Magyarországon kevés számlát kellett leírni a múlt évben
Magyarországon a 2012-ben kiállított számláknak mindössze 3,3 százalékát kényszerültek leírni a vállalkozások, ez elmarad a kelet-európai (4,9 százalék), és némileg az összeurópai (3,9 százalék) átlagtól is - derült ki az EOS-csoport 12 országban végzett kutatásából.
Az Ipsos piackutató intézettel közösen végzett felmérésben összesen 2600 döntéshozót kérdeztek meg, immár hatodik alkalommal, idén először Magyarországon is - mondta Thummerer Péter, az EOS Faktor Magyarország Zrt. és az EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft. ügyvezető igazgatója kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. A csoport két magyar cége tavaly 31 milliárd forint lakossági és 820 millió forint céges követelést kezelt, a megvásárolt követelések pedig 34 milliárdot tettek ki, ezek 90 százaléka is lakossági követelés volt - ismertette az adatokat az ügyvezető igazgató.
A magyarországi cégek 61,3 százaléka veszi igénybe külső követeléskezelő szakemberek segítségét működése során, Kelet-Európában ez az arány mindössze 46,7 százalék, míg az Európa egészére jellemző arány 51,8 százalék. Az utóbbi időben sok vállalkozás ismerte fel, hogy kintlevőségei hatékony kezelése alapvetően járul hozzá a likviditás fenntartásához - vélte az ügyvezető. A magyarországi ügyfelek a számlák 27,9 százalékát csak a fizetési határidő lejárta után egyenlítik ki, amivel kicsivel a kelet-európai átlag (26,2 százalék) felett van az ország. Ennek fő oka a megkérdezett vállalatok szerint a likviditás hiánya (58 százalék), illetve a körbetartozás (57 százalék) - emelte ki Thummerer Péter.
A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetsége (Makisz) közel kéttucatnyi tagja tavaly 1,4 millió darab lakossági követelést kezelt 140 milliárd forint értékben, így egy kezelt követelésre 100 ezer forint jutott. A céges kezelt követelések értéke 40 milliárd forintot tett ki.
A megvásárolt követelések összege 530 milliárd forint volt, amelynek 90 százalékát adták a lakossági követelések.
A követelések három nagy csoportra oszthatók: közmű-, távközlési és banki követelésekre. Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy a nem fizető ügyfeleket az első 30-90 napban a számla kiállítója kísérli meg fizetésre bírni. A 60-120. nap után dönt úgy, hogy szakcéggel kezelteti a követelést, majd ha az is sikertelen, akkor választhat a cég: vagy eladja a követelést, vagy pedig jogi útra tereli az ügyet. A követeléskezelő mindig csomagban vásárol kifizetetlen számlákat, az átlagos ár az összesített követelés 5-30 százaléka - válaszolta az ügyvezető igazgató az MTI kérdésére.
Az EOS-csoport egyike a világ vezető nemzetközi pénzügyi szolgáltatóinak. A vállalat fő tevékenységi köre a követeléskezelés, és 51 leányvállalatával, több mint 9500 munkatársával, valamint 20 ezer ügyfelével piacának egyik legnagyobb szereplője. Az EOS-csoport összesen 134 országban van jelen partnerhálózatán keresztül, közvetlenül pedig 27 országban működtet leányvállalatokat. Tulajdonjogilag a német Otto- csoporthoz tartozik.
forrás:MTI
Az Ipsos piackutató intézettel közösen végzett felmérésben összesen 2600 döntéshozót kérdeztek meg, immár hatodik alkalommal, idén először Magyarországon is - mondta Thummerer Péter, az EOS Faktor Magyarország Zrt. és az EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft. ügyvezető igazgatója kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. A csoport két magyar cége tavaly 31 milliárd forint lakossági és 820 millió forint céges követelést kezelt, a megvásárolt követelések pedig 34 milliárdot tettek ki, ezek 90 százaléka is lakossági követelés volt - ismertette az adatokat az ügyvezető igazgató.
A magyarországi cégek 61,3 százaléka veszi igénybe külső követeléskezelő szakemberek segítségét működése során, Kelet-Európában ez az arány mindössze 46,7 százalék, míg az Európa egészére jellemző arány 51,8 százalék. Az utóbbi időben sok vállalkozás ismerte fel, hogy kintlevőségei hatékony kezelése alapvetően járul hozzá a likviditás fenntartásához - vélte az ügyvezető. A magyarországi ügyfelek a számlák 27,9 százalékát csak a fizetési határidő lejárta után egyenlítik ki, amivel kicsivel a kelet-európai átlag (26,2 százalék) felett van az ország. Ennek fő oka a megkérdezett vállalatok szerint a likviditás hiánya (58 százalék), illetve a körbetartozás (57 százalék) - emelte ki Thummerer Péter.A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetsége (Makisz) közel kéttucatnyi tagja tavaly 1,4 millió darab lakossági követelést kezelt 140 milliárd forint értékben, így egy kezelt követelésre 100 ezer forint jutott. A céges kezelt követelések értéke 40 milliárd forintot tett ki.
A megvásárolt követelések összege 530 milliárd forint volt, amelynek 90 százalékát adták a lakossági követelések.
A követelések három nagy csoportra oszthatók: közmű-, távközlési és banki követelésekre. Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy a nem fizető ügyfeleket az első 30-90 napban a számla kiállítója kísérli meg fizetésre bírni. A 60-120. nap után dönt úgy, hogy szakcéggel kezelteti a követelést, majd ha az is sikertelen, akkor választhat a cég: vagy eladja a követelést, vagy pedig jogi útra tereli az ügyet. A követeléskezelő mindig csomagban vásárol kifizetetlen számlákat, az átlagos ár az összesített követelés 5-30 százaléka - válaszolta az ügyvezető igazgató az MTI kérdésére.
Az EOS-csoport egyike a világ vezető nemzetközi pénzügyi szolgáltatóinak. A vállalat fő tevékenységi köre a követeléskezelés, és 51 leányvállalatával, több mint 9500 munkatársával, valamint 20 ezer ügyfelével piacának egyik legnagyobb szereplője. Az EOS-csoport összesen 134 országban van jelen partnerhálózatán keresztül, közvetlenül pedig 27 országban működtet leányvállalatokat. Tulajdonjogilag a német Otto- csoporthoz tartozik.
forrás:MTI
Hozzászólások