Mindszenty élete a 20. század magyar szenvedéstörténete
Mindszenty József élete a 20. század magyar szenvedéstörténete, a hercegprímást a kommunista hatalom csak azért nem végezte ki, mert tartottak attól, hogy mártír lesz belőle - mondta Lezsák Sándor vasárnap Dombóváron, a bíboros szobrának avatásán.
A Szent Orsolya Iskolaközpontban rendezett ünnepségen az országgyűlés fideszes alelnöke, egyben a Mindszenty Társaság elnöke hangsúlyozta: a hercegprímás tanítása az volt, hogy Magyarország keresztény ország maradjon, és ez segít bennünket egy olyan, fenyegetett világban, ahol "vigyázó szemünket már nem Moszkvára, hanem Brüsszelre vetjük".
Fontos az is, hogy a szobor a templom és az iskola erőterében, "egy nemzeti erőtérben" kapott helyet - tette hozzá.
Lezsák Sándor utalt arra, hogy a hercegprímás boldoggá avatása "erősen" késik, ugyanakkor a keresztény magyarok - és nem csak a katolikusok - lelkében Mindszenty az első helyek egyikén vagy az első helyen áll - mondta.
Az egyházi vezető életét felidézve emlékeztetett: a kommunista hatalom emberei 1948. december 25-én fogták el, és szállították az Andrássy út 60. alatt működött ÁVH-székházba. Kegyetlenül megkínozták, ami ellen hiába tiltakoztak világszerte, a kommunisták érzékeltetni akarták, hogy minden megtehetnek. Azért nem végezték ki, mert tartottak attól, hogy mártír lesz belőle, és ez ellenük dolgozhat - mondta.
A politikus hozzátette: ma hatvan éve, 1956. október 30-án szabadult az őrizetből, másnap XII. Piusz pápa táviratban köszöntötte az immár szabad hercegprímást. Iszonyú felelősség nehezedett rá, tudta, hogy a keresztény világ figyel minden szavára - tette hozzá.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az egyházi személyiség 1956-os beszédét idézte, amely szerint az októberi harc nem forradalom, hanem szabadságharc volt.
A hercegprímás gondolatai, miszerint "1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után erőszakkal épült ki az itteni rendszer, amit az egész magyar nép söpört el" nemcsak a magyaroknak adtak erőt, hanem meggyőzték a világ közvéleményét is a harc tisztaságáról - mondta.
Az államtitkár párhuzamot vont Mindszenty József és Márton Áron (1986-1980), Erdély püspöke között; az üldöztetés, börtön, halálbüntetés sem tántorította el őket attól, hogy felszólaljanak egyházukért és a magyar nemzetért.
Mindszenty József pirogránit mellszobrát - Varga Gábor dombóvári szobrászművész alkotását - Lezsák Sándor és Matkovics Mária Emerica, a Szent Orsolya Rend Római Unió Magyar Orsolyita Közösségének elöljárója leplezte le.
Az ünnepség előtt a dombóvári Jézus Szíve-templomban a Dombóvári Székely Kör szervezésében misén emlékeztek a hercegprímásra. Az istentiszteleten Gulner János nyugalmazott plébános többi között arról beszélt: a szobor emlékeztet arra, hogyan kell hitvalló keresztényként és magyarként élni.
MTI
A Szent Orsolya Iskolaközpontban rendezett ünnepségen az országgyűlés fideszes alelnöke, egyben a Mindszenty Társaság elnöke hangsúlyozta: a hercegprímás tanítása az volt, hogy Magyarország keresztény ország maradjon, és ez segít bennünket egy olyan, fenyegetett világban, ahol "vigyázó szemünket már nem Moszkvára, hanem Brüsszelre vetjük".
Fontos az is, hogy a szobor a templom és az iskola erőterében, "egy nemzeti erőtérben" kapott helyet - tette hozzá.
Lezsák Sándor utalt arra, hogy a hercegprímás boldoggá avatása "erősen" késik, ugyanakkor a keresztény magyarok - és nem csak a katolikusok - lelkében Mindszenty az első helyek egyikén vagy az első helyen áll - mondta.
Az egyházi vezető életét felidézve emlékeztetett: a kommunista hatalom emberei 1948. december 25-én fogták el, és szállították az Andrássy út 60. alatt működött ÁVH-székházba. Kegyetlenül megkínozták, ami ellen hiába tiltakoztak világszerte, a kommunisták érzékeltetni akarták, hogy minden megtehetnek. Azért nem végezték ki, mert tartottak attól, hogy mártír lesz belőle, és ez ellenük dolgozhat - mondta.
A politikus hozzátette: ma hatvan éve, 1956. október 30-án szabadult az őrizetből, másnap XII. Piusz pápa táviratban köszöntötte az immár szabad hercegprímást. Iszonyú felelősség nehezedett rá, tudta, hogy a keresztény világ figyel minden szavára - tette hozzá.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az egyházi személyiség 1956-os beszédét idézte, amely szerint az októberi harc nem forradalom, hanem szabadságharc volt.
A hercegprímás gondolatai, miszerint "1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után erőszakkal épült ki az itteni rendszer, amit az egész magyar nép söpört el" nemcsak a magyaroknak adtak erőt, hanem meggyőzték a világ közvéleményét is a harc tisztaságáról - mondta.
Az államtitkár párhuzamot vont Mindszenty József és Márton Áron (1986-1980), Erdély püspöke között; az üldöztetés, börtön, halálbüntetés sem tántorította el őket attól, hogy felszólaljanak egyházukért és a magyar nemzetért.
Mindszenty József pirogránit mellszobrát - Varga Gábor dombóvári szobrászművész alkotását - Lezsák Sándor és Matkovics Mária Emerica, a Szent Orsolya Rend Római Unió Magyar Orsolyita Közösségének elöljárója leplezte le.
Az ünnepség előtt a dombóvári Jézus Szíve-templomban a Dombóvári Székely Kör szervezésében misén emlékeztek a hercegprímásra. Az istentiszteleten Gulner János nyugalmazott plébános többi között arról beszélt: a szobor emlékeztet arra, hogyan kell hitvalló keresztényként és magyarként élni.
MTI
Hozzászólások