Meteorológia: az ország egyes részein 15-17 nappal nőtt a hőhullámos napok száma 1901 óta
Az Alföldön és a Duna középső szakasza mentén 1901 óta 15-17 nappal nőtt a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet legalább 25 Celsius-fok volt - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján pénteken közölt elemzésben.
A HungaroMet közölte, a nyári hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése az éghajlatváltozás egyik leginkább érzékelhető következménye térségünkben. Hozzátették: ezekben a napokban is nagy területen tombol forróság Európában, és Magyarországon is hőségperiódus kezdődött.
Mint írták, 1901 óta több, mint 9 nappal növekedett a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet országos átlagban legalább 25 Celsius-fok volt. 2024-ben kiugróan sok, 36 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 Celsius-fokot országos átlagban.
A változás trendje országszerte pozitív: a legkisebb mértékű, 1-2 napos növekedés a középhegységek területén adódott, a Nyírségben és a délnyugati határ mentén - Belső-Somogyban és a Zala-dombságban - 3-6 nappal, míg az Alföld déli részén, valamint a Duna középső szakasza mentén 15-17-tel növekedett a hőhullámos napok száma 1901-től kezdődően.
Hozzátették: hőhullámnak tekintik, amikor több, egymást követő napon, tartósan teljesül a hőhullámos napra vonatkozó kritérium. Az elemzésben azt az időszakot tekintették hőhullámnak, amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérte a 25 fokot.
Két hőségperiódust pedig akkor tekintettek összefüggőnek, ha közöttük nem történt számottevő lehűlés és abban az esetben számítottak különállónak, ha a kettő között a napi középhőmérséklet vagy visszaesett 21 Celsius-fok alá, vagy legalább három napig 25 Celsius-fok alatt marad.
Eszerint Budapest belterületén már az 1900-as évek első felében is előfordultak 10 napnál tovább tartó hőségperiódusok, de több olyan évet is volt, amikor nem alakult ki hőhullám a fővárosban.
Míg 1961-1990 között csak két évben (az 1970-es évek elején) mértek 10 napnál hosszabb ideig tartó hőségperiódust, addig 1991-2020 között már az évek felében előfordult ilyen. 2024 nyarán a leghosszabb hőhullám 27 napig tartott, amelyiknél csak a 2018-as volt hosszabb, az 30 napos volt.
Hozzátették: az idei nyár első hónapjában két hőhullám is sújtotta Nyugat-Európát, több régióban mértek rekordmagas júniusi hőmérsékleteket és a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adatai alapján 2025 júniusa bekerülhet az öt legmelegebb közé Európában. Magyarországon is rendkívül forró volt a június, az előzetes adatok alapján az idei országosan a második legmelegebb volt 1901 óta.
(Forrás: MTI)
A HungaroMet közölte, a nyári hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése az éghajlatváltozás egyik leginkább érzékelhető következménye térségünkben. Hozzátették: ezekben a napokban is nagy területen tombol forróság Európában, és Magyarországon is hőségperiódus kezdődött.Mint írták, 1901 óta több, mint 9 nappal növekedett a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet országos átlagban legalább 25 Celsius-fok volt.
A változás trendje országszerte pozitív: a legkisebb mértékű, 1-2 napos növekedés a középhegységek területén adódott, a Nyírségben és a délnyugati határ mentén - Belső-Somogyban és a Zala-dombságban - 3-6 nappal, míg az Alföld déli részén, valamint a Duna középső szakasza mentén 15-17-tel növekedett a hőhullámos napok száma 1901-től kezdődően.
Hozzátették: hőhullámnak tekintik, amikor több, egymást követő napon, tartósan teljesül a hőhullámos napra vonatkozó kritérium. Az elemzésben azt az időszakot tekintették hőhullámnak, amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérte a 25 fokot.
Két hőségperiódust pedig akkor tekintettek összefüggőnek, ha közöttük nem történt számottevő lehűlés és abban az esetben számítottak különállónak, ha a kettő között a napi középhőmérséklet vagy visszaesett 21 Celsius-fok alá, vagy legalább három napig 25 Celsius-fok alatt marad.
Eszerint Budapest belterületén már az 1900-as évek első felében is előfordultak 10 napnál tovább tartó hőségperiódusok, de több olyan évet is volt, amikor nem alakult ki hőhullám a fővárosban.
Míg 1961-1990 között csak két évben (az 1970-es évek elején) mértek 10 napnál hosszabb ideig tartó hőségperiódust, addig 1991-2020 között már az évek felében előfordult ilyen. 2024 nyarán a leghosszabb hőhullám 27 napig tartott, amelyiknél csak a 2018-as volt hosszabb, az 30 napos volt.
Hozzátették: az idei nyár első hónapjában két hőhullám is sújtotta Nyugat-Európát, több régióban mértek rekordmagas júniusi hőmérsékleteket és a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adatai alapján 2025 júniusa bekerülhet az öt legmelegebb közé Európában. Magyarországon is rendkívül forró volt a június, az előzetes adatok alapján az idei országosan a második legmelegebb volt 1901 óta.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások