Nézőpont: a többség támogatja a feketegazdaság elleni kormányzati akciókat
A magyar lakosság jelentős többsége támogatja a szürke- és feketegazdaság elleni kormányzati akciókat, de az ehhez szükséges infrastruktúrát nem tartja minden területen kellően kiépítettnek - derül ki a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának legfrissebb közvélemény-kutatásából.
A Nézőpont Intézet keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a kutatásból kiderül, hogy a magyarok döntő többsége találkozik az adókerülés különböző formáival a nem bejelentett munkák elvállalásától a csúszó- és hálapénzfizetéseken át a nyugtaadás elmaradásáig.
Részletezték: a kutatás adatai szerint legtöbbjükkel (59 százalékkal) a vizsgált szektorok közül a háztartási szervizszolgáltatásoknál, például a vízvezeték-szerelésnél, kőművesmunkánál, takarításnál fordult elő, hogy nem kapott számlát, nyugtát.
A kiskereskedelemben 53, a vendéglátóipari egységeknél 19 százalékos a nyugtaadás elmulasztásának aránya a felmérés szerint.
Közölték: a csalások visszaszorítására az online eszközök alkalmazását megfelelőnek tartják az emberek, így például elégedettek az elektronikus pénzforgalom bővítésével is.
Annak ellenére azonban - állapította meg a kutatás -, hogy a kártyahasználók 88 százaléka elégedett a bankkártyás fizetés lehetőségeivel, még mindig gyakori, hogy bár szeretnék, lehetőség híján nem tudják használni a plasztiklapot. A válaszadók 53 százaléka azt mondta, az elmúlt egy évben előfordult vele, hogy szeretett volna, de nem tudott bankkártyával fizetni.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a kártyás fizetések száma 2015 első negyedévéhez viszonyítva 22,1 százalékkal emelkedett, ám a bankkártyás fizetések arányának megoszlása egyáltalán nem homogén az egyes kereskedelmi egységek között - olvasható a közleményben.
A Nézőpont ismertette: míg a válaszadók 79 százaléka szupermarketekben és plázákban rendszeresen fizet bankkártyával, a kisboltokban már csak 36, a vendéglátóipari egységekben pedig 21 százalék ez az arány. Egyes szolgáltatói szektorokban viszont elenyésző a készpénzmentes fizetés aránya Ilyen például a fodrász vagy a taxi, ahol mindössze 5 százaléknyi az olyan vásárlók aránya, akik kártyával egyenlítik ki a számlát.
Az intézet közleménye szerint az online pénztárgépről és az ekáerről szintén támogatóan nyilatkoztak a válaszadók: 53 százalékuk szerint az online pénztárgép megfelelő megoldást jelent a nyugtaadás elmulasztásának visszaszorítására, az áfacsalások ellen pedig 45 százalék szerint hatékonynak mondható a közúti áruforgalom ellenőrzése, vagyis az ekáer.
Jelezték: a megkérdezettek 13-15 százaléka azonban úgy vélekedett, hogy ezek a rendszerek még nem elég hatékonyak. A felmérés figyelemre méltó megállapításának nevezték, hogy az online pénztárgépek kötelező használatát az emberek elsősorban a nagy bevétellel rendelkező foglalkozásokra, így az ügyvédekre, a fogorvosokra és a plasztikai sebészekre terjesztenék ki.
A Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalát 2016-ban hozták létre, munkájában pénzügyi szervezetek, tudományos intézmények, civil szervezetek és kormányzati szervek vesznek részt, közöttük tanácsadóként az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az MKB Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal. Közvélemény-kutatásuk 1000 fős, országosan reprezentatív mintán készült május 2-18. között.
MTI
A Nézőpont Intézet keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a kutatásból kiderül, hogy a magyarok döntő többsége találkozik az adókerülés különböző formáival a nem bejelentett munkák elvállalásától a csúszó- és hálapénzfizetéseken át a nyugtaadás elmaradásáig.
Részletezték: a kutatás adatai szerint legtöbbjükkel (59 százalékkal) a vizsgált szektorok közül a háztartási szervizszolgáltatásoknál, például a vízvezeték-szerelésnél, kőművesmunkánál, takarításnál fordult elő, hogy nem kapott számlát, nyugtát.
A kiskereskedelemben 53, a vendéglátóipari egységeknél 19 százalékos a nyugtaadás elmulasztásának aránya a felmérés szerint.
Közölték: a csalások visszaszorítására az online eszközök alkalmazását megfelelőnek tartják az emberek, így például elégedettek az elektronikus pénzforgalom bővítésével is.
Annak ellenére azonban - állapította meg a kutatás -, hogy a kártyahasználók 88 százaléka elégedett a bankkártyás fizetés lehetőségeivel, még mindig gyakori, hogy bár szeretnék, lehetőség híján nem tudják használni a plasztiklapot. A válaszadók 53 százaléka azt mondta, az elmúlt egy évben előfordult vele, hogy szeretett volna, de nem tudott bankkártyával fizetni.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a kártyás fizetések száma 2015 első negyedévéhez viszonyítva 22,1 százalékkal emelkedett, ám a bankkártyás fizetések arányának megoszlása egyáltalán nem homogén az egyes kereskedelmi egységek között - olvasható a közleményben.
A Nézőpont ismertette: míg a válaszadók 79 százaléka szupermarketekben és plázákban rendszeresen fizet bankkártyával, a kisboltokban már csak 36, a vendéglátóipari egységekben pedig 21 százalék ez az arány. Egyes szolgáltatói szektorokban viszont elenyésző a készpénzmentes fizetés aránya Ilyen például a fodrász vagy a taxi, ahol mindössze 5 százaléknyi az olyan vásárlók aránya, akik kártyával egyenlítik ki a számlát.
Az intézet közleménye szerint az online pénztárgépről és az ekáerről szintén támogatóan nyilatkoztak a válaszadók: 53 százalékuk szerint az online pénztárgép megfelelő megoldást jelent a nyugtaadás elmulasztásának visszaszorítására, az áfacsalások ellen pedig 45 százalék szerint hatékonynak mondható a közúti áruforgalom ellenőrzése, vagyis az ekáer.
Jelezték: a megkérdezettek 13-15 százaléka azonban úgy vélekedett, hogy ezek a rendszerek még nem elég hatékonyak. A felmérés figyelemre méltó megállapításának nevezték, hogy az online pénztárgépek kötelező használatát az emberek elsősorban a nagy bevétellel rendelkező foglalkozásokra, így az ügyvédekre, a fogorvosokra és a plasztikai sebészekre terjesztenék ki.
A Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalát 2016-ban hozták létre, munkájában pénzügyi szervezetek, tudományos intézmények, civil szervezetek és kormányzati szervek vesznek részt, közöttük tanácsadóként az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az MKB Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal. Közvélemény-kutatásuk 1000 fős, országosan reprezentatív mintán készült május 2-18. között.
MTI
Hozzászólások