Martonyi: Magyarországnak semmilyen területi követelése nincs
Martonyi János az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén fontosnak érezte eloszlatni a területi követelésekkel kapcsolatos tévhiteket.
A magyar külügyminiszter szerint minden ország érdeke, hogy saját területén a kisebbségek is otthon érezzék magukat. Magyarországnak az is célja, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön találják meg a boldogulásukat.
Az ülésen kiemelte, hogy bár „a magyar közvélemény túlnyomó része, a magyar politikai elit elfogadta a területvesztést”, mégis időnként „előjön az a gondolat”, hogy Magyarországnak bármilyen területi igényei lennének.
Többször hangsúlyozta, hogy hazánk elfogadja a területvesztést, de a szomszédos országoknak tudomásul kell venniük, hogy a területekkel együtt olyan közösségeket is kaptak, amelyek ragaszkodnak identitásukhoz és szeretnék azt közösségként megőrizni. Ezeken a területeken az egyén asszimilációja helyett a közösségük megfelelő integrációja az elsődleges cél.
Legutóbb körülbelül egy éve Ukrajnában „vetődtek fel” területi kérdéssel kapcsolatos kérdések, amikor az ottani Régiók Pártjának frakcióvezetője, Alekszandr Jefremov a következőket mondta egy sajtótájékoztatón: „Több szomszédos ország is területi követeléseket támaszt a hazánkkal szemben.”
A politikus szerint néhányuk, így „Magyarország és Románia egészen nyíltan fejezik ki területi igényeiket. Éppen ezért az ukrán kormányzatnak nem szabad elsiklania az ilyen megnyilvánulások és jelenségek fölött. Az illetékes hatóságoknak folyamatosan figyelemmel kell követniük az érintett területeken zajló folyamatokat, és idejében reagálniuk kell azokra” – adta hírül akkor az orosz Rosbalt hírügynökség.
A frakcióvezető nem nagyon részletezte, hogy miben is látja a magyar területi követelések kifejeződését, de a szakértők feltételezése az volt, hogy a magyar autonómia-törekvések erősödésére, és a könnyített visszahonosítási lehetőségre gondolhatott Jefremov. Ezekről ugyanis már ezt megelőzően is több alkalommal is elítélően nyilatkozott.
Az ukrán honatya konstruktív kijelentései közé tartozott az, amelyben kifejtette, hogy amennyiben sikerül megteremteni a megfelelő életfeltételeket a helyi lakosság számára, elveszíti aktualitását a külföldön való „jobb élet” csábítása.
Forrás: Parameter, Karpatinfo
A magyar külügyminiszter szerint minden ország érdeke, hogy saját területén a kisebbségek is otthon érezzék magukat. Magyarországnak az is célja, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön találják meg a boldogulásukat.Az ülésen kiemelte, hogy bár „a magyar közvélemény túlnyomó része, a magyar politikai elit elfogadta a területvesztést”, mégis időnként „előjön az a gondolat”, hogy Magyarországnak bármilyen területi igényei lennének.
Hozzátette, hogy ennek az lehet az oka, hogy a kérdést könnyű politikai célokra felhasználni.
Többször hangsúlyozta, hogy hazánk elfogadja a területvesztést, de a szomszédos országoknak tudomásul kell venniük, hogy a területekkel együtt olyan közösségeket is kaptak, amelyek ragaszkodnak identitásukhoz és szeretnék azt közösségként megőrizni. Ezeken a területeken az egyén asszimilációja helyett a közösségük megfelelő integrációja az elsődleges cél.
Legutóbb körülbelül egy éve Ukrajnában „vetődtek fel” területi kérdéssel kapcsolatos kérdések, amikor az ottani Régiók Pártjának frakcióvezetője, Alekszandr Jefremov a következőket mondta egy sajtótájékoztatón: „Több szomszédos ország is területi követeléseket támaszt a hazánkkal szemben.”
A politikus szerint néhányuk, így „Magyarország és Románia egészen nyíltan fejezik ki területi igényeiket. Éppen ezért az ukrán kormányzatnak nem szabad elsiklania az ilyen megnyilvánulások és jelenségek fölött. Az illetékes hatóságoknak folyamatosan figyelemmel kell követniük az érintett területeken zajló folyamatokat, és idejében reagálniuk kell azokra” – adta hírül akkor az orosz Rosbalt hírügynökség.
A frakcióvezető nem nagyon részletezte, hogy miben is látja a magyar területi követelések kifejeződését, de a szakértők feltételezése az volt, hogy a magyar autonómia-törekvések erősödésére, és a könnyített visszahonosítási lehetőségre gondolhatott Jefremov. Ezekről ugyanis már ezt megelőzően is több alkalommal is elítélően nyilatkozott.
Az ukrán honatya konstruktív kijelentései közé tartozott az, amelyben kifejtette, hogy amennyiben sikerül megteremteni a megfelelő életfeltételeket a helyi lakosság számára, elveszíti aktualitását a külföldön való „jobb élet” csábítása.
Forrás: Parameter, Karpatinfo
Hozzászólások