Médiakonferencia - Vita a szabályozás kihívásairól
Az elmúlt időszakban soha nem látott változásokon ment át a média, amelyekre választ adhat az önszabályozás - mondta kedden Az európai médiaszabályozás aktuális kihívásai című konferencián tartott vitaindító előadásában a Főszerkesztők Fórumának elnöke.
Weyer Balázs az Európa Tanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által közösen szervezett budapesti nemzetközi konferencián arról beszélt, szerinte az állami szabályozásnak csak a számára jól kezelhető, a legjelentősebb társadalmi érdeksérelmekre kellene koncentrálnia a jogalkotásban, emellett a médiatudatosság kialakításában kellene fontos szerepet vállalnia.
Hozzátette: mindezt az önszabályozás képes kiegészíteni, de csak akkor, ha az kellő legitimációval bír. Erre az újságírók önmagukban nem képesek - vélekedett -, így azt szélesebb alapokra kell fektetni a kiadói, a tulajdonosi, hirdetői, az akadémiai és egy kicsit az állami szféra bevonásával. A változásokról elmondta, kihívást jelent a sajtó nyereségessé tétele, ami kiszolgáltatottságot hoz, ez pedig hatással lehet az etikus újságírásra. Ha a gazdasági élet szereplői nem látnak üzletet a médiában, a sajtó azok kezébe kerül, akik más céllal vásárolják meg az egyes médiumokat - vélekedett.
A nagy globális szereplők, a Google és a Facebook vagy a YouTube egyre nagyobb szeletét hasítja ki a hirdetési piacnak, Magyarországon az online hirdetések mintegy fele ezen oldalakon jelenik meg. Szerinte mindez azt is maga után vonja, hogy a szabályozásnak túl kell lépnie a nemzetállami kereteken - vélte a Főszerkesztők Fórumának elnöke. Azt mondta, a digitalizáció a médiatartalmak minőségét is befolyásolta; ugyan sokszínűséget hozott, az exkluzivitás, az információk mélysége és részletessége romlott, és a minőségnél előrébb valóvá vált a gyorsaság. A változó technológiai környezetben jelentkező problémákat is egyre nehezebb jogi eszközökkel megfogni - mondta -, szerinte az önszabályozás az ebben rejlő problémákra is gyorsabban reagálhat, így hatékonyabb lehet.
Weyer Balázs az új platformok megjelenésében nem látott jelentős kihívást a szabályozás szempontjából, sokkal inkább az új formátumok, nyelvi megoldások terjedésében. A konferencia panelbeszélgetésén Aidan White, az Etikus Újságírás Hálózat igazgatója, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) korábbi főtitkára hangsúlyozta, az állam szerepe nagyon fontos abban, hogy olyan környezetet hozzon létre, amelyben garantált a véleménynyilvánítás és az információhoz jutás szabadsága, a média megfelelően működhet, és az újságírók szabadon dolgozhatnak. Az újságírásra mindenképpen szükség van, hiszen ez a demokrácia egyik alkotóeleme - tette hozzá.
Eve Salomon jogi és szabályozási tanácsadó szerint az állam feladata a minőségi és független közszolgálati elektronikus média biztosítása, mert ha nincs ilyen, kevésbé valószínű, hogy más jó minőségű médium lesz az országban. Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy "Magyarországon a sajtó sosem volt független, legalábbis tömegében". A médiában a sebesség valóban átvette az uralmat, "de nem az alaposság, hanem a lassúság fölött" - vélekedett. Szerinte ennek oka az, hogy "a magyar sajtót nem feltétlenül jellemezte az alaposság az elmúlt időszakban".
Aidan White elmondta, napjainkban a kommunikáció kultúrája változik, a fiatalok különböző helyzetekben átveszik az irányítást, új módokon cserélnek információt, ők egy más világban élnek. Ma az a tendencia érvényesül, hogy az azonnaliság alapelve fontosabb, mint a megbízhatóság. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára úgy vélte, a jó szabályozást tekintve a reklámszakma megoldásai működőképesek lehetnek máshol is. Üdvözölte, hogy a médiatörvény hangsúlyozza az önszabályozás jelentőségét. Meglátása szerint az önszabályozáshoz a szakma elkötelezettsége és a társadalom elfogadása is szükséges.
Eve Solomon azt mondta, fontos a független szabályozótestületek létrejötte, amelyek legitimitását az adja, hogy az állampolgárok tudják, megbízhatnak azokban a hírekben, amelyeket a szabályozótestület tagjai közvetítenek.
Nádorfi Péter megjegyezte, Magyarországon a kiadók jelenleg nem látják az önszabályozásnak olyan előnyét, amely miatt egy ilyen kezdeményezés mögé állnának. Bartóki-Gönczy Balázs, az NMHH médiajogásza hangsúlyozta: kérdéses, hogy a média képes-e a vélemények ütköztetésének fórumává válni, vagy az emberek csak a gondolkodásuknak megfelelő véleményeket hallgatják meg. Úgy vélte, lehetnek olyan új problémák, amelyek állami beavatkozást tehetnek indokolttá, hiszen folyamatosan új kommunikációs platformok jelennek meg.
forrás:MTI
Weyer Balázs az Európa Tanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által közösen szervezett budapesti nemzetközi konferencián arról beszélt, szerinte az állami szabályozásnak csak a számára jól kezelhető, a legjelentősebb társadalmi érdeksérelmekre kellene koncentrálnia a jogalkotásban, emellett a médiatudatosság kialakításában kellene fontos szerepet vállalnia.
Hozzátette: mindezt az önszabályozás képes kiegészíteni, de csak akkor, ha az kellő legitimációval bír. Erre az újságírók önmagukban nem képesek - vélekedett -, így azt szélesebb alapokra kell fektetni a kiadói, a tulajdonosi, hirdetői, az akadémiai és egy kicsit az állami szféra bevonásával. A változásokról elmondta, kihívást jelent a sajtó nyereségessé tétele, ami kiszolgáltatottságot hoz, ez pedig hatással lehet az etikus újságírásra. Ha a gazdasági élet szereplői nem látnak üzletet a médiában, a sajtó azok kezébe kerül, akik más céllal vásárolják meg az egyes médiumokat - vélekedett.
A nagy globális szereplők, a Google és a Facebook vagy a YouTube egyre nagyobb szeletét hasítja ki a hirdetési piacnak, Magyarországon az online hirdetések mintegy fele ezen oldalakon jelenik meg. Szerinte mindez azt is maga után vonja, hogy a szabályozásnak túl kell lépnie a nemzetállami kereteken - vélte a Főszerkesztők Fórumának elnöke. Azt mondta, a digitalizáció a médiatartalmak minőségét is befolyásolta; ugyan sokszínűséget hozott, az exkluzivitás, az információk mélysége és részletessége romlott, és a minőségnél előrébb valóvá vált a gyorsaság. A változó technológiai környezetben jelentkező problémákat is egyre nehezebb jogi eszközökkel megfogni - mondta -, szerinte az önszabályozás az ebben rejlő problémákra is gyorsabban reagálhat, így hatékonyabb lehet.Weyer Balázs az új platformok megjelenésében nem látott jelentős kihívást a szabályozás szempontjából, sokkal inkább az új formátumok, nyelvi megoldások terjedésében. A konferencia panelbeszélgetésén Aidan White, az Etikus Újságírás Hálózat igazgatója, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) korábbi főtitkára hangsúlyozta, az állam szerepe nagyon fontos abban, hogy olyan környezetet hozzon létre, amelyben garantált a véleménynyilvánítás és az információhoz jutás szabadsága, a média megfelelően működhet, és az újságírók szabadon dolgozhatnak. Az újságírásra mindenképpen szükség van, hiszen ez a demokrácia egyik alkotóeleme - tette hozzá.
Eve Salomon jogi és szabályozási tanácsadó szerint az állam feladata a minőségi és független közszolgálati elektronikus média biztosítása, mert ha nincs ilyen, kevésbé valószínű, hogy más jó minőségű médium lesz az országban. Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy "Magyarországon a sajtó sosem volt független, legalábbis tömegében". A médiában a sebesség valóban átvette az uralmat, "de nem az alaposság, hanem a lassúság fölött" - vélekedett. Szerinte ennek oka az, hogy "a magyar sajtót nem feltétlenül jellemezte az alaposság az elmúlt időszakban".
Aidan White elmondta, napjainkban a kommunikáció kultúrája változik, a fiatalok különböző helyzetekben átveszik az irányítást, új módokon cserélnek információt, ők egy más világban élnek. Ma az a tendencia érvényesül, hogy az azonnaliság alapelve fontosabb, mint a megbízhatóság. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára úgy vélte, a jó szabályozást tekintve a reklámszakma megoldásai működőképesek lehetnek máshol is. Üdvözölte, hogy a médiatörvény hangsúlyozza az önszabályozás jelentőségét. Meglátása szerint az önszabályozáshoz a szakma elkötelezettsége és a társadalom elfogadása is szükséges.
Eve Solomon azt mondta, fontos a független szabályozótestületek létrejötte, amelyek legitimitását az adja, hogy az állampolgárok tudják, megbízhatnak azokban a hírekben, amelyeket a szabályozótestület tagjai közvetítenek.
Nádorfi Péter megjegyezte, Magyarországon a kiadók jelenleg nem látják az önszabályozásnak olyan előnyét, amely miatt egy ilyen kezdeményezés mögé állnának. Bartóki-Gönczy Balázs, az NMHH médiajogásza hangsúlyozta: kérdéses, hogy a média képes-e a vélemények ütköztetésének fórumává válni, vagy az emberek csak a gondolkodásuknak megfelelő véleményeket hallgatják meg. Úgy vélte, lehetnek olyan új problémák, amelyek állami beavatkozást tehetnek indokolttá, hiszen folyamatosan új kommunikációs platformok jelennek meg.
forrás:MTI
Hozzászólások