Megújul és múzeum lesz a cégénydányádi kastély
Mintegy 500 millió forint értékű fejlesztéssel újítják meg a műemlék cégénydányádi kastélyt és védett parkját, amelyet múzeumi formában működtet majd a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI).
Kánai Edina, az igazgatóság marketing és pr-előadója az MTI-nek elmondta: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település klasszicista stílusban épült kastélyában és angol minta alapján létrehozott parkjában európai uniós, illetve hazai költségvetési forrásból igényes bemutatási feltételeket teremtenek szeptember végéig.
A cégénydányádi kastély látogatóbarát fejlesztése elnevezésű projekt keretében az épület és a park múltját irodalmi, történelmi, valamint természetrajzi feldolgozásban mutatják majd be az érdeklődőknek, s annak helyszíne az 1913-as állapotának megfelelően felújított kastély lesz.
Az ott berendezett kiállítások emléket állítanak a kastélyt és a parkot létrehozó Kende-családnak, bemutatják a vidéki nemesség és kisnemesség hétköznapi-ünnepi táplálkozási szokásait, étkezési kultúráját, konyhai berendezéseit, továbbá a tárlatokon foglalkoznak a természetvédelem témakörével is.
A kiállítások mellett ökoturisztikai attrakciónak szánják a védett kastélypark látogatását, természeti kincseinek bemutatását.
Az egymással rokon Kende- és Kölcsey-család által kialakított cégénydányádi kastély és kastélypark a 19. században, a reformkor idején épült. A földszintes, különleges homlokzatú épületet Kende Zsigmond 1833-ban építette. A park egykor 100 holdas volt, amely az eltelt közel két évszázad alatt 18 holdra zsugorodott, de még így is egyedülálló természeti kincsekben, az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik a hozzáértők.
Ritka óriásplatánok, tulipán-, liliom- és páfrányfa, vérbükk, vörös tölgy, szelídgesztenye, virginiai borókafenyő, kaukázusi szárnyas dió, jázminbokrok, illetve fürtös bodzák is láthatók ott. Téltemető szintén virágzik kora tavasszal a parkban, méghozzá sehol másutt nem látható nagy állományban.
A park madárvilága is ritkaságszámba megy, holló, csóka, erdei füles bagoly, valamint a fakopáncsok négy fajtája, köztük a balkáni is fészkel a fák lombjai között.
Kánai Edina megjegyezte: az 1958 óta műemlék kastély és parkja a magyar állam tulajdonában, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében van.
MTI
Kánai Edina, az igazgatóság marketing és pr-előadója az MTI-nek elmondta: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település klasszicista stílusban épült kastélyában és angol minta alapján létrehozott parkjában európai uniós, illetve hazai költségvetési forrásból igényes bemutatási feltételeket teremtenek szeptember végéig.
A cégénydányádi kastély látogatóbarát fejlesztése elnevezésű projekt keretében az épület és a park múltját irodalmi, történelmi, valamint természetrajzi feldolgozásban mutatják majd be az érdeklődőknek, s annak helyszíne az 1913-as állapotának megfelelően felújított kastély lesz.
Az ott berendezett kiállítások emléket állítanak a kastélyt és a parkot létrehozó Kende-családnak, bemutatják a vidéki nemesség és kisnemesség hétköznapi-ünnepi táplálkozási szokásait, étkezési kultúráját, konyhai berendezéseit, továbbá a tárlatokon foglalkoznak a természetvédelem témakörével is.
A kiállítások mellett ökoturisztikai attrakciónak szánják a védett kastélypark látogatását, természeti kincseinek bemutatását.
Az egymással rokon Kende- és Kölcsey-család által kialakított cégénydányádi kastély és kastélypark a 19. században, a reformkor idején épült. A földszintes, különleges homlokzatú épületet Kende Zsigmond 1833-ban építette. A park egykor 100 holdas volt, amely az eltelt közel két évszázad alatt 18 holdra zsugorodott, de még így is egyedülálló természeti kincsekben, az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik a hozzáértők.
Ritka óriásplatánok, tulipán-, liliom- és páfrányfa, vérbükk, vörös tölgy, szelídgesztenye, virginiai borókafenyő, kaukázusi szárnyas dió, jázminbokrok, illetve fürtös bodzák is láthatók ott. Téltemető szintén virágzik kora tavasszal a parkban, méghozzá sehol másutt nem látható nagy állományban.
A park madárvilága is ritkaságszámba megy, holló, csóka, erdei füles bagoly, valamint a fakopáncsok négy fajtája, köztük a balkáni is fészkel a fák lombjai között.
Kánai Edina megjegyezte: az 1958 óta műemlék kastély és parkja a magyar állam tulajdonában, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében van.
MTI
Hozzászólások