Új Btk. - MSZP: csődöt mondott a kormány büntetőpolitikája
Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint csődöt mondott a Fidesz-kormány büntetőpolitikája: a nagyobb szigor ellenére nőtt a bűncselekmények száma.
A szocialista politikus hétfőn azzal kapcsolatban fejtette ki álláspontját az MTI-nek, hogy az új büntető törvénykönyv (Btk.) egy hét múlva lép életbe.
Bárándy Gergely azt mondta: az új kódex 90 százalékban megegyezik az eddigivel, ez a legnagyobb erénye, ugyanakkor tartalmazza azokat az elmúlt három évben hozott szigorításokat, amelyek nem vezettek eredményre.
"A Fidesz azt állította a három csapás bevezetésekor, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés gyakoribb kiszabása visszaszorítja a bűnözést. Ehhez képest az azóta eltelt három évben folyamatosan nő a bűncselekmények, azon belül az emberölések, az erőszakos és a közrend elleni bűntettek száma" - jelentette ki, megjegyezve: a szocialista kormányzás alatt javultak ezek a mutatók.
Az MSZP képviselője hozzátette: szigorú büntetésekre szükség van, de ugyanilyen fontos lenne, hogy a kormány olyan társadalompolitikát hajtson végre, amely nem taszít embereket mélyszegénységbe, kilátástalan helyzetbe, ami a bűnözés egyik fő kiváltó oka.
Az MTI kérdésére azt mondta, egy új Btk. bevezetésekor nincs értelme kiemelni a több százból konkrét rendelkezéseket, sokkal inkább indokolt a kormány büntetőpolitikájának átfogó értékelése. Megjegyezte, bár a kormány a szigorításokat hangsúlyozza, az új kódex indoklása amellett a kettős nyomtávú büntetőpolitika mellett teszi le a voksát, amellyel a szocialisták is egyetértenek. Ennek lényege, hogy a súlyos bűncselekmények visszaeső elkövetőire teljes szigorral sújtanak le, a kisebb súlyú bűntetteket először elkövetőkkel szemben viszont alternatív szankciók szabhatók ki.
Bárándy Gergely azt mondta, az új Btk. alapvetően osztja ezt a nézőpontot, bizonyos esetekben mégis lehetőséget ad arra, hogy fiatalkorúakat csekély súlyú bűncselekmények miatt szabadságvesztésre ítéljenek, noha szerinte ez a szigor nem vált be.
A július 1-jén hatályba lépő új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb Btk. bizonyos bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőség korhatárát, szigorít egyes büntetési tételeket, és bevezet új büntetési nemeket, például az elzárást. A halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama 20-ról 25 évre emelkedik, az életfogytig tartó szabadságvesztésnél is 20 helyett legkorábban 25 év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadságra helyezésre. A jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszűnnek, és szigorodik az ittas vezetés szabályozása is.
MTI
A szocialista politikus hétfőn azzal kapcsolatban fejtette ki álláspontját az MTI-nek, hogy az új büntető törvénykönyv (Btk.) egy hét múlva lép életbe.Bárándy Gergely azt mondta: az új kódex 90 százalékban megegyezik az eddigivel, ez a legnagyobb erénye, ugyanakkor tartalmazza azokat az elmúlt három évben hozott szigorításokat, amelyek nem vezettek eredményre.
"A Fidesz azt állította a három csapás bevezetésekor, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés gyakoribb kiszabása visszaszorítja a bűnözést. Ehhez képest az azóta eltelt három évben folyamatosan nő a bűncselekmények, azon belül az emberölések, az erőszakos és a közrend elleni bűntettek száma" - jelentette ki, megjegyezve: a szocialista kormányzás alatt javultak ezek a mutatók.
Az MSZP képviselője hozzátette: szigorú büntetésekre szükség van, de ugyanilyen fontos lenne, hogy a kormány olyan társadalompolitikát hajtson végre, amely nem taszít embereket mélyszegénységbe, kilátástalan helyzetbe, ami a bűnözés egyik fő kiváltó oka.
Az MTI kérdésére azt mondta, egy új Btk. bevezetésekor nincs értelme kiemelni a több százból konkrét rendelkezéseket, sokkal inkább indokolt a kormány büntetőpolitikájának átfogó értékelése. Megjegyezte, bár a kormány a szigorításokat hangsúlyozza, az új kódex indoklása amellett a kettős nyomtávú büntetőpolitika mellett teszi le a voksát, amellyel a szocialisták is egyetértenek. Ennek lényege, hogy a súlyos bűncselekmények visszaeső elkövetőire teljes szigorral sújtanak le, a kisebb súlyú bűntetteket először elkövetőkkel szemben viszont alternatív szankciók szabhatók ki.
Bárándy Gergely azt mondta, az új Btk. alapvetően osztja ezt a nézőpontot, bizonyos esetekben mégis lehetőséget ad arra, hogy fiatalkorúakat csekély súlyú bűncselekmények miatt szabadságvesztésre ítéljenek, noha szerinte ez a szigor nem vált be.
A július 1-jén hatályba lépő új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb Btk. bizonyos bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőség korhatárát, szigorít egyes büntetési tételeket, és bevezet új büntetési nemeket, például az elzárást. A halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama 20-ról 25 évre emelkedik, az életfogytig tartó szabadságvesztésnél is 20 helyett legkorábban 25 év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadságra helyezésre. A jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszűnnek, és szigorodik az ittas vezetés szabályozása is.
MTI
Hozzászólások