Magyarország kiég a klímaváltozás miatt!
Globális időjárási anomáliákkal és azok következményeikkel riogatnak a nagyok. Mit tehetünk mi átlagemberek az időjárás jobbá tételében?
Olvasmányunk végén néhány jó tanács emberektől. Kiváltképpen Bálint Gyuri bácsitól, aki elmondja nekünk, hogy minként használhatjuk ki a kapuban álló klímaváltozást üdvözítő megoldásként.
Mindezek előtt térjünk ki ennek a fránya mondva csinált, vagy egyesek által kitalált klímaváltozás napjainkban is bőrünkön érzett valóságára.
Magyarország és Európa szinten már-már a hőség elviselhetetlen volt az elmúlt években. Egyre gyakrabban fordulnak elő pusztító jégesők. A világ többi tájain pedig a tornádók. Olyan helyeken, ahol eddig nem is voltak ezek a forgószelek.
A klímaváltozás globális szinten egyre jobban a nyakunkba szakad. Ezt bőrünkön szinte mindennap tapasztaljuk.
„Ideje felkészülni, hogy hétköznapjainkat alapjaiban változtatja meg a föld felmelegedése: másképp kell építkeznünk, megszerveznünk a munkát, más növények, gyümölcsök teremnek hamarosan a kertekben.” – próbálnak rámutatni szakemberek.
Az év augusztus 1-je egész fokkal volt melegebb a megszokottnál, amely intő jel lehet.
„A melegedés miatt elolvadnak a sarki jégsapkák, az emelkedő tengervízszint pedig egész városokat önt majd el. Eltűnhet Velence, veszélybe kerül Banglades, sőt akár egész Hollandia is.” – jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem klímakutatója.
A nemzetközileg elismert klímakutató szerint az emberek életét megkeseríti a klímaváltozás, kiváltképp a városlakók fogják ezt megérezni ezt a legjobban. Ugyanis a városlakók egyre inkább légkondicionáló berendezéseket telepítenek házukba, lakásukba, ezzel felmelegítve az utcák hőfokát még jobban.
Bevett dolog, hogy az emberi szervezet 34 fok felett nem képes fizikai munkát végezni. Így az építőipar nyaranta a jövőben szünetelhet is! A mezőgazdaságban sem lehet dolgozni, hiszen itt is jelentős a hőség. Így a mezőgazdasági munkálatok az éjszakai időpontra tevődhetnek át, vagy éppen másik évszakra.
A tél tulajdonképpen eltűnik, helyette kapunk majd jégveréseket, áradásokat és tornádó jellegű forgószeleket.
„A mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell, ez azt jelenti, hogy át kell állni más, a hőséget jobban bíró terményekre: búza- és kukoricafajokra. Megterem viszont a füge, és lehetséges, hogy narancsültetvények váltják fel az almát. Már most tanulmányozzák a szakemberek például az amaránt hazai termeszthetőségét.” - mondja a klímaváltozás negatív hatásairól Ürge-Vorsatz Diána.
A klímaváltozás középtávon a turizmus profitjára is kihat majd. Ugyanis, akik mediterrán éghajlaton szeretnek nyaralni, azok Magyarországra fognak jönni, mert mediterrániumban elviselhetetlen lesz a forróság.
A menekültáradatnak sem tesz jót a klímaváltozás, mert a jövőben mindenki Európába vágyik majd.
A jövőben Magyarországon pedig olyan házakat kell majd építeni vastag vályogfalakból, amelyeknek szűk ablakai délre néznek spalettákkal, amelyek a forróságot árnyékolás gyanánt tartják távol.
Elképzelhető az is, hogy inkább vissza kell térni a tornácos parasztházakhoz, ahol szintén hasonló funkciók voltak betöltve, hogy a forróságtól óvják az emberek családjukat.
Ezektől a futurisztikus elképzelésektől léteznek sokkal sötétebb forgatókönyvek is. Például, ha az emberiség tétlenül nézi mindezeket az eseményeket, akkor előfordulhat, hogy 100 év múlva az olajöblökhöz hasonlatos klíma lesz Magyarországon!
„Nincs szükség ilyen szélsőséges melegedésre, épp elég bajt hoz ránk, ha elmaradnak a téli fagyok.” - mondta a fővárosi állatkert szóvivője Hanga Zoltán biológus.
A tél következte előtt a rovarok mély álomba szenderülnek. Közülük pedig a legerősebbek érik meg a tavaszt. A kemény fagy kiszelektálja az apró lényeket.
Amikor nincs tél rengeteg kártevő életben marad és akkor azok a termést és a terményeket is elpusztítják. Ekkor jön a vegyszer, amellyel lehet védekezni, azonban ez rendkívül rizikós az emberi szervezetre.
A melegebb éghajlat miatt olyan rovarok is felbukkanhatnak hazánkban, amelyek eddig itt nem voltak. Ezek a rovarok nemcsak megváltoztatják a megszokott rovarpopulációt, hanem akár betegségeket is terjeszthetnek.
A jövőben jöhetnek még extrém felhőszakadások, jégverések, szélviharok, amelyek a régiókat merőben átalakítják. Ezek az időjárási anomáliák Magyarország őshonos élővilágát megváltoztathatják és új betegségeket is hozhatnak.
A problémát az időjárási frontok gyakori és drasztikus változása fokozza!
„Az idei nyár nem a rekordok nyara volt. Legfeljebb abban emelkedett ki a többiből, hogy szinte nem volt egy zavartalan hét, egymást érték a frontok, nem volt igazán meleg. De ez ne tévesszen meg senkit, ez is a klímaváltozás jele, mint ahogy az előző esztendők többhetes hőségriadói is. A néhány naponta átvonuló újabb frontok ugyanúgy nem normálisak, és figyelmeztetnek a bajra.” – nyilatkozta Pintér Ferenc meteorológus.
Az éhínség, akár atomháborút is okozhat!
Akár országrésznyi tengerpartok kerülhetnek víz alá, a mediterrán térségek pedig valóságos pokoli sivataggá válhatnak.
Szilágyi Gyula magas tudású szociológus az atomháborút sem tartja kizártnak, ahol a túlélő emberek egymásnak esnek, majd azok megszerzik az élelmet, meg minden egyebet, ami a létfenntartáshoz szükséges.
„Nem mindenkinek jut majd élelem, tovább nő a szakadék a gazdag és a szegény országok között, amiből komoly háború lesz, és a mainál összehasoníthatatlanul nagyobb menekültáradat indul meg. Azt gondolom, a krízis válik uralkodóvá a világtörténelem következő 300 évében.” – mondotta a jelentős magyar társadalomtudós!
Nézzük meg az épkézláb magyar megoldásokat! Mit is lehetne tennünk az égető problémával?
Bálint Gazda, úgy gondolja, hogy többé már nem lehet elodázni az öntöző berendezések kiépítését, hiszen Magyarországot keresztük-kasul folyók szelik át. A bennük rejlő lehetőségeket, azonban nem használják ki.
„A termőföldek csak 4 százalékát öntözik mesterségesen. Ha felmelegedéssel sűrűsödnek az aszályok, vagy nézzük ölbe tett kézzel a természeti erők pusztítását, vagy saját kezünkbe vesszük a sorsunkat, és öntözzük a termőföldeket a folyók vizével.” – mondta Bálint Gazda.
A legendás Bálint Gyuri bácsi szerint Magyarország a klímaváltozást a hasznára fordíthatja a melegebb éghajlatban, méghozzá haszonnövényekkel, amely kedvez a megváltozó éghajlatnak. Jobban terem a kukorica, még jobbá válik a gyümölcs és a csemegeszőlő. Mindez azonban elegendő víz nélkül soha nem fog létrejönni.
Szelektív hulladékgyűjtés
A magyar társadalomban sokan a rendszernek köszönhetően szelektíven gyűjtjük hulladékainkat.
Így van ezzel Szántó-Holló György szülészorvos is, aki alapból szelektíven válogatja a hulladékot. Öko tusfürdőt és mosogatót vásárol. Ezekből is a szükséges mennyiséget használja.
„Igyekszem környezettudatosan vásárolni, nem kérek nejlonszatyrot a boltban, hanem a saját, táskámat használom és odafigyelek arra is, hogy ne menjenek feleslegesen az elektromos berendezések. Valakinek el kell kezdeni, mert a föld már nem bír ennél többet.” – mondta Hajdú Gergely pilóta.
Ez mind szép és jó, de a valóság nem erről szól. Hiszen a háttérhatalom a klímaváltozást használja fel önös érdekeire. A változást valóban érezzük bőrünkön és az embereket vádolják a tudósok a környezetszennyezés miatt. Ebből pedig valakik nagy hasznot húznak.
Az alábbi feliratos videón a témával kapcsolatos szkepticizmust láthatjuk. Ugyanis van a másik oldal is, amely erről az egészről teljesen máshogy gondolkodik.
Forrás: blikk.hu
Hozzászólások