Milliárdos költségvetési csalás ügyében emeltek vádat egy bűnszervezet ellen
A beszerzések érdekében a vádlottak olyan cégeket alapítottak, amelyek számos esetben egyéb gazdasági tevékenységet nem is végeztek. Külföldi vezetőjük nem is tudott a céget érintő adóelkerülő kereskedelmi tevékenységről, vagy ha tudott róla, csak a nevét adta, ténylegesen a gazdasági események szervezésében, lebonyolításában, a számlázásban nem vett részt. A cégeket a vádlottak időről-időre váltották, lecserélték, illetve az egyes társaságokon belül is több alkalommal hajtottak végre ügyvezetőváltást.
A váddal érintett közösségi beszerző, belföldi továbbértékesítő vagy a termékeket végül felhasználó cégek számára a cégláncolatok kialakítása a kedvező adózási pozíció elérése miatt volt jelentős. A termékeket az Európai Közösségek területéről megszerző és a behozatalt "papíron" végző gazdasági társaságok az első belföldi forgalomba hozatal során felmerülő általános forgalmi adó összegét ugyanis nem fizették meg.
A fiktív számlákat összesen öt, úgynevezett haszonhúzó gazdasági társaság használta fel könyvelésében és adóbevallásaiban, ezek közül egy kecskeméti, egy debreceni, kettő sárospataki és egy sátoraljaújhelyi székhellyel rendelkezett. A közösségi beszerzéseket papíron elvégző, majd a belföldi forgalomba árut bocsátó társaságok irányítása, az áru továbbításának megszervezése, a számlázás, a banki ügyintézés ténylegesen 14 vádlott kezében összpontosult. A bűnszervezet által okozott vagyoni hátrány eléri a hárommilliárd forintot.
Az ügyészség a bűnszervezet 14 tagjával szemben fegyházbüntetés kiszabását, közügyektől eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott, a többi vádlottal szemben jellemzően börtönbüntetésre, öt vádlott esetében a végrehajtás felfüggesztésére tett indítványt. Az eljárással érintett gazdasági társaságok közül pedig három esetében a jogi személy megszüntetését, hét esetben pénzbírság kiszabását indítványozta. A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék dönt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások