Megújulhatnak Pécs török kori műemlékei
Meglehetősen rossz állapotban van Pécs több hódoltság kori műemléke, amelyek felújításuk esetén Európa egyik legjelentősebb korabeli iszlám emlékegyüttesévé válhatnak.
Idrisz Baba türbéje
Törökország nagy súlyt fektet az egykóri hódoltsági területeken megmaradt török kori iszlám emlékek megőrzésére. A program keretében Boszniában már új külsőt kapott több dzsámi, azaz a pénteki istentisztelet megtartására jogosult nagymecset, muzulmán templom. Pécs 1543-tól az 1686-os felszabadításig állt török uralom alatt. A város a szigetvári Szulejmán halálához köthető kutatások kapcsán merült fel egy hasonló államközi szerződés keretében történő felújítási program. A szándéknyilatkozat aláírása után a felújítási tervek megkezdődnek.
Három építmény került a felújítandó épületek listájára. Az első, Idrisz Baba türbéje, azaz sírboltja (1591) ugyan jó állapotban van ugyan, de a közvetlen környezetét, a kerítést és a parkot kellene úgy átépíteni, hogy azt a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegyék. Az épület volt már jezsuita kápolna pestis idején, majd lőporraktár, csak 1961-ben alakították vissza türbévé, amikor megtalálták Idrisz Baba sziklába vájt sírhelyét és csontvázát.
Jakovali Haszan dzsámija hosszú zárva tartás után 2010-től ismét működő imahelyként szolgál, sőt magyarországi viszonylatban egyedülálló módon épen maradt imahely, mindamellett történelmi emlékhely is. A rituális berendezést és szőnyegeket az ankarai kormány ajándékozta. Ezen a helyszínen a város célja, hogy az egész épületegyüttest turisztikai célra hasznosítani tudja. A dzsámi és a minaret szomszédságában a török hódoltság alatt egy főiskola és egy derviskolostor is állott, amelyeket szintén Jakovali Hasszan pasa alapított.. A hódoltság után a kolostor és az iskola elpusztult, a dzsámit kápolnává alakították, majd a XX. század közepén állították helyre. Magyarország öt megmaradt minaretje közül a 30 méter magas pécsi az egyetlen, amelynek dzsámija - melyhez illeszkedik - szintén épségben megmaradt. A minaret helyrehozása viszont a dzsámi felújítása során anyagiak hiányában kimaradt, így továbbra sem látogatható.
Ferhád pasa dzsámijának és környezetének felújítása jelentene a legnagyobb beruházást. Itt a műemlékvédelmi szempontok mellett városrendezési szempontokat is figyelembe kell venni. Az eddigi régészeti feltárás során találtak fürdőt, lakóházat és egy derviskolostor maradványait, de pillanatnyilag ezekből csak egy gödör látható. Nem új dzsámit építését tervezi a város a régi helyén, amely az 1570-1580-as években épült, s melynek minaretje még a XVIII. században állt, hanem Ferhádia néven egy török kulturális idegenforgalmi központ ötletét szeretné megvalósítani. Bemutatnák a rekonstruált falmaradványokat. Működtetnének török fürdőt, szállodát és török boltot török élelmiszerekkel és kézműves termékekkel.
Korábban szóba került, a Pécs Európa Kulturális Fővárosa program keretében baranyai megyeszékhely több török kori műemlékeinek teljes felújításra kerül, de ez 2010-ben nem valósult meg. A jelenlegi felújítási programmal a török zarándok turizmust is szeretnék fellendíteni, hiszen az említett három történelmi épület mellett Pécs számos más hódoltság kori iszlám emlékkel büszkélkedhet, amelyek közül legnevezetesebb a Széchenyi tér legmagasabb pontján álló, a város egyik szimbólumának számító Gázi Kászim pasa dzsámija.
Idrisz Baba türbéjeTörökország nagy súlyt fektet az egykóri hódoltsági területeken megmaradt török kori iszlám emlékek megőrzésére. A program keretében Boszniában már új külsőt kapott több dzsámi, azaz a pénteki istentisztelet megtartására jogosult nagymecset, muzulmán templom. Pécs 1543-tól az 1686-os felszabadításig állt török uralom alatt. A város a szigetvári Szulejmán halálához köthető kutatások kapcsán merült fel egy hasonló államközi szerződés keretében történő felújítási program. A szándéknyilatkozat aláírása után a felújítási tervek megkezdődnek.
Három építmény került a felújítandó épületek listájára. Az első, Idrisz Baba türbéje, azaz sírboltja (1591) ugyan jó állapotban van ugyan, de a közvetlen környezetét, a kerítést és a parkot kellene úgy átépíteni, hogy azt a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegyék. Az épület volt már jezsuita kápolna pestis idején, majd lőporraktár, csak 1961-ben alakították vissza türbévé, amikor megtalálták Idrisz Baba sziklába vájt sírhelyét és csontvázát.
Jakovali Haszan dzsámija hosszú zárva tartás után 2010-től ismét működő imahelyként szolgál, sőt magyarországi viszonylatban egyedülálló módon épen maradt imahely, mindamellett történelmi emlékhely is. A rituális berendezést és szőnyegeket az ankarai kormány ajándékozta. Ezen a helyszínen a város célja, hogy az egész épületegyüttest turisztikai célra hasznosítani tudja. A dzsámi és a minaret szomszédságában a török hódoltság alatt egy főiskola és egy derviskolostor is állott, amelyeket szintén Jakovali Hasszan pasa alapított.. A hódoltság után a kolostor és az iskola elpusztult, a dzsámit kápolnává alakították, majd a XX. század közepén állították helyre. Magyarország öt megmaradt minaretje közül a 30 méter magas pécsi az egyetlen, amelynek dzsámija - melyhez illeszkedik - szintén épségben megmaradt. A minaret helyrehozása viszont a dzsámi felújítása során anyagiak hiányában kimaradt, így továbbra sem látogatható.
Ferhád pasa dzsámijának és környezetének felújítása jelentene a legnagyobb beruházást. Itt a műemlékvédelmi szempontok mellett városrendezési szempontokat is figyelembe kell venni. Az eddigi régészeti feltárás során találtak fürdőt, lakóházat és egy derviskolostor maradványait, de pillanatnyilag ezekből csak egy gödör látható. Nem új dzsámit építését tervezi a város a régi helyén, amely az 1570-1580-as években épült, s melynek minaretje még a XVIII. században állt, hanem Ferhádia néven egy török kulturális idegenforgalmi központ ötletét szeretné megvalósítani. Bemutatnák a rekonstruált falmaradványokat. Működtetnének török fürdőt, szállodát és török boltot török élelmiszerekkel és kézműves termékekkel.
Korábban szóba került, a Pécs Európa Kulturális Fővárosa program keretében baranyai megyeszékhely több török kori műemlékeinek teljes felújításra kerül, de ez 2010-ben nem valósult meg. A jelenlegi felújítási programmal a török zarándok turizmust is szeretnék fellendíteni, hiszen az említett három történelmi épület mellett Pécs számos más hódoltság kori iszlám emlékkel büszkélkedhet, amelyek közül legnevezetesebb a Széchenyi tér legmagasabb pontján álló, a város egyik szimbólumának számító Gázi Kászim pasa dzsámija.
Hozzászólások