Most mi tiltunk ki amerikaiakat hazánkból! - Egyszer már hadat üzentünk Amerikának!!!
Készül a magyar kitiltási lista? - Áll a Figyelő magazinban a cím.
Mivel csúnya húzásnak tekinti a magyar kormány az amerikai vezetés által elrendelt kitiltási listát, ezért válaszcsapásként a magyarok is kitiltanának amerikaiakat hazánkból. Majd így folytatja a lap írója:
A rendelkezés általános érvényű lenne, vagyis nem csak az Egyesült Államok polgáraira hegyezik ki - ez nyilvánvalóan megoldhatatlan is lenne -, de a törekvés világos: méltó választ adni Washingtonnak.
Nekünk erről egy kis történelmi dolog jutott az eszünkbe a hírt olvasva:
Egyszer már hadat üzentünk az USA-nak. Az is hasonlatos ügy volt, mert nem mértük fel, kivel is állunk szemben, illetve miért is tesszük azt, amit teszünk.
A második világháborúban Magyarország hadat üzent az USA-nak.
Magyarország nagykövete bement a washingtoni külügyminisztériumba, majd átadta a hadüzenetet.
Ezután a következő beszélgetés zajlott le USA Külügyminiszter:
- Mi az Önök államformája?
Magyar nagykövet: - Királyság.
- És ki a királyuk? - Nincs királyunk, hanem kormányzónk van.
- Ki a kormányzó? - Vitéz Horthy Miklós tengernagy.
- És van Önöknek tengerük? - Az nincs.
- Értem. Van az USA-val szemben területi követelésük? - Nincs.
- Van valamilyen országgal szemben területi követelésük? - Igen. Ausztriával, Csehszlovákiával, Romániával...
- Értem. És azokkal szemben is hadat viselnek?
- Nem, ők a szövetségeseink.
Anno az emberek a pesti utcán így képzelték el a hadüzenetet:
A második világháborúban Magyarország hadat üzent az USA-nak.
Magyarország nagykövete bement a washingtoni külügyminisztériumba, majd átadta a hadüzenetet.
Ezután a következő beszélgetés zajlott le USA Külügyminiszter:
- Mi az Önök államformája?
Magyar nagykövet: - Királyság.
- És ki a királyuk? - Nincs királyunk, hanem kormányzónk van.
- Ki a kormányzó? - Vitéz Horthy Miklós tengernagy.
- És van Önöknek tengerük? - Az nincs.
- Értem. Van az USA-val szemben területi követelésük? - Nincs.
- Van valamilyen országgal szemben területi követelésük? - Igen. Ausztriával, Csehszlovákiával, Romániával...
- Értem. És azokkal szemben is hadat viselnek?
- Nem, ők a szövetségeseink.
Na de mi is történt 1941-ben?
1941. december 12. a modern kori magyar történelem egyik legtragikomikusabb epizódja volt. Ekkor üzentünk hadat az USA-nak. Romsics Ignác a "Magyarország története a XX. században" című monográfiájában hangsúlyozza, a német és olasz sürgetésnek engedve Bárdossy László kormányfő az USA budapesti nagykövetével közölte a magyar döntést. Romsics hangsúlyozza, hogy Magyarország "lépését Roosevelt elnök nem vette komolyan, s csak hónapokkal később terjesztette a Kongresszus elé."Maga a kormányzó sem volt elragadtatva akkor Bárdossy akciójától. Horthy Miklós emlékirataiban olvashatjuk, hogy a hadüzenetet megelőzően a miniszterelnök anélkül szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat az USA-val, hogy azt akár vele, akár az Országgyűléssel tudatta volna.
Ez egy kicsit hasonlít a mai helyzetre!!! Mivel azonban Berlin és Róma hadüzenetet várt el Magyarországtól, Bárdossy megtette a kívánt további lépést. Horthy kritikával illette miniszterelnökét azért is, mert szerinte az USA budapesti nagykövetével, Pellel történt beszélgetésén Bárdossynak legalább azt kellett volna jeleznie, hogy nem saját akaratából, hanem külső nyomásra cselekedett.
Most pedig állítólag az áll a háttérben, hogy Angela Merkelnek nem tetszik az USA nyomulása az EU-ban. Ezért Orbán Viktor nagyon magabiztos lett az ügyet érintően. Tehát egy kicsit hasonlít az 1941-ben történt hadüzenet az USA felé és a jelenlegi ügy. Mindkét alkalommal úgy érezzük, hogy van mögöttünk valaki, aki miatt neki kell menni a világ egyik legnagyobb gazdaságának.
Vajon jó ez ma Magyarországnak?
Várjuk kommentben a véleményeket.
Hozzászólások