Megsemmisítette egy biztosító tisztességtelen szerződési feltételeit a bíróság
Az ügyészség kezdeményezésére egy biztosító általános szerződési feltételeinek egy részét tisztességtelenség miatt semmissé nyilvánította a bíróság - tudatta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményben kedden az MTI-vel.
Az ügyészség egy biztosítótársaság általános szerződési feltételeit támadta meg polgári perben. Első fokon a Fővárosi Törvényszék már számos pont tisztességtelenségét megállapította, majd az ügyészi fellebbezés nyomán másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla további szerződési feltételek semmisségét mondta ki.
Tisztességtelen továbbá az is, hogy a biztosító társaság bizonyos káresemények bekövetkeztekor a kártérítés kifizetéséhez a szükséges iratokon túl kérheti a feljelentés, nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat becsatolását, valamint megkövetelheti a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást.
Tisztességtelen az is, hogy a szolgáltatási összeg kifizetésének határidejét a biztosító az utolsó okirat beérkezésétől számított 15 napon belüli időtartamban határozza meg, hiszen a fogyasztó a beérkezés időpontját megállapítani nem tudja. Tisztességtelen, hogy a biztosítási kikötés szerint a biztosító nem fizet arra a kárra, amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja.
A bíróság a nem érthető, illetve nem egyértelmű megfogalmazás miatt tisztességtelennek ítélt több másik kikötést is, így egyes alulbiztosítottsági kategóriák esetén követendő számítási módszereket és azt, hogy az értékkövetés számításakor a biztosító javára enged eltérést a főszabálytól. A bíróság álláspontja szerint jogszabályba ütközés miatt semmis az a szerződési feltétel, mely szerint a biztosító fizetési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, amely a biztosítás megkötésekor már meglévő, és a biztosított által is ismert hibák, hiányosságok miatt keletkezett, vagy arra a kárra, amely - egészben vagy részben - az épületek, építmények, gépek, berendezések avultsága, azok karbantartásának elmulasztása, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartása miatt következett be.
Szintén az egyértelműség hiánya miatt ítélte a bíróság tisztességtelennek azt a kikötést, mely szerint a biztosító nem fizet olyan kár miatt, amely a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készletekhez tartozó egyes darabok bizonyos, szerződésben meghatározott károsodásához kötődik. Egy másik feltételt esetén az egyértelműség hiányát azért állapította meg a bíróság, mert abból nem volt pontosan megállapítható, hogy mit takar a "vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll" megfogalmazás - tudatta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
(Forrás: MTI)
Az ügyészség egy biztosítótársaság általános szerződési feltételeit támadta meg polgári perben. Első fokon a Fővárosi Törvényszék már számos pont tisztességtelenségét megállapította, majd az ügyészi fellebbezés nyomán másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla további szerződési feltételek semmisségét mondta ki.
A bíróság szerint tisztességtelen a fogyasztó szempontjából az a szerződési feltétel, amely a biztosítási szerződésből eredő igények elévülési idejét a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 1 évre rövidítette le, szemben az 5 éves általános elévülési idővel.
Tisztességtelen az is, hogy a szolgáltatási összeg kifizetésének határidejét a biztosító az utolsó okirat beérkezésétől számított 15 napon belüli időtartamban határozza meg, hiszen a fogyasztó a beérkezés időpontját megállapítani nem tudja. Tisztességtelen, hogy a biztosítási kikötés szerint a biztosító nem fizet arra a kárra, amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja.
A bíróság a nem érthető, illetve nem egyértelmű megfogalmazás miatt tisztességtelennek ítélt több másik kikötést is, így egyes alulbiztosítottsági kategóriák esetén követendő számítási módszereket és azt, hogy az értékkövetés számításakor a biztosító javára enged eltérést a főszabálytól. A bíróság álláspontja szerint jogszabályba ütközés miatt semmis az a szerződési feltétel, mely szerint a biztosító fizetési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, amely a biztosítás megkötésekor már meglévő, és a biztosított által is ismert hibák, hiányosságok miatt keletkezett, vagy arra a kárra, amely - egészben vagy részben - az épületek, építmények, gépek, berendezések avultsága, azok karbantartásának elmulasztása, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartása miatt következett be.
Szintén az egyértelműség hiánya miatt ítélte a bíróság tisztességtelennek azt a kikötést, mely szerint a biztosító nem fizet olyan kár miatt, amely a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készletekhez tartozó egyes darabok bizonyos, szerződésben meghatározott károsodásához kötődik. Egy másik feltételt esetén az egyértelműség hiányát azért állapította meg a bíróság, mert abból nem volt pontosan megállapítható, hogy mit takar a "vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll" megfogalmazás - tudatta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások