Nemzetbiztonsági bizottság: a szolgálatok szerint nincsenek terhelő információk a kormányfőről
Az MSZP múlt pénteken jelentette be: kezdeményezik, hogy a nemzetbiztonsági bizottsága hallgassa meg Orbán Viktor miniszterelnököt és Gyurcsány Ferenc DK-elnököt; miután a volt miniszterelnök azzal vádolta meg a jelenlegi kormányfőt, hogy az orosz állam titkos információkkal zsarolja őt.A meghívásra a Fidesz közleményben úgy reagált, hogy az MSZP és Gyurcsány rendezze a belső háborúit egymás között. Gyurcsány Ferenc közleményében azt írta, akkor vesz részt a bizottsági ülésen, ha Orbán Viktor is ott lesz. Ha nem így lesz, akkor minden a birtokában lévő információról személyesen, hivatalosan tájékoztatni fogja a nemzetbiztonsági bizottság elnökét.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy a jogállamiságot és a parlamentarizmust nem tisztelve, sem a kormányfő, sem Gyurcsány Ferenc nem jelent meg a testület ülésén. Kiemelte: szerettek volna fontos kérdéseket feltenni a nemzet szuverenitását érintően, s tisztázni az elmúlt hetekben elhangzott állításokat.
Az ülésen jelen lévő szolgálatok vezetői azt a tájékoztatást adták, 1990 óta hivatalban lévő magyar miniszterelnökkel kapcsolatban a nemzeti szuverenitást érintő biztonsági kockázat nem merült fel - mondta a bizottság elnöke. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja is megerősítette, a titkosszolgálatok azt mondták: a miniszterelnökkel kapcsolatban semmilyen terhelő adat, információ nem áll rendelkezésre. A jobbikos politikus úgy véli Gyurcsány Ferenc "hazudott vagy szélhámoskodott". Mirkóczki Ádám felvetette: ha Gyurcsány Ferenc valóban rendelkezik terhelő információval akkor hivatali ideje alatt, vagy azóta képviselőként mire várt, s vár jelenleg is.
Az LMP-s Szél Bernadett felszólította Gyurcsány Ferencet, ha valóban vannak bizonyítékai, azt az egész bizottság előtt mutassa be. A fideszes Németh Szilárd úgy vélekedett: a Gyurcsány Ferenc által elkezdett ügy nem a nemzetbiztonsági bizottságra tartozik, hanem "orvosi eset". A szerdai zárt ülés kezdete után Gréczy Zsolt, a DK szóvivője a Képviselői Irodaház előtt tartott sajtótájékoztatóján felidézte: a testület ülésének egyik napirendi pontja az lett volna, hogy Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc jelenlétében szembesül azokkal az információkkal, amelyekről a DK elnöke korábban beszélt.
Mivel Orbán Viktor "nem vállalta a szembesítést", Gyurcsány Ferenc a nemzetbiztonsági bizottság elnökét tájékoztatja majd - tette hozzá Gréczy Zsolt. A bizottság elnöke ennek kapcsán azt mondta, még nem egyeztettek a részletekről, de biztos nem négyszemközti lesz a találkozó Gyurcsány Ferenccel. Annak hivatali helységben kell lennie, ahol biztosított a minősített iratkezelés, a titoktartás, s jelen kell lennie egy jegyzőkönyvvezetőnek, aki jegyzőkönyvet készít a találkozón elhangzottakról - fejtette ki.
A nemzetbiztonsági bizottság másik fontos napirendi pontja a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nemzetközi koalícióban való magyar szerepvállalásáról szóló javaslat volt. A Magyar Honvédség iraki missziójának meghosszabbításáról és létszámbővítéséről a nemzetbiztonsági bizottságban is folytatódott a plenáris ülésen, s a honvédelmi és rendészeti bizottságban kialakult vita.
Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke az ülés után kiemelte: Irak hivatalos kormányának felkérésére, ENSZ felhatalmazással indított nemzetközi koalícióban 60 ország vesz részt, s a misszió bővítése nem magyarországi elhatározás, a koalícióban résztvevő más országok is növelik valamilyen módon hozzájárulásukat.
A kormánypárti politikus azt mondta: a feladatbővítés, létszámbővítés nem jár nagyobb terrorkockázattal sem a kinti katonák, sem Magyarország belbiztonsága szempontjából. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke szerint viszont az Irakban szolgálatot teljesítő katonákra és Magyarország nemzetbiztonságára nézve is aránytalan kockázatot, s költségét tekintve is aránytalan terhet jelentene a misszió bővítése. Molnár Zsolt és a jobbikos Mirkóczki Ádám is úgy vélekedett más módon kéne segíteni a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni fellépést. Szél Bernadett azt mondta: az LMP akkor tartja támogathatónak a katonai szerepvállalást, ha a NATO égisze alatt megy a misszió.
A Magyar Honvédség iraki missziójának létszám és feladatbővítéséről, meghosszabbításáról április végén nyújtották be az Országgyűlésnek. A javaslat elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások