együttműködés, ehhez pedig ismerni, érteni kell mások gondolkodását.
A miniszteri biztos a Liget Projekt négy pilléreként a tradíciót, a zöld terület növelését, a megtérülést és a minőséget emelte ki és megjegyezte: fontos a vita, de közben jussunk előre. A Magyarország Barátai Alapítvány 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy értékközpontúan és pártatlanul informáljon a magyarok eredményeiről, világszerte figyelemmel kísérje a magyarok sikeres társadalmi, kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét, erősítse az ország és a diaszpóra közti kapcsolatokat.
Az idén megrendezett második világtalálkozó első napján, pénteken Áder János köztársasági elnök fogadta a Sándor-palotában a rendezvény résztvevőit. A második napon, szombaton a Vigadó épületében előadást tart Orbán Viktor miniszterelnök.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások