Nemzeti emlékhelyet jelölő sztélét avattak az egri várban
Nemzeti emlékhelyet jelölő sztélét avattak az egri várban szombaton, az Egri Vár Napján. Az ünnepségen a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke úgy fogalmazott, hogy nem egy szokványos jelentőségű sztéléről van szó, hiszen kevés olyan jelentős esemény volt Magyarországon, mint az egri vár 1552-es dicsőséges védelme.
Radnainé Fogarasi Katalin felidézte: 1552-ben 38 napi ostrom után a védők megfutamították a legalább hússzoros túlerőben lévő oszmán sereget. Aligha lehet tehát híresebb, hitelesebb emlékoszlop annál, mint ami Eger dicsőségét hirdeti - hangsúlyozta.
Az elnök asszony az ünnepségen bejelentette: a Nemzeti Örökség Intézete 2016. május 14-én, majd ezt követően minden év május második szombatján meg kívánja szervezni a nemzeti emlékhelyek tematikus napját. Az esős idő ellenére összegyűlt több száz ember előtt Habis László, Eger polgármestere arról beszélt, hogy a vár a hazaszeretet, az elkötelezettség, a hősi helytállás szimbóluma.
Felidézte: a legolvasottabb magyar irodalmi alkotás Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok, amelyet 22 nyelvre fordítottak le, legutóbb olaszra, kínaira és törökre. Arról is beszélt, hogy az egri vár 1957 óta ad otthont a múzeumnak, ezen időszak alatt pedig több mint 20 millió ember kereste fel Magyarország legismertebb végvárát.
A polgármester kitért arra is, hogy több mint fél évszázad után jelentős beruházási program kezdődött a várban: elkészült a várfalsétány, újra látogathatóvá tették a Török-kertet és zajlik a Szép-bástya rekonstrukciója is. Nyitrai Zsolt, Eger és térségének országgyűlési képviselője (Fidesz), miniszteri biztos szavai szerint az oszmán török félelmetes birodalmi akarata 1552-ben megtört Eger várán, a "koncentrált hazaszeretet szívós falán".
Az egri hőstett pedig beépült a magyarság önazonosságába. Azt mondta: a történelem mintha ismételné önmagát. "Ma hasonló a feladatunk, csak más eszközökkel, mint anno az egri várvédőknek. Meg kell védenünk Magyarországot, Európát, a több száz év alatt keservesen kivívott kultúránkat s gondolkodásmódunkat az ide sereglő tömegektől" - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel a Modern városok program keretében kötött megállapodás szerint új fejlesztések várnak az egri várra. Újjáépülhet Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzata, Dobó István egykori lakhelye, a Provizori-palota és a hozzá tartozó dézsmapince is.
Az ünnepségen elhangzott: az Országgyűlés 2014. december 16-i döntésének köszönhetően az egri vár Magyarország 14. nemzeti emlékhelye. A sztélé avatását a Hősök termében tartott koszorúzás követte. Az Egri Vár Napját az ostrom 450. évfordulója, 2002 óta szervezik meg: 1552. október 17-én kezdték meg ugyanis a török seregek elvonulásukat a vár falai alól. Ezen a napon számos program, játszóház és bemutató is várja a vendégeket a várban.
(Forrás: MTI)
Radnainé Fogarasi Katalin felidézte: 1552-ben 38 napi ostrom után a védők megfutamították a legalább hússzoros túlerőben lévő oszmán sereget. Aligha lehet tehát híresebb, hitelesebb emlékoszlop annál, mint ami Eger dicsőségét hirdeti - hangsúlyozta.Az elnök asszony az ünnepségen bejelentette: a Nemzeti Örökség Intézete 2016.
Felidézte: a legolvasottabb magyar irodalmi alkotás Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok, amelyet 22 nyelvre fordítottak le, legutóbb olaszra, kínaira és törökre. Arról is beszélt, hogy az egri vár 1957 óta ad otthont a múzeumnak, ezen időszak alatt pedig több mint 20 millió ember kereste fel Magyarország legismertebb végvárát.
A polgármester kitért arra is, hogy több mint fél évszázad után jelentős beruházási program kezdődött a várban: elkészült a várfalsétány, újra látogathatóvá tették a Török-kertet és zajlik a Szép-bástya rekonstrukciója is. Nyitrai Zsolt, Eger és térségének országgyűlési képviselője (Fidesz), miniszteri biztos szavai szerint az oszmán török félelmetes birodalmi akarata 1552-ben megtört Eger várán, a "koncentrált hazaszeretet szívós falán".
Az egri hőstett pedig beépült a magyarság önazonosságába. Azt mondta: a történelem mintha ismételné önmagát. "Ma hasonló a feladatunk, csak más eszközökkel, mint anno az egri várvédőknek. Meg kell védenünk Magyarországot, Európát, a több száz év alatt keservesen kivívott kultúránkat s gondolkodásmódunkat az ide sereglő tömegektől" - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel a Modern városok program keretében kötött megállapodás szerint új fejlesztések várnak az egri várra. Újjáépülhet Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzata, Dobó István egykori lakhelye, a Provizori-palota és a hozzá tartozó dézsmapince is.
Az ünnepségen elhangzott: az Országgyűlés 2014. december 16-i döntésének köszönhetően az egri vár Magyarország 14. nemzeti emlékhelye. A sztélé avatását a Hősök termében tartott koszorúzás követte. Az Egri Vár Napját az ostrom 450. évfordulója, 2002 óta szervezik meg: 1552. október 17-én kezdték meg ugyanis a török seregek elvonulásukat a vár falai alól. Ezen a napon számos program, játszóház és bemutató is várja a vendégeket a várban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások