Mangalicafesztivál Debrecenben
A magyar mangalicatenyésztés szellemi központjának nevezte Debrecent a város polgármestere szombaton, a hetedik alkalommal megrendezett mangalica fesztivál megnyitóján.Papp László (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt a debreceni Tóth Péter tenyésztő társaival összegyűjtötte a még fellelhető mangalicákat az országban. Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) elnöke negyedszázada Debrecenből irányítja a szervezetet, s munkájuk eredményeként ma már ezer mangalicát értékesítenek évente - tette hozzá.
A polgármester a megnyitón emlékezetett arra, hogy a tavaly hungarikummá választott debreceni páros kolbász két fajtájának is mangalica az alapanyaga. Debrecen elkötelezett a kiváló minőségű termék mellett, ezért tavaly megalkották a páros kolbász kódexet, s mindent megtesznek azért, hogy a debreceni páros nemzetközileg is elismert minőségi termék legyen - mondta Papp László.
Tóth Péter hozzátette: azon dolgoznak, hogy a mangalica elfoglalja méltó helyét a világ gasztronómiai kultúrájában.
A szakember elmondta, hogy 248 mangalica-tenyészet van az országban, a regisztrált tenyészkocák száma 9600. A tenyésztők zöme családi gazdaság, átlagosan 40 kocát tartanak, de van mintegy 150 tenyésztő, aki 10-20 közötti kocaállománnyal kiegészítő tevékenységként foglalkozik.
Tóth Péter közlése szerint mintegy 50-re tehető a közepes, integrátori szerepet is betöltő farmergazdaságok száma, és 4-5 olyan nagyüzemi gazdaság van, ahol 300-600 közötti kocaszámmal főként exportra termelnek.
Az értékesítésre kerülő évi 70 ezer mangalicából - amely a teljes magyar sertésállomány két százaléka - 40 ezer "háztól megy el", de a nagyobb családi gazdaságok feldolgozva adják el az állatokat.
A legnagyobb üzemek kizárólag exportra termelnek, és Németországtól Japánon át az Amerikai Egyesült Államokig a világ szinte minden tájára szállítanak - ismertette az egyesület elnöke. Tóth Péter is emlékeztetett arra: a magyar mangalicaprogram 25 éves. Egy Debrecen-környéki tanyán 1991 tavaszán kezdték el begyűjteni az utolsó mangalica példányokat, hogy megmentsék ezt a 170 éves magyar fajtát.
A hétvégi debreceni mangalicafesztiválon tenyésztők kínálják az általuk készített finomságokat, de mangalicából készült készételeket is kóstolhatnak az érdeklődők.
(Forrás: MTI)
A polgármester a megnyitón emlékezetett arra, hogy a tavaly hungarikummá választott debreceni páros kolbász két fajtájának is mangalica az alapanyaga. Debrecen elkötelezett a kiváló minőségű termék mellett, ezért tavaly megalkották a páros kolbász kódexet, s mindent megtesznek azért, hogy a debreceni páros nemzetközileg is elismert minőségi termék legyen - mondta Papp László.
Tóth Péter hozzátette: azon dolgoznak, hogy a mangalica elfoglalja méltó helyét a világ gasztronómiai kultúrájában.
A szakember elmondta, hogy 248 mangalica-tenyészet van az országban, a regisztrált tenyészkocák száma 9600. A tenyésztők zöme családi gazdaság, átlagosan 40 kocát tartanak, de van mintegy 150 tenyésztő, aki 10-20 közötti kocaállománnyal kiegészítő tevékenységként foglalkozik.
Tóth Péter közlése szerint mintegy 50-re tehető a közepes, integrátori szerepet is betöltő farmergazdaságok száma, és 4-5 olyan nagyüzemi gazdaság van, ahol 300-600 közötti kocaszámmal főként exportra termelnek.
Az értékesítésre kerülő évi 70 ezer mangalicából - amely a teljes magyar sertésállomány két százaléka - 40 ezer "háztól megy el", de a nagyobb családi gazdaságok feldolgozva adják el az állatokat.
A legnagyobb üzemek kizárólag exportra termelnek, és Németországtól Japánon át az Amerikai Egyesült Államokig a világ szinte minden tájára szállítanak - ismertette az egyesület elnöke. Tóth Péter is emlékeztetett arra: a magyar mangalicaprogram 25 éves. Egy Debrecen-környéki tanyán 1991 tavaszán kezdték el begyűjteni az utolsó mangalica példányokat, hogy megmentsék ezt a 170 éves magyar fajtát.
A hétvégi debreceni mangalicafesztiválon tenyésztők kínálják az általuk készített finomságokat, de mangalicából készült készételeket is kóstolhatnak az érdeklődők.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások