Nemzetpolitikai Kutatóintézet: mélyebben meg kell ismerni a világban élő magyar közösségeket
A magyarországi nemzetpolitika célirányos fejlesztéséhez és a külhoni támogatások sikeres megvalósításához elengedhetetlen a világban szétszórtan élő magyar közösségek mélyebb, átfogóbb megismerése - olvasható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Az intézet a Magyar Diaszpóra Tanács ötödik ülésének apropóján készített gyorselemzése szerint a diaszpóra anyaországi támogatásával kapcsolatban fontos annak tudatosítása, hogy a világ minden magyar közösségének egyedi a helyzete, ezért segítésük nem lehet sikeres helyi kultúrájuk és kötődéseik figyelembevétele nélkül. Fontos továbbá annak ismerete is, hogy az érintett közösségek hogyan értelmezik az anyaországi segítségnyújtás gesztusát és gyakorlatait - tették hozzá.
Azt írták, a külhoni támogatásokkal kapcsolatban elsősorban az érintett közösségek létszámának kérdése merül fel, ennek meghatározását azonban több tényező is nehezíti. Ilyen például, hogy a népszámlálási adatok felvételénél nem számolnak az etnikai-nemzeti hovatartozással, továbbá nincsenek pontos adatok arról sem, hogy a XX. századi emigrációs hullámokkal hány magyar hagyta el a Kárpát-medencét - tették hozzá.
Kiemelték, a jelenkori, vagyis a rendszerváltást, illetve az EU-csatlakozást követő emigrációs hullámokat érdemes külön kezelni a korábbiaktól, mivel mások az elvándorlást kiváltó okok, valamint az újonnan kivándorlókról még nem lehet tudni, diaszpórává válnak-e, vagy idővel asszimilálódnak, esetleg továbbvándorolnak vagy hazaköltöznek.
Az elemzésben rámutatnak arra is, hogy míg a rendszerváltást követően a magyar nemzetpolitika elsősorban a határváltozások következtében létrejött, a szomszédos országokban élő, úgynevezett őshonos magyar kisebbségi közösségek támogatására irányult, addig a 2010-es kormányváltást követően ez lényegesen megváltozott, sokkal kiterjedtebb és sokrétűbb lett. Szintén jelentős változás volt 2010-ben a nemzetpolitikai államtitkárság létrehozása, amely lehetővé tette, hogy a külhoni magyarok kérdésének ügye ugyanolyan rangra emelkedjen, mint bármely más ágazati politika.
Az elemzésben felsorolták a külhoni magyarokkal kapcsolatos döntéshozó testületeket és egyeztető fórumokat, mint például a külhoni támogatási rendszer egységes és centralizált működtetése érdekében létrehozott Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t, a külhoni magyarok közvetlen megszólítását, programjainak és híreinek közlését célzó Nemzeti Regisztert, illetve a magyar diaszpóra szervezetek vezetőinek egymással, valamint a magyar kormánnyal folytatott párbeszédre lehetőséget adó Magyar Diaszpóra Tanácsot.
Említették továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Programot, mely a szétszórtságban élő külhoni magyarok identitásának, nyelvi és kulturális ismereteinek ápolását, valamint Magyarországgal való kapcsolatainak erősítését szolgálja és a Julianus Programot, melynek célja a világban elszórtan található magyar örökségek - épületek, műalkotások, emlékművek, emléktáblák, utcák, könyvtárak, levéltárak és múzeumok - nyilvántartásának megalkotása és ismertetése.
Felidézték azt is, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács idei ülésén elfogadott zárónyilatkozatába bekerült egy új tudásközpont, az Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozása, valamint a ReConnect Hungary - Magyar Birthright Program támogatása, valamint a diaszpórában működő magyar egyházak nemzeti identitás megőrzésében vállalt szerepének elismerése is, illetve a jelenlévő diaszpóra-szervezetek képviselőinek kérései és javaslatai között szerepelt a - magyar diaszpóra könyvtári örökségének rendezett összegyűjtését, Magyarországra szállíttatását, és későbbi méltó felhasználását célzó - Mikes Kelemen Program kibővítése Nyugat-Európára, valamint a - magyar diákok határon túli magyarlakta területekre történő kirándulásait támogató - Határtalanul! program kiterjesztése az egész diaszpórára.
MTI
Az intézet a Magyar Diaszpóra Tanács ötödik ülésének apropóján készített gyorselemzése szerint a diaszpóra anyaországi támogatásával kapcsolatban fontos annak tudatosítása, hogy a világ minden magyar közösségének egyedi a helyzete, ezért segítésük nem lehet sikeres helyi kultúrájuk és kötődéseik figyelembevétele nélkül. Fontos továbbá annak ismerete is, hogy az érintett közösségek hogyan értelmezik az anyaországi segítségnyújtás gesztusát és gyakorlatait - tették hozzá.
Azt írták, a külhoni támogatásokkal kapcsolatban elsősorban az érintett közösségek létszámának kérdése merül fel, ennek meghatározását azonban több tényező is nehezíti. Ilyen például, hogy a népszámlálási adatok felvételénél nem számolnak az etnikai-nemzeti hovatartozással, továbbá nincsenek pontos adatok arról sem, hogy a XX. századi emigrációs hullámokkal hány magyar hagyta el a Kárpát-medencét - tették hozzá.
Kiemelték, a jelenkori, vagyis a rendszerváltást, illetve az EU-csatlakozást követő emigrációs hullámokat érdemes külön kezelni a korábbiaktól, mivel mások az elvándorlást kiváltó okok, valamint az újonnan kivándorlókról még nem lehet tudni, diaszpórává válnak-e, vagy idővel asszimilálódnak, esetleg továbbvándorolnak vagy hazaköltöznek.
Az elemzésben rámutatnak arra is, hogy míg a rendszerváltást követően a magyar nemzetpolitika elsősorban a határváltozások következtében létrejött, a szomszédos országokban élő, úgynevezett őshonos magyar kisebbségi közösségek támogatására irányult, addig a 2010-es kormányváltást követően ez lényegesen megváltozott, sokkal kiterjedtebb és sokrétűbb lett. Szintén jelentős változás volt 2010-ben a nemzetpolitikai államtitkárság létrehozása, amely lehetővé tette, hogy a külhoni magyarok kérdésének ügye ugyanolyan rangra emelkedjen, mint bármely más ágazati politika.
Az elemzésben felsorolták a külhoni magyarokkal kapcsolatos döntéshozó testületeket és egyeztető fórumokat, mint például a külhoni támogatási rendszer egységes és centralizált működtetése érdekében létrehozott Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t, a külhoni magyarok közvetlen megszólítását, programjainak és híreinek közlését célzó Nemzeti Regisztert, illetve a magyar diaszpóra szervezetek vezetőinek egymással, valamint a magyar kormánnyal folytatott párbeszédre lehetőséget adó Magyar Diaszpóra Tanácsot.
Említették továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Programot, mely a szétszórtságban élő külhoni magyarok identitásának, nyelvi és kulturális ismereteinek ápolását, valamint Magyarországgal való kapcsolatainak erősítését szolgálja és a Julianus Programot, melynek célja a világban elszórtan található magyar örökségek - épületek, műalkotások, emlékművek, emléktáblák, utcák, könyvtárak, levéltárak és múzeumok - nyilvántartásának megalkotása és ismertetése.
Felidézték azt is, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács idei ülésén elfogadott zárónyilatkozatába bekerült egy új tudásközpont, az Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozása, valamint a ReConnect Hungary - Magyar Birthright Program támogatása, valamint a diaszpórában működő magyar egyházak nemzeti identitás megőrzésében vállalt szerepének elismerése is, illetve a jelenlévő diaszpóra-szervezetek képviselőinek kérései és javaslatai között szerepelt a - magyar diaszpóra könyvtári örökségének rendezett összegyűjtését, Magyarországra szállíttatását, és későbbi méltó felhasználását célzó - Mikes Kelemen Program kibővítése Nyugat-Európára, valamint a - magyar diákok határon túli magyarlakta területekre történő kirándulásait támogató - Határtalanul! program kiterjesztése az egész diaszpórára.
MTI
Hozzászólások